Eurostat: Magyarországon 11,2 százalékkal drágultak a lakások
Az Európai Unióban 2026 első negyedévében tovább nőttek a lakásárak és a bérleti díjak az Eurostat adatai szerint. A lakásárak éves szinten 5,1 százalékkal, a bérleti díjak 3,0 százalékkal emelkedtek, miközben az uniós infláció 2,3 százalék volt.
Az Euronews összefoglalója szerint a lakhatási költségek emelkedése szinte az egész uniót érintette. A háztartások 2025-ben a rendelkezésre álló jövedelmük átlagosan 18,9 százalékát költötték lakhatásra, egyes országokban pedig ez az arány meghaladta a 30 százalékot.
A 2025 és 2026 első negyedéve közötti éves összevetésben a lakásárak a rendelkezésre álló adatokkal rendelkező 28 európai ország közül szinte mindenhol emelkedtek. A körbe az uniós országok közül Görögország kivételével valamennyi tagállam, valamint Norvégia és Izland tartozott. Egyedül Finnországban mértek csökkenést, ott 2 százalékkal estek az árak.
A legnagyobb lakásár-emelkedést Portugáliában regisztrálták, 17,8 százalékkal. Ezt Bulgária követte 14,8 százalékkal, majd Szlovákia 14,4, Horvátország pedig 14,3 százalékkal. A legnagyobb uniós gazdaságok közül Spanyolországban volt a legnagyobb drágulás: 12,8 százalék, amellyel az ország az összesített rangsor ötödik helyére került.
Magyarországon 11,2 százalékkal nőttek a lakásárak, ami a kétszámjegyű drágulást mutató országok közé sorolja. Litvániában 11,9, Lettországban 10,9, Csehországban 10,1 százalékos emelkedést mértek. Franciaországban mindössze 0,1 százalékkal nőttek az árak, ami Finnország visszaesése után a legalacsonyabb érték volt. Németországban 1,4, Olaszországban 5,2 százalékos volt a drágulás.
Az Euronews szerint a lakásárak növekedése több országban jóval meghaladta az inflációt. Romániában ugyan 8,6 százalékos inflációt mértek, Izlandon pedig 4,7 százalékot, ezekben az országokban a lakásárak emelkedése az infláció alatt maradt. Portugáliában, Bulgáriában, Szlovákiában, Horvátországban és Spanyolországban viszont a lakásárak nagyjából 10 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az általános árszint.
A bérleti díjak uniós szinten 3 százalékkal emelkedtek 2026 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, vagyis lassabban, mint a lakásárak. A vizsgált 30 országban – az uniós tagállamokban, Norvégiában, Izlandon és Svájcban – mindenhol nőttek a bérleti díjak, de Finnországban és Szlovéniában csak 0,1 százalékkal.
Horvátország kiugró adatot produkált: ott 39,1 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak. Mikk Kalmet, a Global Property ingatlanszakértője szerint a horvát bérleti piac erős növekedését az magyarázza, hogy az ország vonzó rövid és hosszú távú bérleti célpont, különösen a már bejáratottabb piacokhoz, például Spanyolországhoz és Dél-Franciaországhoz képest.
Bulgária volt az egyetlen másik ország, ahol kétszámjegyű bérletidíj-emelkedést mértek, 10,5 százalékkal. Izlandon és Romániában egyaránt 8,4, Görögországban 8,1 százalékkal nőttek a lakbérek. Az unió négy legnagyobb gazdasága közül Olaszország 3,8 százalékkal az uniós átlag felett volt, Spanyolország 2,5, Németország 2,2, Franciaország pedig 1,9 százalékkal alatta maradt.
Rövidebb időtávon is emelkedést mutattak az adatok: 2025 negyedik negyedévéhez képest 2026 első negyedévében az EU-ban a lakásárak 1,2 százalékkal, a bérleti díjak 0,7 százalékkal nőttek. A 2025-ös éves átlaghoz képest az első negyedéves uniós lakásár-emelkedés 2,9 százalék, a bérletidíj-emelkedés 1,8 százalék volt; Horvátországban a bérleti díjak csaknem 25 százalékkal haladták meg a 2025-ös éves átlagot.
