Ez történt a héten – Orbán hadjárata közben búcsúzik is

Az orbáni propagandisták a következőket tudták összeszedni az Ez történt a héten Facebook-bejegyzéshez:

„Találkozó Novák Katalinnal” – Azzal a köztársaság nélküli köztársasági elnökkel (persze, ha van lombkorona nélküli lombkoronasétány, akkor lehet köztársaság nélküli köztársasági elnök is), aki nem is olyan régen még óriási Fidesz-fülbevalót aggatott büszkén magára, aki a NER-kormány egyik leghűbb minisztere volt, s aki alázattal átvette a jó rendőr szerepét az orbáni színjátékban. Kifelé persze mutatni kell(ene), hogy az államfő független a kormányfőtől. De ez egyelőre aligha hihető.

„Indul az európai hadjárat” – Költői a kérdés: vajon a szomszédunkban zajló háború idején nem mélységesen ízléstelen így jelezni, hogy megkezdődik a magyar futballválogatott menetelése az Európa bajnoki selejtezőkben? Pedig éppen ezzel az elfogadhatatlan szarkazmussal kötötte össze Orbán a saját játékosálmait (az ország szerencsétlenségére) soha be nem teljesítő foci iránti múlhatatlan szerelmét az orosz agresszió nyomán immár több, mint 400 napja tartó európai háborúval. Szerintünk ez elfogadhatatlan taplóság. Egy piros pont azért jár neki: legalább ezúttal a sálján nem volt Nagy-Magyarország. 

Van utánpótlás – Ezzel emlékezik meg az összefoglaló arról, hogy éppen 35 éve alakult meg a Fidesz. Volt egyszer egy liberális párt...nézzék csak! Nagyon tanulságos az alábbi, 1992-es orbáni beszéd:

„A Világháború valós veszély” – A csúcsra járatott világháborúval riogató propaganda immár hétről hétre előkerül Orbán pénteki Kossuth rádiós „interjújában” is – a Facebookon megjelent heti „krónika” ezt idézi fel ismét. Ám erről itt és most mi is meg szeretnénk emlékezni, mégpedig egy olyan rövid videóval, amelyben az akkori liberális, pontosabban, utólag már tudjuk, liberálisnak látszani akaró, még nem a velejéig rothadt, még nem hatalmi és pénzmámorban mélyvízi búvárként lemerült Orbán elítélően beszél arról, ami a mai Fidesz (és a kormánya) politikájának fontos eszköze: "Van egy séma, amit a politikusok ismernek, a közvélemény talán kevéssé, hogy háromszög, piramis alakban ábrázolja, hogy az embernek milyen szükségletei vannak, amiket a világgal szemben megfogalmaz. És itt a közösségi léttől kezdődően az egzisztenciális biztonságon át a fizikális biztonságon keresztül minden megtalálható. És az általános európai felfogás a mi szakmánkban az, hogy legalul, a legmélyebben és ezért a legmeghatározóbb erővel a fizikai biztonság iránti vágy jelentkezik az emberben. Ezért van oly gyakran, nem csak Magyarországon, másutt is, főként a harmadik világ országaiban, hogy a hatalmon lévők az embereknek éppen ezt a legalul lévő, legmélyebb, legerősebb ösztönökből fakadó igényét vagy ösztönét támadják meg. Ez pedig a fizikai biztonság. És ha el tudja hitetni egy kormány vagy egy ilyen harmadik világbéli erő az ellenfeléről, hogy valójában ezen a szinten kell félni az ellenzéktől, mert az a fizikai biztonságot is veszélyezteti már, akkor jó eséllyel pályázhat arra, hogy mindenfajta kormányzati teljesítménytől függetlenül, a rend iránti vágy miatt odafordulnak az emberek."

„Búcsú Karl-Josef Rauber bíborostól” – Az 1997 és 2003 között a Szentszék magyarországi apostoli nunciusaként szolgált bíboros temetésére Orbán is kiutazott a Vatikánba. Maradjunk annyiban, hogy ez így rendben is volt.

„Búcsú Schmidt Csabától” – a hét második temetése, amin Orbán is részt vett: az elhunyt a Fidesz korábbi tatabányai polgármesterre volt. 

Nos, ez történt a magyar miniszterelnök szerint a március 27.-április 2. közötti héten. Mi azért tudunk mit hozzátenni ehhez. De nem csak mi, a kommentelők is:

„Szerintem a minitéeszelnökúrnak (sic) nem voltgyerekkorában (sic) puskája, nem tudott katonásat játszani, ezért hadakozik öregemberként mindennel és mindenkivel. Na meg mindenki ellen...”;

„Nem kell nekünk ellenség, van nekünk egy pártállami vezetőnk. Attól nagyobb ellensége a népnek még nem volt!”;

„nem csinált semmi érdemlegeset. Jobb is nem dőlt be a forint.”;

„Búcsú ettől is, attól is, és búcsú az EU-s pénzektől, mert az a fránya Brüsszel nem érti, hogy a baloldal miért akart minden áron diktatúrát Magyarországon”.;

„Kiderült, a lombkorona nélküli lombkorona sétány falujában vágóállat nélküli vágóhíd is épült. Ez történt a héten.”

Ezzel pedig rá is térhetünk arra, ami kimaradt Orbán Viktor heti beszámolójából. Kiemelten villantunk fel ezek közül párat.

Fejlemények a magyar-orosz kapcsolatokban – ahogy arról a Hírklikk több cikkben is számot adott (például itt): Oroszország több barátságtalannak tűnő lépést tett az elmúlt időszakban Magyarország irányában. Először a TASZSZ orosz hírügynökség külön közleményt adott ki arról, hogy Oroszország a magyar diplomatákra is kiterjesztette a vízumkötelezettséget (amit már tavaly áprilisban meglépett az EU többi tagállamával szemben); majd felfüggesztették a kettős adóztatás elkerüléséről még 1999-ben kötött kétoldalú megállapodást; végül  – mint azt a Jevgenyij Sztanyiszlavov, budapesti orosz nagykövet a RIA Novosztyinak indokolta: Moszkva hivatalosan is felvette Magyarországot a barátságtalan országok közé. Mondjuk azt is hozzátette, „mindez azt jelenti, hogy akár megtorló intézkedéseket is alkalmazhatunk”. Ám mint a nekünk nyilatkozó szakértő, korábbi moszkvai magyar nagykövet, Székely Árpád mondta, a nagyköveti interjúnak még csak nem is ez a legérdekesebb része, hanem az a rendkívül súlyos tény, hogy kiderül belőle: Magyarország és Oroszország már nemcsak gazdasági téren működik együtt, hanem ideológiailag is közeledett egymáshoz. 

Feljelentették Orbánt rémhírterjesztésért – habár a miniszterelnök heti krónikája is sulykolja a világháború rémét a magyaroknak, arra persze nem tesz utalást, hogy eközben őt feljelentették, mégpedig az ezzel összefüggésben rendre hangoztatott vádak miatt rémhírterjesztésért. A Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea emlékeztetett arra, hogy a kormányfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, a baloldal továbbra is háborúpárti. Ezt az ellenzéki politikus azonban szemenszedett hazugságnak nevezte és kiemelte, hogy a Büntető törvénykönyv szerint, aki veszélyhelyzet idején nagy nyilvánosság előtt valótlan tényt állít vagy híresztel, nyugtalanságot és zavart keltve az emberek körében, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Lejárt az EU felé vállalt határidő – Március 31-én lejárt a magyar kormány által önként vállalt határidő arra, hogy teljesítse az Európai Unió Bizottsága által feltételként szabott úgynevezett szuper mérföldköveket, s így reménye legyen, hogy hozzájuthat a visszatartott uniós forrásokhoz. 28 milliárd euró sorsa a tét, ami a helyreállítási alapban lévő 5,8 milliárd eurós támogatásból, valamint a hét éves költségvetésből felhasználható 22 milliárdból áll – ez utóbbiból 6,3 milliárd eurót zároltak a rendszerszintű korrupció büntetlensége miatt elindított jogállamisági eljárás keretében. A folyamat részeként egyidejűleg leállították a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott egyetemekkel köthető finanszírozási szerződéseket is. Nos, a kormány és elsősorban annak e téren szócsöve, Navracsics Tibor tavaly nyár óta újabb és újabb időpontokat jelöl meg a megállapodásra és így a zárolt pénzek felszabadítására, egyelőre nem igen látni az alagút végét. Pedig tavaly nyáron még azt mondták, hogy majd ősszel indulnak meg a pénzek, ősz elején azt, hogy az év végéig, majd azt, hogy az idén az első félévben, most meg már azt, hogy a harmadik negyedévben, sőt, Navracsics már óvatosan arra is utalt, hogy a harmadik, esetleg csak a negyedik negyedévben juthat Magyarország a pénzekhez. Hisszük, ha látjuk!

Lombkorona nélküli lombkorona sétány uniós pénzből – Ez is egy olyan lenyúlás-szagú skandalum, amilyen száz-, ha nem ezerszámra fordul elő Magyarországon, s amiből az EU-nak már elege lett. A botrány akár állatorvosi lónak is elmenne. Hadházy Ákos a héten robbantotta ki, hogy 60 milliós uniós forrásból lombkorona sétány épült Nyírmártonfalván. A kétezer lelkes kies, homokbuckás területen található település fideszes polgármestere, Filemon Mihály még, mint magánszemély nyújtotta be a pályázatot, ám a pénzt 2021-ben nyerte el, s akkor már a település vezetője volt. A lombkorona környékén, közel-távol nincs egyetlen lomb sem, az építmény ott áll a kies pusztában... Hadházy utóbb azt is kiderítette, hogy Filemon nevéhez fűződik egy hasonlóan „furcsa” ügy is: néhány száz méterre a „sétánytól” egy szintén uniós támogatásból épült vágóhíd található. A független országgyűlési képviselő megkérdezte a polgármestert, hogy mennyi támogatást kapott az egyébként elhagyatottnak tűnő, gazdasági tevékenység nyomát nem viselő Vágópontra – a válasz erre az volt, hogy ehhez senkinek semmi köze nincs. Mint Hadházy megjegyzi: „Az biztos, hogy most üres, így ez már a harmadik olyan, sok tízmilliós EU-s támogatás a fideszes nyírmártonfalvai polgármester kezei között, aminek az égadta világon semmi közösségi haszna nem volt, csak a polgármester járhatott jól vele. Korábban bemutattam az 50 milliós „vendégházát”, ami ugyan megépült, szép, de amelyről maga a polgármester ismerte be, hogy soha még fizető vendéget nem fogadott.”

Polt Péter beismerése Vodafone-ügyben, „oszt jó napot” – A héten történt az is, hogy a legfőbb ügyész választ adott Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető kérdésére, vajon nem indít-e semmisségi eljárást a Vodafone állami megvásárlásának az ügyében, hiszen kiderült, hogy nem volt magyar nyelvű szerződés róla. Polt Péter sem tagadja a törvényi követelményként megszabott magyar nyelvű adás-vételi szerződés hiányát, merthogy erre a felvetésre ki sem tér a válaszában. Ugyanakkor azt jelezte, hogy nem indít semmisségi pert, mert szerinte ez a tranzakció a nemzeti vagyon gyarapítására irányult, ezért a közérdek sérelme nem merült fel.

Csökkent a vásárlóerő Magyarországon – A Központi Statisztikai Hivatal által a héten közzétett jelentésből kiderült, habár szépen nőttek a bérek, a száguldó infláció miatt csökkent a vásárlóerő. A nettó átlagkereset – a kedvezményeket is figyelembe véve – 363 900 forintra rúgott az idén januárban, ez 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez persze jól hangzik, ám tavaly január és az idén január között a fogyasztói árak 25,7 százalékkal nőttek, azaz 7,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek.