Ez volt a Fidesz legnagyobb tévedése

A számok igazolása és a kutatók hitelességéért folytatott vita

A választásokat megelőző időszak egyik leghevesebb szakmai és politikai vitája a közvélemény-kutatások körül zajlott. A különböző intézetek mérései látványosan eltérő eredményeket mutattak: míg a függetlennek tekintett kutatók rendre a Tisza Párt előnyét jelezték, addig több kormányközeli intézet továbbra is jelentős Fidesz-fölényt mért. Schlanger Márton szerint a végeredmény azért jelentett megkönnyebbülést a szakmában, mert visszaigazolta azt, amit egy éve láttak az adatokban.

A Republikon Intézet kutatási vezetője szerint az elmúlt hónapok politikai kommunikációja a közvélemény-kutatók hitelességét is célba vette, ezért különösen fontosnak tartja, hogy a választási eredmény végül közelebb állt azokhoz a mérésekhez, amelyeket a független intézetek publikáltak. Úgy fogalmazott: jó érzés volt azt látni, hogy „ha valamit megmér az ember, akkor az több mint valószínűleg a valóságot tükrözi”.

A szakember szerint szakmailag nehezen magyarázható az a különbség, amely bizonyos intézetek eredményei között kialakult. Mint mondta, amikor az egyik kutatócég jelentős Tisza-előnyt mért, a másik pedig Fidesz-fölényt, „szakmailag nem magyarázható különbséget” lehetett látni. Schlanger ugyanakkor óvatos maradt a szándékosság kérdésében: szerinte a módszertani hibák valós lehetőséget jelentenek, ugyanakkor nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy azok az intézetek, amelyek rendszeresen mérnek, egyáltalán ne találkoztak volna a társadalmi hangulat változásával.

Kritikát fogalmazott meg többek között a Nézőpont Intézet által alkalmazott módszerekkel kapcsolatban is, különösen az úgynevezett „legvalószínűbb listás eredmény” használatával szemben, amely bizonyos esetekben a pártpreferenciájukat nem megnevező válaszadókat is kategorizálja. Bár szerinte nem bizonyítható, hogy ez vezetett volna a pontatlan előrejelzésekhez, a módszertan felülvizsgálatát indokoltnak nevezte.

Schlanger kitért arra is, hogy a szakmának most nem egymás hiteltelenítésére, hanem a közbizalom visszaszerzésére kellene koncentrálnia. Úgy vélte, a közvélemény-kutatások iránti bizalom jelentősen sérült az elmúlt években, ezért szerinte nem segítené a demokratikus folyamatok megértését, ha a kutatók egymást csalással vádolnák. Ezzel együtt hangsúlyozta: míg a Republikon 2022-es pontatlanságának okait utólag feltárták, addig a most tévedő intézetek esetében ilyen szakmai magyarázat egyelőre nem körvonalazódik.

Egy éve tartó trend vagy pillanatnyi hangulat?

A beszélgetés egyik központi kérdése volt, vajon egy hirtelen politikai fordulat eredménye-e a Tisza Párt sikere, vagy hosszabb társadalmi folyamat áll mögötte. Schlanger határozottan elutasította azt az értelmezést, amely szerint a választási eredmény csupán pillanatnyi protesthangulatot tükrözött volna.

A kutató szerint a független mérések több mint egy éve következetesen azt mutatták, hogy a Tisza megelőzte a Fideszt, ezért tévesnek tartja azt az állítást, hogy a választás napján vagy az azt megelőző hetekben történt volna valamilyen gyökeres fordulat. Mint fogalmazott, ha valóban az utolsó pillanatban változott volna meg a közhangulat, akkor a Republikon két héttel a választás előtt végzett kutatása még fölényes Fidesz-győzelmet prognosztizált volna, „és ugye nem ez volt a helyzet”.

Schlanger szerint a Tisza Párt sikerének egyik fontos eleme a fiatal választók mobilizálása lehetett, ugyanakkor hangsúlyozta: egy ekkora arányú győzelmet nem lehet kizárólag egyetlen társadalmi csoport támogatásával elérni. Úgy vélte, a magas részvétel és az eredmény területi mintázata alapján nem lehet már egyértelműen kijelenteni, hogy a kisebb települések automatikusan a Fideszhez kötődnének.

A kutató úgy látja, a Tisza egyfajta gyűjtőpárttá vált, amely különböző politikai hátterű választókat tudott megszólítani. Bár a politikai ellenfelek gyakran jobboldali projektként írják le a pártot, Schlanger szerint egy több mint hárommilliós szavazói tábor szükségszerűen sokszínű társadalmi és politikai csoportokat foglal magában.

A fiatalok szerepéről szólva arra emlékeztetett: azok az első választók, akik most léptek be a politikába, már teljes egészében az Orbán-rendszer éveiben szocializálódtak. Szerinte sokan közülük korábban apolitikusak voltak, részben azért, mert nem tapasztalták meg, hogy Magyarországon valódi kormányváltás lehetséges. A Tisza gyors megerősödése és az alternatíva megjelenése azonban szerinte mozgósító erővé vált.

Új politikai korszak kezdődhet

A választás nemcsak a kormányváltás miatt hozhat új helyzetet, hanem azért is, mert gyakorlatilag átrendezte az ellenzéki térfelet. Schlanger szerint a korábbi baloldali és liberális pártok meggyengülése elsősorban a 2022-es választási vereség következménye. Felidézte: az akkori kudarc után jelentős csalódottság és politikai nihil alakult ki az ellenzéki szavazók körében, amit a választók most részben büntetéssel honoráltak.

A kutató ugyanakkor nem tekinti véglegesnek a hagyományos ellenzéki pártok háttérbe szorulását. Bár a mostani eredmény kétharmados felhatalmazást adott a Tiszának, továbbra is egy plurálisabb politikai rendszer kialakulásában reménykedik. Mint mondta, olyan parlamentet szeretne látni, ahol valódi kompromisszumok és viták alakítják a döntéshozatalt, nem pedig az egyoldalú kétharmados dominancia.

Schlanger arra is figyelmeztetett, hogy a Fidesz veresége nem jelenti automatikusan politikai befolyásának végét. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős gazdasági és intézményi erőforrások kerültek olyan szereplőkhöz és szervezetekhez, amelyek a kormányváltás után is meghatározóak maradhatnak. Szerinte ugyanakkor a Fidesz számára különösen nehéz lehet a visszaépítkezés, főként egy ilyen arányú vereséget követően.

A politikai változás nemzetközi jelentőségéről szólva a Republikon kutatási vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar választásokat korábban nem látott nemzetközi figyelem övezte. Úgy látja, az Orbán-rendszert az európai jobboldalon sokan mintaként kezelték, ezért annak bukása is fontos politikai üzenetet hordozhat Európa számára. Szerinte Magyarország az elmúlt években jóval nagyobb geopolitikai jelentőséget kapott annál, amit mérete indokolna, ezért a mostani fordulat következményei túlmutathatnak a hazai politikán.