Esélytelennek tűnik az óraátállítás eltörlése

HírKlikk 2021. október 16. 20:20 2021. okt. 16. 20:20

Idén jár le az óraátállítás eltörlésének határideje, de az uniós tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni, és úgy tűnik, a jövőben sem fogják ezt igazán erőltetni. Egyelőre nem tudni, meddig marad a mutatók tekergetése. Az biztos, hogy október 31-én átállunk a téli időszámításra.

Az évente kétszer esedékes óraátállítás megterheli a szervezetet, és ma már gazdasági előny sem származik belőle, pedig a XX. század folyamán energiatakarékossági okokból vezették be a világ számos országában. Felborítja az emberek bioritmusát, napokig, hetekig tart az átállás, szakemberek szerint is károsan hat az egészségünkre, az elmúlt években több kezdeményezés indult az eltörlésére. Idővel az unió is meghallotta a „nép szavát” és – tételezzük fel – a tudományos érveket is, ezért az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről: két évet adott a tagállamoknak, hogy egyezzenek meg: a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé.

Lassan lejár a határidő, 2021. október 31-én hajnali háromról kettőre tekerjük vissza a mutatót, kezdetét veszi a téli időszámítás. Egyelőre úgy tűnik, a jövőben is tekergethetjük a mutatót, az Európai Unió ugyanis belátható időn belül nem fogja eltörölni az óraátállítást.

Csehország megelégelte a tehetetlenkedést, a kormány bejelentette: öt évig még biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását. Hazánk egyelőre várakozó állásponton van – mást nem is igazán tehet. Bár a tagállamok saját hatáskörben választhatnak a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség, hiszen ha mindenki a saját feje után megy, a szomszédos országok között akár két óra eltérés is lehetne. 

A parlament az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács hatáskörébe utalta a közös álláspont kialakítását, „náluk” pattog a labda immár két éve. Brüsszelből megtudtuk, a téma raportőre, a svéd EP-képviselő, Johan Danielsson félévente elküldi levelét az EU soros elnöki tisztét átvevő országnak „ártatlanul érdeklődve”, hogy tervezi-e napirendre tűzni az óraátállítás eltörlését. A jelenlegi elnök Szlovénia nemmel válaszolt, és előzetes információk alapján, a jövőre egymást váltó Franciaország és Csehország sem fogja prioritásként kezelni a kérdést.

Miért? Az biztos, hogy komoly „csatákat” kellene vívni. Alapvetően két nagy tömb alakult ki. Ahol pedig a két „nagy”, Franciaország és Németország nem tud megegyezni, ott messze még a kompromisszum.

Egy márciusi felmérés szerint egyébként a magyarok 80 százaléka szabadulna az állítgatástól, ezen belül kétharmad pedig a nyári időszámítást választaná. Érthető, hiszen akkor tovább lenne világos télen is. Igen ám, de ezzel a napkelte is egy órával későbbre csúszik, márpedig természetes fény nélkül az emberi szervezet nehezen indítja a napot.

A magyar kormány álláspontjáról Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a parlamentben október elsején azt mondta, hazánk alapvetően nyitott az óraátállítás eltörlésére. De csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy tavaly februári kormányinfón azt is világossá tette, hogy a nyári időszámítás bevezetését tartaná jobb döntésnek – írja a 24.hu.