Ez olyan, mintha a Tesco-boltokat a magyar adófizetők pénzén építenék fel

Az ellenállás akkor indult be, amikor kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy a Fudan budapesti kampusza – az első kínai egyetemi kampusz Európában – hatalmas adósággal terhelné meg az országot, és hogy a tárgyalásokon nem érvényesült az EU által megkövetelt átláthatóság – írja a South China Morning Post. A cikk ismerteti a Direkt36 portál által feltár információkat, miszerint Budapest az egész magyar éves felsőoktatási költségvetésnél nagyobb, 1,5 milliárd eurós hitelt venne fel az építkezésre kínai bankoktól, s a kivitelezést – közbeszerzési eljárás nélkül – egy kínai cégre bízza, amely kínai munkásokkal és anyagokkal építené fel a kampuszt. Kitér a cikk arra is, hogy a Fudant olyan helyen akarják felépíteni, ahová eredetileg egy diákvárost terveztek. Ismerteti Karácsony Gergely állásfoglalásait is. 

A szerző kérdéseivel telefonon próbálta megkeresni a Fudan alelnökét, sajtóosztályát, és e-mailben több karát, de nem kapott választ, amint az illetékes magyar minisztériumtól sem. A cikk idézi Matura Tamást, a Corvinus Egyetem professzorát, aki sok éve kutatja a Közép-Európa és Kína közötti kapcsolatokat, s aki szerint a Fudant főleg kínai hallgatók látogatnák. Ez új jövedelmet termelhet a városnak, de soha nem fedezné a magas építési költségeket. Matura azt mondta, „Olyan ez, mintha a Tesco a magyar adófizetők költségére építene új hipermarketet. Ez kissé furcsa.” 

Szél Bernadettől azt idézte a cikk, hogy a Fudan-projekt az Orbán-kormány tekintélyelvű hajlamait mutatja, és azt, hogy olyan országoktól vesz fel hiteleket, mint Kína és Oroszország, amelyekben nincs meg az EU által megkövetelt átláthatóság. A szerző megemlítette: 2015-ben Magyarország volt az első európai állam, amely megállapodást kötött Kínával a kapcsolatok szorosabbra fonásáról az „Egy övezet, egy út” kínai projekt keretében, és részletesen szólt a Budapest-Belgrád vasútvonal terveiről, amelynek a szerződéseit titkosították. Magyarország azzal is kimutatta Pekinggel szembeni rokonszenvét, hogy januárban – az EU első tagállamaként – saját hatáskörben engedélyezte a kínai Covid-vakcinát, és nagy mennyiséget rendelt belőle. Felhozta az írás azt is, milyen nehézségekbe került Montenegró az országot átszelő autópálya építésére felvett kínai hitelek miatt. 

A Fudanra visszatérve, a szerző megállapította: további aggályként számos forrás megemlítette, hogy 2019-ben az egyetem alapító okiratába egy módosítással az akadémiai szabadság helyére a Kínai Kommunista Párt iránti állampolgári elkötelezettség került, és ez felveti a lehetőséget, hogy az egyetem útján a kínai kormány befolyást gyakorol Magyarországra, és hogy az egyetemen majd valamiféle ideológiai befolyásolás zajlik majd. Végül Li Hszinget, a dániai aalborgi egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzorát idézte, aki úgy véli, a Fudan európai ambíciói nem meglepőek, korábban Dánia és Németország is akart Fudan kutatóközpontot, és a koppenhágai egyetemen 2013 óta létezik is egy Kínai Kutatások Európai Központja. Ugyanakkor a professzor úgy vélte: a kínai kultúra és a mandarin nyelv külföldi tanítására létrehozott, a kínai kormány irányítása alatt álló Konfuciusz Intézetek népszerűségének felfutása és hanyatlása figyelmeztetés lehet a Fudannak. Tíz éve még vetélkedtek az országok egy ilyen intézetért. „Dániában minden egyetem akart ilyet, a mi egyetemünkön létre is jött egy 2009-ben. Azóta azonban sok ilyen intézetet bezártak, az aalborgit három évvel ezelőtt, mert sok olyan vád érte őket, hogy a kínai diákok megfigyelésével és ipari kémkedéssel foglalkoznak” – mondta a professzor.  Rámutatott: míg Magyarország Orbán Viktor barátságos Pekinggel, a Fudan számára kockázatot jelent, ha egy jelenleg ellenzéki párt kerül hatalomra Magyarországon. „A kínai kormánynak meg kell értenie, hogy az oktatás más, mint az ipar, az üzlet, vagy a pénzügyek. Az oktatásban benne van az ideológia, ezért ezen a területen minden tevékenységnek körültekintőnek és megfontoltnak kell lennie. Nem hiszem, hogy a Fudan-kampusz létrehozása Budapesten feltétlenül jó ötlet lenne” – mondta végül Li Hszing.