Ez lesz a Lukács-archívum sorsa

HírKlikk 2020. augusztus 11. 18:20 2020. aug. 11. 18:20

„A budapesti Lukács-archívum a végleges bezárás előtt áll” – ezzel a címmel közölt cikket a sok nyelven sugárzó német közszolgálati adó. Lukács György, a marxista filozófus archívuma régen szálka volt a jobboldali-nemzeti Orbán-kormány szemében – mutat rá a cikk. Emlékművét a Fidesz (a Jobbikkal) a nemzetközi tiltakozások ellenére már 2017-ben eltávolította. Lukács több tanítványa az Orbán-kormány legélesebb bírálója volt – ahogyan alighanem mesterük, Lukács György is lett volna.

Lukács György filozófus archívumát két éve bezárták, a bírálók szerint, politikai okokból, és a munkatársak azóta hiába küzdenek az újbóli megnyitásért. Lukács (1885-1971), akit a XX. század egyik legjelentősebb marxista filozófusaként tartanak számon, 1945-től haláláig lakott a Belgrád-rakparti ház ötödik emeletén, és ma már csak egy kis kőből készült emléktábla emlékeztet erre a ház falán. Halála után létrejött itt egy az életművét őrző és feldolgozó archívum. Két évvel ezelőttig jártak oda a világ minden tájáról a filozófusok és irodalmárok.

A Deutsche Welle idézi Mesterházi Miklóst, aki 40 évig dolgozott ott, amíg őt és a többi munkatársat el nem bocsátották 2018-ban. Egyik napról a másikra lecserélték a zárakat, Lukács hagyatékának nagy részét a Magyar Tudományos Akadémiára vitték. „Ezzel olyan intézményt adtak fel, amelyre bármely város, bármely tudományos közösség büszke lenne” – mondta Mesterházi. 

Az archívum a kezdettől az MTA fennhatósága alatt állt, és az Akadémia a renoválás szükségességével indokolta a bezárást, de az máig nem következett be. Sok bíráló számára teljesen nyilvánvaló, hogy a valós ok nem a renoválás szükségessége, hanem a politika. A marxista filozófus archívuma régen szálka volt a jobboldali-nemzeti Orbán-kormány szemében. Orbánék Lukácsban „kommunista gyilkost” látnak, mert 1919-ben állítólag parancsot adott szökött magyar katonák agyonlövésére. Lukács emlékművét a Fidesz a Jobbikkal – a nemzetközi tiltakozások ellenére – már 2017-ben eltávolította. Aztán pár hónap múlva következett az archívum bezárása. 

Mesterházi és a munkatársak megalapították a Lukács-Archívum Nemzetközi Alapítványt (LANA), amely azért küzd, hogy az archívum visszatérjen eredeti helyére. Mesterházi szerint, azonban az Akadémiával hosszasan folytatott tárgyalások után, ez már teljesen kilátástalannak tűnik. A filozófus ezt mindenekelőtt arra vezeti vissza, hogy a kormány befolyást gyakorol az Akadémiára. Azt mondja, a tárgyalás csak színjáték volt, és  a miniszterelnöknek, valamint az Akadémián lévő híveinek most sikerült végleg megszüntetni a Lukács-archívum „szégyenfoltot”. 

Az alapítvány tagjai azonban nem akarják feladni. Folytatják a Lukács-kutatást, és eredményeiket az interneten teszik közzé, intézményi támogatás nélkül is – írta a szerző. Aki ismertette Lukács jelentőségét Németország számára, kapcsolatait Max Weberrel és Ernst Blochhal, majd egyebek között emlékeztetett arra: Thomas Mann annyira becsülte Lukácsot, hogy róla mintázta Naphta alakját a Varázshegy című regényében.

Lukács élete végéig szót emelt a kommunizmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése mellett. Duna-parti lakása a másként gondolkodók, az úgynevezett Lukács-tanítványok körének találkozóhelye volt, akik jelentős mértékben hozzájárultak a kommunizmus Magyarországi liberalizálásához. Ebben része volt mások között Konrád Györgynek és Heller Ágnesnek. Ők mindketten egészen tavalyi halálukig az Orbán-kormány legélesebb bírálói voltak – ahogyan alighanem mesterük, Lukács György is lett volna.