Magyar György szerint az elszámoltatás is veszélybe kerülhet az ügyészségi káosz miatt
A legfőbb ügyész körüli huzavona, Fürcht Pál volt központi nyomozó főügyész nyilvánosságra került állításai és az ügyészségen belül tapasztalható feszültségek Magyar György szerint nem pusztán az igazságszolgáltatás belső ügyei. A KlikkTV Plusz Mélyvíz című műsorában az ügyvéd arról beszélt, hogy az ügyészségbe vetett közbizalom megingása az egész társadalom számára komoly problémát jelenthet. Az ügyészség jelenlegi vezetése közben maga is korábban nem tapasztalt feszültségről és bizonytalanságról beszélt.
„Nem szabad hagyni, hogy a törvényesség legfőbb őre körül bizonytalanság keletkezzen”
Magyar György szerint az ügyészség körül kialakult konfliktusok összefügghetnek a 2026-os kormányváltással is. Az ügyvéd úgy látja, a politikai változás megbolygatta azt a korábbi működési rendet, amely hosszú idő alatt alakult ki, és ennek következményei most az intézményen belül is érzékelhetők. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy számára különösen fájdalmas mindez, mert az igazságszolgáltatás pártján áll, és az ügyészség működésének alapja a közbizalom.
A helyzetet tovább élezte Fürcht Pál ügye. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője arról beszélt, hogy egy közérdeklődésre számot tartó ügyben szakmai kifogásokat jelzett a feletteseinek, majd állítása szerint sértő minősítéseket kapott, végül pedig lemondott. Az ügyészség később azt közölte, hogy Fürchttel szemben fegyelmi eljárás indult, amelyet Lajtár István, a legfőbb ügyészi jogkört átmenetileg gyakorló helyettes rendelt el.
Magyar György szerint mindez azért különösen veszélyes, mert „mindannyian nagyon hátrányos helyzetbe kerülünk, hogyha a törvényesség legfőbb őre körül ilyen bizonytalanság keletkezik”. Az ügyvéd felidézte azt is, hogy az elmúlt időszakban az ügyészséget politikai befolyással kapcsolatos kritikák érték, és szerinte a mostani belső konfliktusok tovább rombolhatják az intézmény megítélését.
Az elszámoltatás kulcsszereplője az ügyészség
Magyar György szerint a kormányváltás után az egyik legfontosabb feladat az elmúlt években felmerült közpénzügyi visszaélések és egyéb ügyek kivizsgálása lehet. A kampányban is hangsúlyos volt az elszámoltatás, ennek pedig szerinte az ügyészség működése az egyik legfontosabb intézményi feltétele.
Az ügyvéd úgy fogalmazott, hogy ha az ügyészségen bizonytalanság, egymással szembemenő érdekek vagy tisztázatlan konfliktusok alakulnak ki, azzal éppen az a bizalom sérülhet, amelyre az elszámoltatásnak épülnie kellene. „Az elszámoltatás legfontosabb tevékenységi felülete az ügyészség működése” – mondta, hozzátéve, hogy a társadalom joggal várja el: az ügyészség pártatlanul és a törvények szerint járjon el.
A helyzetet az is nehezíti, hogy a legfőbb ügyészi poszt jelenleg betöltetlen. Nagy Gábor Bálint lemondása után Lajtár István vezeti átmenetileg az ügyészi szervezetet, miközben az új köztársasági elnök, Baka András feladata lett az új legfőbb ügyész jelölése.
Politikai vita helyett kompromisszumot sürget az ügyvéd
Az államfő Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek, az Országgyűlés azonban nem választotta meg. Magyar György szerint a kialakult helyzet egyik problémája, hogy a jelölés és a parlamenti döntés előtt nem történt olyan széles körű egyeztetés, amely felszínre hozhatta volna a jelölttel kapcsolatos kifogásokat. A jelölés elutasítása után Baka András közölte, hogy fenntartja álláspontját, miközben a Tisza-frakció korábban jelezte, hogy nem támogatja Szathmáry megválasztását.
Magyar György szerint a következő jelölt személyének kiválasztásánál nem feltétlenül csak a Legfőbb Ügyészség jelenlegi vezetői között kellene keresni. Szerinte szóba jöhetnek korábbi ügyészek vagy olyan vidéki vezető ügyészek is, akik megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Úgy vélte, olyan személyre lenne szükség, aki ismeri az ügyészi apparátust, annak működését és szakmai világát.
Az ügyvéd szerint a mostani helyzetet végül politikai és intézményi kompromisszummal kell rendezni, mert az ügyészségi konfliktusok következményeit nem a jogkereső állampolgároknak, az ügyészeknek vagy az igazságszolgáltatás más szereplőinek kellene megfizetniük. A tét szerinte mindenekelőtt az, hogy helyreálljon az ügyészségbe vetett bizalom, és az intézmény ismét úgy működjön, ahogyan azt a jogállami rendszerben elvárják tőle.
