Ez már kulturkampf?
Alapjaiban rengeti meg a magyar színházi struktúrát a szakmai egyeztetés nélkül elfogadott törvény – jelezte a Magyar Színházi Társaság közleménye, még az új jogszabály elfogadása előtt. A társaság elnöke, Keszég László, úgy látja, hogy a központosítással és szakmai kontroll nélkül, gyakorlatilag egyszemélyi döntéssel irányított rendszerben könnyen elszürkülhet majd az a sokszínű paletta, amely a hazai színházi életet jellemzi. A társaság elnökét további helyzetértékelésre kértük.
Még mindig az egyik legfontosabb kérdés, hogy a törvény elfogadása előtt egyeztettek-e a művészeti élet képviselőivel?
Az egyeztetés mindössze annyi volt, hogy a 9-én hétfőn reggel, 8 óra 57 perckor benyújtott törvényszöveget a Nemzeti Érdekegyeztetési Tanács ülése előtt, 11-kor kaptuk meg, az ülés délután 2-kor kezdődött. Ha ez egyeztetés, akkor megtörtént.
Érdekes, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója nagy vihart kavart nyilatkozatában azt mondta, hogy rendszeres az egyeztetés.
A két színházi szervezet – tehát a Vidnyánszky vezette Teátrumi Társaság, és a Magyar Színházi Társaság – a POSZT ügyeiről szokott egyeztetni, illetve közösen gondolkodtunk már valamiféle együttműködés lehetőségeiről is. Ilyen típusú egyeztetések időnként előfordultak. Tehát a két szervezet tárgyal egymással, de ez szerintem normális. Ám a törvénnyel kapcsolatban a kormány nem kommunikált velünk. Ez viszont nem teljesen normális.
Valójában a törvény beterjesztőjével való egyeztetésre gondolok. Ez fel sem merült?
A színházi életet alapvetően megrengető törvénytervezetről senki nem egyeztetett velünk. Illetve, mint említettem, a beterjesztés napján megkaptuk a szöveget.
Vidnyánszky direktor úr viszont azt mondta, hogy a törvény elfogadása előtti nap is volt valamiféle diskurzus a két színházi szervezet között.
A törvényről nem beszéltünk! Viszont a már említett Pécsi Országos Színházi Találkozóról igen, valamint arról esett szó, hogy szeretnénk átadni a rendezvényben meglévő kisebbségi tulajdonosi hányadunkat a Teátrumi Társaságnak. Az egyórás beszélgetésen szóba kerültek még a független színházak ügyei.
Ez tehát egy szakmai találkozó volt, a törvényről hiába is lett volna szó, hisz tudomásom szerint, Vidnyánszky Attilának feltehetően nincs joga a törvényről a kormány nevében megszólalni.
A törvény csak úgy került szóba, hogy miért nem egyeztettek velünk. Ennyi, és nem több.
Egyébként miért akarják átadni a Pécsi Országos Színházi Találkozóban meglévő tulajdonrészüket?
Azért, mert 2018. decemberében, a tulajdonosi ülésen a többségi, és a másik kisebbségi tulajdonos leszavazta a mi felügyelő bizottsági tagunkat. Tehát mi beleszólási jog nélkül maradtunk. Így nincs értelme.
Emlékszem, sokan kulturkampfról beszéltek, valamint arról, hogy Orbán Viktor javaslatára, Kaposvárra kerülne a színházi találkozó. Sokan onnan számítják a kulturális térfoglalás kezdetét.
A mi lépésünket is próbálták politikai szándékkal magyarázni, de szó sincs erről. Aláhúznám: csak a POSZT menedzsmentje, és társaságunk között támadt konfliktus. A másik színházi szervezettel nem volt konfliktusunk!
De miután elvesztettük felügyeleti jogunkat, s emiatt semmi befolyásunk nem maradt a rendezvényre, a továbbiakban már felelősséget sem tudunk vállalni a legrangosabb országos színházi találkozóért. Biodíszletként maradhattunk volna a tulajdonosi testületben, de annak nem volt értelme.
Visszatérve a színházi törvényre: hallott arról, hogy a kultúráért is felelős miniszter, Kásler úr tanácsadó testülete a törvény beterjesztésének napján azt javasolta a miniszternek, hogy társadalmi vitára kéne bocsátani a jogszabály tervezetét?
Erről nem hallottam. Annyit tudok, hogy a törvény beterjesztése napján, délelőtt 11-kor jött egy email az államtitkár úrtól, miszerint társadalmi vitára bocsájtja a már beterjesztett szöveget. Ez az email sok szervezethez megérkezett.
Miközben a társadalmi vita zajlott, elfogadták a törvényt?
Vita nem zajlott, csupán elküldték a törvény tervezetét. Közben a Nemzeti Érdekegyeztető Tanács írt egy levelet a miniszternek, hogy ne fogadják el a jogszabályt, de hiába. A színházi törvényt végül 11-én, szerdán mégis elfogadták.
Vidnyánszky úr azt is kifogásolta, hogy az Örkény Színház előtti hatalmas tömeg tüntetése nagyon dühös volt. A nemzeti igazgatója még azt is mondta, hogy a gyűlölet légkörében nem lehet tárgyalni. Mit szól ehhez?
Nézze, a demonstráció inkább elkeseredett volt, gyűlöletkeltő mondatokat nem hallottam a színpadról. A törvény egyeztetés nélküli elfogadását, az egész eljárást sokkhatásként élte meg a szakma. Ez érződött a tüntetésen.
A jobboldal úgy próbálja tematizálni ezt, hogy igenis volt egyeztetés a törvényről, miközben valójában nem volt. Lassan már nem értem: elfogadták a törvényt, már minden az övék, megnyerték az általuk indított háborút. Konszolidálni kéne, de nem teszik, mert akkor már abba kéne hagyni a harcot…
