Ez várható volt: meglódult az élelmiszerinfláció Magyarországon
„A február még jó volt, de innen emelkedni fognak az élelmiszerárak” – ezzel a címmel jelentettük meg egy hónappal ezelőtt a saját – nem tudományos – módszerünk alapján számított élelmiszerinflációs helyzetképpel foglalkozó cikkünket. És az előrejelzésünk – sajnos – helytállónak bizonyult. Márciusban ugyanis megugrott az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedési ütem, bár arra azért kevéssé számítottunk, hogy a februári 1,4 százalékos dinamika csaknem 3,5-szeresét éri majd el. Nem csak ez kirívó, hanem az árak alakulásának elképesztően széles skálája is. Volt itt minden, 85 százalékos drágulás az egyik végen, s mínusz 56 százalékos a másikon. Ami nem volt, az a szétterült, kiegyenlített árváltozás: a vizsgált 32 tétel között csak 8 olyan akadt, amelynek pluszban vagy mínuszban egyszámjegyűen változott az ára. A nemzetközi helyzet – Trump Irán ellen indított háborúja – máris alaposan odavágott az árak alakulására szerte a világon.
A jelek szerint véget értek a jó idők, ki tudja, meddig tart a nemzetközi energiaárak magasrepülése. S ki tudná azt is megjósolni, hogy hol állapodik majd meg a végén. Egy biztos, a közel-keleti helyzet nálunk sem jelent sok jót az árak alakulását tekintve. A háború eszkalációja – az amerikai csapatok Irán elleni szárazföldi támadása – is benne van a pakliban. Trump mindenesetre már azt üzengeti, hogy valójában neki az iráni olajra fáj a foga. Ez baljós jövőt vetít előre, s fokozza a nemzetközi helyzet bizonytalanságát.
Nem mintha nem lenne idehaza is elég a kérdőjel a jövőt illetően. Az energiaárak, a kőolaj, a földgáz, az LNG árának alakulását bizonytalanság övezi, ráadásul a magyar kormány egyre durvább ütközése a szövetségeseinkkel, elsősorban is az Európai Unióval, állandósítja azt az instabil helyzetet, amelyet Orbán idehaza teremtet. Kül- és belföldön egyaránt úgy tartják: nem csak Magyarország, hanem Európa szempontjából is sorsdöntő lesz az április 12.-i választás, amely előtt Orbán a végletekig szítja a feszültséget és a szembenállást az országban (meg persze az országon kívül, Ukrajnával). Ennek káros hatásai benne lehetnek a gyengülő forintban, ami szintúgy az infláció emelkedésének az irányába hat.
De ne fussunk előre! Egyelőre a márciusi inflációt, azon belül is a saját módszerünk által immár évek óta kiszámolt élelmiszerinflációt tudjuk górcső alá venni. Nos, a mi mérésünk szerint (a módszertanról lásd a cikk végén) márciusban 4,8 százalékkal emelkedtek idehaza az élelmiszerek árai, s immár egyértelműen látszik, hogy megfordult az árváltozás iránya, most a drágulás időszakát éljük.
Ahogy az alábbi grafikon is mutatja, meglehetősen szélsőségesen alakultak az árak. Például három tétel – olívaolaj, banán, kaliforniai paprika – ára 50 százalékot meghaladó mértékben emelkedett (ezek importtermékek), s ugyan csupán egyetlen árué – az almáé – csökkent ilyen mértékben, de azért sok harminc- és huszonvalahány százalékos ármérséklődésre is volt példa. Valahogy a szélsőségek uralták ezt a lassan magunk mögött hagyott hónapot.
Forrás: saját gyűjtés
Mindenesetre az borítékolható, hogy pár hónapig velünk marad a bizonytalanság – s nem is csak a nemzetközi és a világgazdasági folyamatok kiszámíthatatlansága miatt. Idehaza bármi is lesz a választások eredménye, hónapokba is telhet, míg a soha nem látott durva kampány (köszönjük a fekete sereget is bevető Orbán Viktornak) által a végletekig megzakkantott – ketté-, de inkább három-négy felé osztott – magyar társadalom lecsillapodik. Igaz, más és más problémákat kell legyűrni akkor, ha a Tisza alakíthat kormányt, s akkor, ha ismét Orbán állhat a kormányrúd mögé. Egy biztos, a piaci mozgásokat nézve – beleértve a tőzsdét, az árfolyamokat is – a piac már beárazta azt, hogy Magyar Péter alakíthat kormányt, s több millió magyarral, meg persze az uniós szövetségeseinkkel együtt abban bízik, hogy a gazdaságba (is) életet lehelő kormány kezdheti majd meg az ország rendbetételét. Ha a Fidesz nyer – nos, az nem jelent jó óment a gazdaságra nézve.
Ami pedig az inflációt illeti, a nemzetközi energiaárak miatt nem a gyártás, a termelés, a termesztés, a szolgáltatás, s kiemelkedően a szállítás árai drágulnak – mindez az élelmiszerek árát is felfelé hajtja. Miként a januártól – politikai megfontolásból elhalasztott áremelkedések (például a távközlési, a biztosítói, a banki tarifáké) is. És még egy dolog biztos: akár nyer a Fidesz, akár veszít, az árrésstopot mindenképpen meg kell szűntetni. Ez pedig egy egyszeri nagyobb élelmiszerinflációs megugrást eredményez majd.
Forrás: KSH és saját gyűjtés
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak három évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2026. márciusi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de márciusra iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet 2026. márciusában ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
A KlikkTV Centerpálya című műsorának 2025. november 13-i adása:
