És akkor Orbán cinkosan összekacsint Putyinnal és Netanjahuval

Számos olyan külpolitikai lépése volt az Orbán-kormánynak az utóbbi időben, amelyek – finoman szólva – nem illenek bele a hagyományosan elfogadott nemzetközi politikai cselekvésekbe, több közülük ráadásul komoly feszültségeket gerjeszt(ett) nem csak a szövetségeseink (ezt már sajnos megszoktuk), hanem a regnáló magyar kormány lépéseit többé-kevésbé semlegesen követő, kezelő partnerekben is. Ilyen volt az, hogy Orbán Viktor Budapestre invitálta Benjamin Netanjahut, akit az arabok (és nem is feltétlenül csak ők) a tragikus gázai események egyik felelősének tartanak, s aki ellen háborús bűnök elkövetésének vádjával nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. Nos ezt az „akadályt” egyszerűen vette a vendéglátó Orbán: bejelentette, hogy kilépteti Magyarországot az ICC-ből. A nemzetközi felháborodást mi sem jelzi jobban, mint az, hogy még az amúgy terrorista szervezetként számon tartott Hamasz is elítélte a lépést. „Erkölcstelen álláspontnak tartjuk ezt a döntést, amely a nemzetközi igazságszolgáltatás elől menekülő háborús bűnössel való szemérmetlen cinkosságot, valamint a nemzetközi jog és az emberi igazságosság elveinek durva megsértését jelenti” – idézte közleményüket Káncz Csaba politikai szakértő.

Netanjáhú azóta nem járt külföldön, hogy a Hamasz Izrael elleni 2023. október 7-i véres terrortámadásra válaszul Izrael légicsapásokkal támadta a 2,2 milliós Gázai övezetet, majd szárazföldi offenzívát indított, óriási pusztítást végezve emberéletben és infrastruktúrában. Netanjahu azért jöhetett most Orbánhoz – mint azt a Magyar Hang a Times of Israel-re hivatkozva megírta –, hogy Donald Trump Gáza-tervének esetleges magyar támogatásáról győzze meg a miniszterelnököt. Netanjahu megpróbál minél több országból álló koalíciót létrehozni, amely támogatja az amerikai elnök grandiózus elképzeléseit. Mint Káncz Csaba fogalmazott: lassan barátkozzunk meg a gondolattal: előfordulhat, hogy Trump és Netanjahu nagy barátja, Orbán támogatni fogja azt, hogy kétmillió embert kitelepítsenek a szülőföldjéről, házukat lerombolják, és azok helyére „mediterrán üdülőhely” címszóval kaszinókat és szállodákat építsenek. Ezzel hosszú évtizedekre ellenségünkké téve minden palesztint és a velük szimpatizáló iszlamista csoportokat. 

Egy további húzás sem igazán növelheti a Magyarország iránti szimpátiát a muzulmánok körében. Ahogy arról a Hírklikk (a VSquare alapján) beszámolt róla: február végén az Orbánhoz hű Terrorelhárító Központ (TEK) egy hetven főből álló, járművekkel és felszereléssel felvértezett egységét irányították Boszniába. A kontingens, élén Hajdú Jánossal, Orbán testőrségének korábbi vezetőjével, álcaként gyakorlatozásra hivatkozott, de az akció valós célja az volt, hogy szükség esetén Banja Lukából, Horvátországon keresztül, Magyarországra menekítsék Milorad Dodikot, abban az esetben, ha a bíróság elrendeli a szeparatista cselekményekkel vádolt boszniai szerb vezető azonnali letartóztatását. Az más kérdés, hogy a terv fuccsba ment, Dodik ellen körözést adtak ki, ám ő elmenekült, s utóbb – minő véletlen! – Moszkvából posztolt a közösségi médiában. Az pedig már csak hab a tortán, hogy jelezte, szívesen csatlakozna a magyar-szerb védelmi szövetséghez. 

Mindezek alapján kérdeztük Tarjányi Pétert, vajon a magyar kormány ezen külpolitikai lépései, húzásai nyomán nem nő-e meg az iszlám terrorveszély Magyarországon, holott az eddig elkerült minket?

Attól nem, hogy Budapesten fogadták Netanjahut. Az még nem jelent semmit, más országok is fogadni fogják – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság nem csak ellene adott ki elfogatóparancsot, hanem a Hamasz több vezetője ellen is, bár az utóbbiak egy részét közben Izrael megölte. Miután pedig a Hamasz vezetői közül is több ellen fellépett a bíróság, a tiltakozó kommunikáción túl, nemigen kell másra számítani részükről, „azaz, én azt nem dimenzionálnám túl” – mondta.

A szakértő szerint ugyanakkor más lenne a helyzet, ha valamilyen, az Izrael szája íze szerinti, amerikai részvételű rendezésbe Magyarország cselekvően – akár befektetőként, akár szolgáltatóként, vállalkozóként, akár pénzügyileg – beszállna. De itt nem tartunk, nem megy az ilyen egyik pillanatról a másikra. Ahhoz, hogy ott bármilyen építkezés elinduljon, nem egy-két év kell.

A boszniai szerb vezető kapcsán pedig leszögezte, hogy azt nem kapcsolná össze a Hamásszal. 

Ugyanakkor arra felhívta a figyelmet, hogy az ICC-ből történő magyar kilépés kapcsán cinkos összekacsintás van Vlagyimir Putyinnal és Benjamin Netanjahuval, hiszen Orbán lépése üzenetértékű számukra.  Megemlítette azt is, hogy városi legendák terjednek arról, a kilépéssel előkészítik Vlagyimir Putyin budapesti látogatását. Emellett még azt is jelezni akarja a regnáló magyar kormány, hogy Budapest kiváló helyszín lehetne egy Trump-Putyin békekötési találkozóra – fejtegette Tarjányi, aki azonban ezt izzadságszagúnak gondolja. „Sokszor futottunk az oroszok és az amerikaiak után, ám a békekötés helyszíneként Szaúdi Arábia vagy Katar sokkal kedvezőbb lehet a számukra” – állapította meg.

„Összességében pedig az alapkérdésére válaszolva: nem gondolom, hogy a terrorveszélyezettség nőtt volna Magyarországon” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő. Aki fontosnak tartotta azonban azt is, hogy kifejtse: az nem jó, hogy kiléptünk az ICC-ből, már csak azért sem, mert a büntetőbíróság létezése eleve annyit jelent, hogy a háborús bűnösök agyában hátul mindig ott zümmög annak a veszélye, hogy kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor letartóztatják, felelősségre vonják őket. S minden ilyen, retorziót lazító politikai lépés bármely nyugati, európai uniós ország részéről komolyan lazítja a rendszert – húzta alá Tarjányi Péter.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. szeptember 9.-i adása itt nézhető meg: