Orbán Viktor: az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán

Orbán Viktor elmondta, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni.

A legfontosabb aktualitásként a háború vagy béke dilemmáját jelölte meg. Alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában: háború vagy béke – mutatott rá.

Hozzátette: furcsa háborúban vagyunk, Európa ugyanis a saját definíciója szerint háborúban áll; Európa vezetői az orosz-ukrán háborúról úgy beszélnek, mint a mi háborúnkról.

Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán.

Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás – hangsúlyozta.

Orbán Viktor: kulcskérdés, hogy Magyarország ne ragadjon benne a jelenben

Orbán Viktor kulcskérdésnek tartja, hogy Magyarország ne ragadjon benne a jelenben, hanem a jövőben az ajtót berúgó folyamatok és fejlesztések része tudjon maradni.

Kiemelte: ehhez arra van szükség, hogy ne változtassák meg azt a külpolitikát, ami a blokkosodással szemben a világ minden részére figyel és próbálja megszerezni mindenhonnan azt a tudást, technológiai újítást, ami a legmagasabb szintet képviseli és amire Magyarországnak leginkább szüksége van.

Nem állhatunk senki mellé, mintegy másolva az ottani technológia megoldásokat, hanem kihasználva a helyzetünket, nekünk az energiatermeléstől, a robotizáción át a mesterséges intelligenciáig mindenhonnan a legjobb elemeket kell összegyűjteni és összegyúrni egy magyar jövőstratégiába – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán Viktor: a háború megfojtja az európai gazdasági fejlődést

Az orosz-ukrán háború megfojtja, leblokkolja az európai gazdasági fejlődést, de ha a háború véget érne, akkor nagyon rövid időn belül a gazdasági növekedés háromszorosára nőne – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő elismerte, hogy a frontvonalon az ukránok eddigi ellenállása fantasztikus siker és heroikus teljesítmény, de arra figyelmeztetett: mindezzel együtt Ukrajna elvesztette területének egyötödét, gazdasága romokban van, uniós pénzek nélkül az ukrán gazdaság nem tud működni.

„Mi fizetjük" az ukrán nyugdíjakat, a fizetéseket, a haderőt és a katonai eszközök beszerzését is, mert ebből az amerikaiak kiszálltak – mondta, hozzátéve, hogy az amerikaiak fegyvereket adnak el, amiket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Ennek eredménye a miniszterelnök szerint az, hogy az európai gazdaság a háborús légkör és politika miatt stagnál és amíg háború van, addig nem is tud fejlődésnek indulni.

Ugyanakkor ha a háborút békével vagy akár tűzszünettel le lehetne zárni, akkor nagyon rövid időn belül a gazdasági növekedés legalább háromszorosára nőne, ami Magyarország esetében azt jelentené, hogy egy százalék helyett három százalékos lenne a növekedés – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor úgy értékelt: a magyar gazdaság bajai, meglévő gyenge pontjai nem strukturális természetűek, hanem alapvetően konjunkturális jellegűek és a háborúval függenek össze, ezért ez egy újabb erős indok arra, hogy a magyar kormánynak – már csak a saját polgárai gazdasági jóléte miatt is – ki kell kitartania a háborút ellenző békepolitika mellett.

Orbán Viktor: a jövő a közép-európai országok oldalán áll

Orbán Viktor azt mondta, ha Lengyelországban helyreáll a természetes rend, a csehek megalakítják a kormányukat, Szlovákia kitart, Magyarország állja a sarat, Ausztriában tesznek egy kísérletet, hogy a győztes párt alakítson kormányt és a szerbek is tartják magukat a józan észen alapuló külpolitikájukhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai blokk jöhet létre.

Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik – mondta.

Úgy folytatta, ez egy teljesen más Európát mutat, hiszen ennek a régiónak a gazdasági növekedési potenciálja jóval meghaladja a nyugat-európai országokét.

Igaz, hogy ők gazdagabbak és tőkeerősebbek, de a jövő nem az ő oldalukon, hanem a közép-európaiak oldalán áll, és ha egy ilyen rendszerben össze tudjuk fogni a közép-európai országokat, az egy egészen más Európát jelenthet a következő 15-20 évre – fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor: az ukránok mélyen beépültek a magyar politikába és a gazdaságba

A szomszéd országokkal ápolt kapcsolatokat értékelve elmondta, Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben, és ez nem hagyja érintetlenül a kárpátaljai magyar kisebbséget sem.

Emlékeztetett: tízmilliónál több ukrán hagyta el az országát, „egy részük meghatározott feladattal".

Magyarországon is erős kapcsolatokat építhetnek ki, a médiától kezdve a politikán keresztül a gazdasági életig, azzal a céllal, hogy megváltoztassák a mostani magyar szuverenista külpolitikát – emelte ki.

Hozzátette azonban: nem érdemes indulattal viszonyulni ehhez a kérdéshez, fordított helyzetben mi is ezt tennénk, „talán kicsit elegánsabban".

Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot belevonjon a háborúba, amely számára létkérdés, mi azonban őrizzük meg a hidegvérünket – szorgalmazta Orbán Viktor.

Az Ukrajnából érkezett kisebbségi vezetőkhöz fordulva hangsúlyozta: Magyarország teljes mellszélességgel a kárpátaljai magyar kisebbség mögött áll, az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.

Orbán Viktor: Magyarországon nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők

Magyarországon nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amely a magyarságot nem egy nemzetként kezelte – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő meggyőződése szerint Magyarország ma abban a helyzetben van „lelkileg és tudatát tekintve is", hogy nem tudnak kormányra kerülni a külhoni magyarsággal szemben politikát folytató erők, amelyek a határon túli magyarok választójogát akarják elvenni, vagy nem akarják olyan erővel összekapcsolni a határon túli nemzetrészeket az anyaországgal, ahogy a mostani kormány teszi, vagy nem látják be, hogy a határon túliaknak adott források a határon belül élőknek is létkérdést jelentenek.

Úgy értékelt: nincs visszatérés ahhoz a korszakhoz, amikor a magyarságot nem egy egészként, nem egy nemzetként, hanem különböző államok területén élő, a magyar állam számára felelősséget nem jelentő közösségekként kezelték.

Hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben a fontos politikai témák – a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége – köré centrális erőtér épült, ami azt jelenti, hogy akármilyen hatalmi változás történik, ez a mag érintetlen marad. A határon túli magyarok ezért bizakodva tekinthetnek a következő magyar választások elé – tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy aki hozzányúl ezekhez a témákhoz, nem tudja kivívni a választópolgárok elismerését.

A miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy ma a külhoni magyarok szervezetei, közösségei megingathatatlanul erős lábakon állnak, mind pénzügyi, mind politikai, mind jogi tekintetben. Megköszönte a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 éves együttműködést és támogatást, jelezve, hogy a következő Máért a magyar választások után lesz majd. Megjegyezte: semmit sem szeretne jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát.

Orbán Viktor: Európának tárgyalnia kell az oroszokkal

Orbán Viktor úgy értékelt, az európai politika mai és a Kárpát-medenceiekre is leginkább ható kérdése, a háború és béke kérdése, amely élesebb, mint bármikor volt az elmúlt három évben.

Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, amely aztán egyre mélyebb involválódást hoz magával, a háború kitörése óta most a legmagasabb – tette hozzá.

Magyarországnak van ellenjavaslata: tárgyalni kellene – hangsúlyozta. Úgy folytatta, Európának önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból „deriváljon" egy pozíciót.

Orbán Viktor azt mondta, a megegyezésnek nem Ukrajna a legfontosabb kérdése, bár fontos kérdés, de nem az egyetlen és a legfontosabb kérdése. Fel kellene építeni egy új európai biztonsági rendszert, tisztázni kellene a fegyverzeti kérdéseket, hogy mekkora hadseregei vannak az országoknak, és erről szerződést kell kötni, ennek az ellenőrzési rendszerét ki kell alakítani, mert a háború árnyékában egymás után mondták fel a korábbi fegyverzeti megállapodásokat az országok – fejtette ki.

Semjén Zsolt: itt az ideje, hogy előny legyen, ha valaki magyar

Száz éven át, Trianon után hátrány volt az, ha valaki magyar a Kárpát-medencében, ezért itt az ideje, hogy előny legyen, ha valaki magyar – mondta Semjén Zsolt, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén Budapesten.

Semjén Zsolt köszöntőjében a kormány nemzetpolitikai alapvetéseit összefoglalva, kiemelte: mindenki, aki magyar állampolgár akart lenni, azzá válthatott és mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, az lehet.

A magyar kormány nemzetpolitikája arra irányul, hogy akiben csak pislákol a magyar identitás, az minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak. Ez a mi küldetésünk – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta: nemzetben elkötelezettek, ez az egész politikájuk fundamentuma.

Semjén Zsolt a nemzetet az emberiség termőformájának nevezte, aláhúzva, hogy a nemzetpolitikánknak két tévedést kell elkerülnie.

Az egyik tévedésnek azokat az ideológiákat tartotta, amelyek nem tekintik értéknek a nemzeti létet. Ilyen a szélsőséges kozmopolitizmus, ami egyfajta provincializmusnak tekinti a nemzeti léthez való ragaszkodást vagy a marxizmus, ami az internacionalizmus és az osztályideológia jegyében sok esetben ellenségnek tartja a nemzeti léthez való kötődést és ragaszkodást.

Keresztény alapon el kell utasítani ugyanakkor egy másik szélsőséget is, amit sovinizmusnak lehet nevezni és amely tagadja más nemzeteknek a létezéshez való jogát.

„Mi azt valljuk, hogy minden nemzetnek a küldetése az, hogy megmaradjon, a saját értékeit kimunkálja, kidolgozza és az egész egyetemes emberiség számára elérhetővé tegye" – fogalmazott, kiemelve: amikor elkötelezettek vagyunk a saját nemzeti megmaradásunk és fejlődésünk mellett, ugyanezt támogatjuk minden más nemzet tekintetében is.