Ez még nem csalás, de ezzel és más eszközökkel papíron kicsit leszorítható az infláció

A Magyar Gyógyszerészi Kamara június 13-án tett közzé egy listát azzal a 25 termékkel, amelynek az árára a nagykereskedők „önkéntes korlátozást” vezetnének be, s a 2024. december 31-i állapoton rögzítenék. A 25 érintett termék közül 24 rajta van azon a listán, amelyből a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt kiszámolja – tudta meg a HVG. Ez utóbbit úgy derítette fel a lap, hogy kikérte a fogyasztói kosarában szereplő gyógyszerek listáját. Merthogy a KSH nyilvánosan elérhető inflációszámítási módszertanából érdekes módon éppen a gyógyszerekről nem találhatók részletek, a vonatkozó táblázatban csak annyi szerepel, hogy „támogatott”, illetve „nem támogatott”. A KSH munkatársai ugyanis minden hónapban nagyjából ezerfajta áru, illetve szolgáltatás árát írják össze, ezek változásából áll össze az aktuális inflációs adat. Ám a hivatal honlapján a reprezentánsok listáján a gyógyszerek esetében csak a fenti információ szerepel. Végül a HVG megkeresésére kiadták a pontos listát, amiből kiderült, hogy 34 nem támogatott gyógyszer árváltozása számít bele az inflációs adatba, ebből a 34-ből 24-nek az árát most korlátozzák.

Felmerül a kérdés, vajon nem csalás-e az, hogy így mesterségesen megpróbálják lenyomni – azt nem tudni, hogy a kormánnyal történt konkrét tételekre is kiterjedő megegyezés alapján vagy a kormánynak tett gesztusként? Mellár Tamást kérdeztük.

A KSH korábbi elnöke szerint a kérdés az, vajon ténylegesen a fogyasztói kosarában lévő gyógyszerek-e az emberek gyógyszervásárlásának meghatározó részei vagy sem. A helyzet – és ilyen véleménnyel ő maga is többször találkozott – az, hogy bizonyos gyógyszereknek ugyan befagyaszthatják az árát, de orvosok ilyeneket már nemigen írnak fel, mert hogy elavultak vagy nem igazán jó a hatásuk, s helyettük sokkal drágább, de a fenti körbe nem tartozókat rendelnek.  Ami a döntő – s ezt ő nem tudja megítélni – az, hogy a tényleges gyógyszerfogyasztásnak mekkora részét teszik ki a mostani „önkéntes árkorlátozásba” eső medicinák – ez mutatná ugyanis valójában meg, hogy milyen tényleges, reális hatás várható a lépéstől. 

Itt azonban szétválik a dolog – magyarázta. Nyilván ebben a helyzetben a hivatalos, a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott (gyógyszer)infláció csökkenni fog, ha ugyanis ennek a 24 terméknek megkötik az árát, az pozitívan hat a kimutatott fogyasztói árindexre. Önmagában azonban mégiscsak az az igazi kérdés, hogy milyen arányt képviselnek ezek a gyógyszerek a tényleges gyógyszerfelhasználásban, hiszen az fogja befolyásolni az emberek pénztárcáját.

De vajon ez nem csalás? – kérdeztük. Mellár szerint ez önmagában még nem az. Mint magyarázta: a KSH mindig tud és játszik is azzal, hogy mit tesz a fogyasztói kosarába, arra hivatkozik, hogy a háztartási statisztikából indul ki, de ezt nem nagyon tudjuk ellenőrizni. Ez persze beleillik abba az ügyeskedési körbe („amit én nem tartok csalásnak”), amit amúgy is szoktak csinálni, hogy mely napokon írják fel az egyes árakat az üzleti szférában. Itt is van egyfajta összejátszás: az árfelírás napjain mérsékeltebbek az árak – akár a benzinkutakon, akár az üzletekben –, s így jön ki egy kedvezőbb árindex, miközben ténylegesen magasabbak az árak, amit persze az emberek a bukszájukon meg is éreznek. „De ez még nem csalás, az én olvasatomban ugyanis az a csalás, ha nem a valóban felvett adatot írják be” – mondta, kifejtve, hogy különféle trükközéseket, módszertani csúsztatásokat, ügyeskedéseket gyakran alkalmaznak. Korábban is voltak ilyenek, például olyan termékeket tartottak a fogyasztói kosárban, amelyek akkor már nem is léteztek, elavultak. Ebben az esetben az is megjegyzendő – fejtegette –, hogy a háztartási statisztikák mindig a megelőző év tényadataira épülnek, ami már eleve annyit jelent, hogy az idén nem is a 2024-es, hanem még a korábbi, a 2023-asból indulnak ki, ezeket módosítják más – például elektronikus gyűjtésből származó – adatokkal. Ezen túlmenően is tág tere van a KSH-nak arra, hogyan korrigáljanak – jegyezte meg. „Arra lenne szükség, az lenne jó, ha a KSH valóban független intézmény lenne, s a vezetése arra törekedne, hogy olyan adatok jöjjenek ki, amelyek a legjobban megfelelnek a valóságnak, s nem olyanok, amelyeknek örül a kormány” – szögezte le.

„Nagyon szomorú, hogy ilyen eszközökhöz kell nyúlni – ez is csak azt bizonyítja, hogy az emberek nagyon erősen érzik az inflációt, annak a hatását, sokkal súlyosabbnak, mint amilyet a KSH kimutat” – állapította meg. Mellár Tamás kifejtette: a kormánnyal szembeni elégedetlenség, ellenséges hangulat egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy az utóbbi két évben nagyon jelentős infláció volt, ami erőteljesen befolyásolta a reálbéreket, reálkereseteket, így a reáljövedelmet is. Ezt mérték is a kormányzati oldalon, és igyekeznek ügyeskedni a fogyasztói kosárral, s azzal, hogy milyen termékek kerülnek bele, ezzel is megpróbálva hatni az érzetekre. 

Milyenek a tapasztalatok az ilyen központi beavatkozásokkal – akár önkéntes, akár jogszabályban előírt beavatkozás esetén, hiszen volt itt már majdnem minden, élelmiszerre, szolgáltatásokra, üzemanyagokra kiterjedő beavatkozás? – kérdeztük. Mellár Tamás véleménye határozott: a  tapasztalatok szerint az ilyen adminisztratív intézkedések általában rövid távon elérhetnek némi hatást, de hosszú; távon nem.