Ezt már nem hagyták szó nélkül Orbánék – cáfolni próbálnak egy volt fideszes államtitkárt

Nagy vihart kavart – különösen szakértői és politikai körökben – az az elemzés, amelynek szerzője Bába Iván régi (MDF-esből lett) fideszes külügyér, aki több Orbán-kormányban is államtitkári posztot töltött be. A Válasz Online felületén megjelent cikkében azonban nagyon kemény kritikát fogalmazott meg a Fidesz mai külpolitikájával szemben. Szerinte „a helyzet, amelybe Orbán Viktor belevezette Magyarországot, nyilvánvaló politikai zsákutca”. Eddig ő a Fidesz-kormányok legmagasabb rangú egykori külügyi tisztviselője, aki nyilvánosan bírálta a kabinet diplomáciai irányvezetését. Szerinte a magyar kormány „mesterségesen kialakított „politikai kognitív disszonanciáját” a saját belpolitikai céljaira használja – írta, kifejtve azt is, hogy az EU-ban eddig folytatott magyar politika jelentős mértékben meggyengítette Magyarország közép-európai helyzetét is.  „A helyzet, amelybe Orbán Viktor belevezette Magyarországot, nyilvánvaló politikai zsákutca” – állapította meg, majd leszögezte, „Elszigeteltségünk az Európai Unióban és Közép-Európában csak határozott politikai irányváltással, az EU közös elveinek és értékeinek tiszteletben tartásával, a többi tagállam iránti lojalitással, határozott együttműködési hajlandósággal szüntethető meg...A zsákutcából csak visszafelé lehet kijönni!”

Erre reagált Orbán Balázs, aki hosszú Facebook-posztot szentelt Bába elemzésének. Rögtön támadással indított, mondván, „Valóban létezik zsákutca – de nem Magyarország, hanem az elavult külpolitikai gondolkodás hajtott bele”. A kormányfő politikai igazgatója szerint eljárt az idő az olyan gondolkodásmód felett, amelyre az ország rákényszerült a rendszerváltás első húsz évében, amikor az volt a cél, hogy csatlakozhassunk a NATO-hoz és az EU-hoz. „Ennek a korszaknak vége. Eljárt felette az idő. Más a cél, hiszen az integrációt már elértük. Teljesítettük, amit kitűztünk magunk elé” – írta. A jelenlegi kurzus megtalálta az új utat, „amely mára az európai politika egyik fő iránya lett. Mindez pedig felértékeli Magyarországot az egész világon. Mi a jó döntéseinkből, nem pedig a rossz döntések feltétel nélküli követéséből kovácsolunk politikai tőkét. Ez az új korszak logikája” – fogalmazott. Majd azt fejtegette, hogy az ő doktrínájuk szerint „nyitni kell, mindenhol ott kell lenni, új lehetőségeket kell teremteni, és diverzifikálni. Mindeközben védeni kell a szuverenitást, és harcolni azért, hogy EU a mi Európánk is legyen: olyan kontinens, ahol béke és pezsgő gazdasági élet van, nem pedig háborús készülődés és emiatti elszegényedés”. Szerinte ez az az új magyar külpolitikai doktrína, amely a következő évtizedekben radikálisan megváltozó helyzetben egyedül kecsegtet a siker reményével. 

Vajon tényleg felértékelődött volna Magyarország, köszönhetően az új külpolitikai koncepciónak? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

„Semmi jelét nem látom ennek a felértékelt szerepnek, sőt, az ellenkezőjét látom, hiszen semmi komoly kezdeményezésbe nem vonnak be minket” – szögezte le, aktuális példaként hozva fel, a Tettrekészek Koalícióját, amelynek nem vagyunk a tagja. Orbán Viktor korábbi prognózisaival példálózva, emlékeztetett arra, hogy éppen úgy nem jött be „a mi, a patrióták elfoglaljuk Brüsszelt”, mint a szélsőjobb előretörésének az előrevetítése az előző európai parlamenti választáson, vagy az a 2016 végén tett kijelentése, hogy 2017 a lázadás éve lesz. „Hát nem lett az” – mondta Szent-Iványi, megjegyezve, hogy éppen ennyire voltak túlértékeltek Orbán várakozásai Donald Trump elnökségével is. „Hol váltak valóra Orbán ígéretei, miszerint Trump hivatalba lépése után, fél éven belül visszaáll a magyarok USA-ba történő beutazásának korábbi rendszere; vajon visszaállították a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodást; s hol van a beruházásvédelmi egyezmény; meg az átfogó, nagy gazdasági megállapodás az Egyesült Államokkal?” – sorolta a kérdéseket a külpolitikai szakértő, meg is válaszolva azokat, mondván: ezeknek semmi nyoma.

Majd így folytatta: ha globálisan nézzük, akkor is igaz ez. A külpolitikai elemző a kormány csádi „kalandját” hozza fel példának, rámutatva: az is lassan besülőben van, s a jelek szerint már a kormány is érzékeli, hogy ez a kalandorpolitika rossz változata volt – „Igaz, jó sokba került Magyarországnak”, hiszen nagykövetséget létesítettek, előkészítő missziót telepítettek, hitelt adtunk az afrikai országnak, miközben jó eséllyel semmi nem lesz az egészből, „persze az a jó, ha semmi nem lesz belőle”.

„Semmi felértékelődést nem érzékelek Magyarország iránt, sőt, a jelek szerint már Orbán Viktor baráti partnerei is mérlegelik, vajon hatalomban tud-e maradni 2026-ban, már ők is kezdik diszkontálni őt” – tette hozzá Szent-Iványi. Szerinte már Donald Trump környezetében is látszanak annak a jelei, hogy nem őt tartják annak, akire érdemes fogadni.

Ezt a problémát pedig már Orbán Viktor is érzi, s tudja, hogy élet-halál kérdés számára a jövő évi választás, sok egyéb ok mellett, a nemzetközi presztízsének az összeomlása miatt is – magyarázta. Mint kifejtette: jelen pillanatban egyetlen miniszterelnök sincs az EU-ban, aki a megbízható szövetségese lenne, hiszen Robert Fico szlovák kormányfőt sem lehet annak tekinteni. Ő ugyan egy furcsa, összevissza beszélő figura, de rendre egyetért a többi tagállammal, miközben Orbán ellentart. Ezt mutatja az is, hogy az EU-ban a vétók 60 százaléka az Orbán-kormányé volt, s csak a maradék 40 százalékon osztozik az unió további 26 tagállama. Orbán most a csehországi választásokban, s persze Andrej Babis győzelmében bízik, de azért az ő számára sem olyan fontos Orbán, hogy tűzön-vízen kiálljon mellette. Orbán hiába reménykedett a román George Simion győzelmében, ám ő szerencsére nem jött be. Most a nagy reménye a két év múlva esedékes németországi, illetve a három év múlva tartandó franciaországi választás – „de akárhogyan is lesz, belátható időn belül egyelőre nincs szövetségese Európában” – magyarázta a szakértő.

Hogyan értékeli Bába Iván „kiugrását”? – kérdeztük. Pozitív jelként – jött a válasz. Mint Szent-Iványi kifejtette, a régi ellenzéki időszakból, a nyolcvanas évekből ismeri Bába Ivánt, a gondolkodásmódját. Ő a klasszikus Antall-Jeszenszky-Martonyi-féle, alapvetően jobboldali, mérsékelt, konzervatív ember, akit a Fidesz-kormány lapátra tett, amint elérte a korhatárt, nyugdíjazták – emlékeztetett, hozzátéve, hogy Bába persze már akkor levonta a megfelelő következtetéseket ebből. „Én magam is sok ilyen embert ismerek, akik négyszemközt nagyon kritikusak, de nem állnak ki a nyilvánosság elé...ez a gárda már nagyon eltávolodik a Fidesztől” – mondta, fontos jelzésként értékelve, hogy a konzervatív, mérsékelten atlantista volt fideszesek egyik ilyen szimbolikus képviselője megszólal és nyíltan, keményen bírálja a jelenlegi kormány által folytatott külpolitikát. Mint megjegyezte: a „zsákutca” kifejezés amúgy Bibó Istvántól ered („én is onnan vettem, s használom jó ideje”), s kiválóan leírja, hogyan vált az állam diszfunkcionálissá minden területen, hogyan recseg-ropog minden, ami alól nem kivétel a külpolitika sem.

Orbán Balázs persze egyszerűen védi a mundér becsületét – véli Szent-Iványi, aki azt azonban végképp nem érti, miért beszél új doktrínáról a politikai igazgató, merthogy ilyen nincs. Ami pedig a szuverenitás állítólagos védelmét illeti, a kormány nem az ország, hanem csak a NER szuverenitását védi, s ezzel jelentősen csorbítja az ország szuverenitását, lásd például az orosz energiahordozókhoz való ragaszkodást. Szent-Iványi szerint totális tévképzet, amikor Orbán Balázs azt mondja, hogy a korábban Orbán Viktor által is képviselt atlantista politika régebben jó volt, de azóta, hogy bekerültünk az EU-ba, már más a helyzet, nem kell mindent elfogadni Brüsszeltől. „A Fidesz fantazmagóriája szerint van Brüsszel és a ’libsik’ által megszállt titokzatos brüsszeli elit, amely ránk akarja erőltetni az akaratát, de ez nem igaz, hiszen mi is ott vagyunk minden döntéshozói szinten, a mi szerepünk is benne van az ottani döntésekben – Orbánék azonban egyet nem akarnak elfogadni, mégpedig az uniós működés alapelvét: a jóhiszemű, lojális együttműködést” – szögezte le. Megismételte, hogy ezzel sem az ország szuverenitását védi a regnáló magyar kormány. 

Vajon mennyire érinti Bába nyilvános kritikája a kormányt? – kérdeztük. A külpolitikai szakértő szerint már ők is kínosnak érzik, hogy Bába is szembefordult velük. Ennek kapcsán Szent-Iványi kitért arra, az ellenzéki oldalon folyó vitára, vajon szükség van-e az ellenzék győzelméhez arra, hogy minél többen átjöjjenek arról az oldalól. Erre példaként Magyar Pétert hozta fel, aki ugyan későn világosodott meg, de ha ez nem történt volna meg, akkor most nem lenne esélye a változásra. „Lélektanilag érthető, de politikai szempontból nem okos bírálni a későn megvilágosodottakat, jöjjenek minél többen és mondják el, hogy a király meztelen!” – mondta. Most szerinte az a fontos, hogy minél többen mondják ki: a király meztelen – s ha onnan jönnek ezek a hangok, akkor nagyobb a súlyuk. „Orbán Balázs is érzi, hogy ez veszélyes, hiszen eléri és érinti is az ő közegüket – nem véletlen, hogy reagált Bába Iván bírálatára, holott nem szokott ilyenekre reagálni, legfeljebb Magyar Péter néhány ilyen megszólalására” – szögezte le Szent-Iványi István.