Falus: vigyázat, még nincs vége a járványnak!

A világsajtó szenzációként tálalta a hírt, hogy Oxfordi Egyetem tudósai kifejlesztették a koronavírus elleni vakcinát. Mit szól hozzá?

Legalább száz olyan kísérlet van, amelyről az Egészségügyi Világszervezet tud. Természetesen mindent komolyan kell venni. Nagyon előrehaladott kutatások vannak Kínában, Oxfordon, az Egyesült Államokban, és Izraelben. Végre Magyarországon is elkezdődtek a kísérletek, amelyek a hazai gyártást szeretnék megalapozni. Sajnos, ezek a próbálkozások még rettentően messze vannak attól, hogy nagy tömegben, megfizethető áron, biztonságos oltóanyag készüljön. 

A hétvége szenzációja szerint, az Oxfordi Egyetem vezetői azt is bejelentették, hogy szeptemberben már szállítják a vakcinát, de a gyártásról is megállapodtak. Ezek szerint, ez csak esély?

Egyelőre nem látszik, hogy az oltóanyag, amelyet Oxfordban előállítottak, milyen mértékű immunitást ér el, s a védettség mennyi ideig tart. Ugyanis olyan oltóanyagért pénzt adni nem érdemes, amely legalább egy évig tartó védettséget nem képes fenntartani.

A másik, amit egy új oltóanyagról tudni kell, hogy veszélyessége csak kisebb lehet, mint a betegségnek. Vagyis tudni kell, hány százezer, vagy millió oltás után okozhat súlyosabb szövődményt. Egy kísérleti stádiumban lévő oltóanyagnál ez messze nem tudható, ehhez idő kell.

Ahhoz, hogy a vakcinát tömegesen lehessen beadni, ahhoz elvileg kötelezni kell az egészségügyi dolgozók oltását, hiszen a legnagyobb veszélynek mégiscsak ők vannak kitéve. De ezt a kockázatot csak akkor lehet vállalni, ha az oltóanyag hatásos, veszélytelen, és megfelelő ideig tartó védettséget ad. Minderről megbízható adatok nem állnak még rendelkezésre.

Azt nyilatkozták, hogy 50 százalékban bizonyosan hatásos – tehát vagy igen, vagy nem – ez nyilván kevés..

Azért az 50 százalék jól hangzik, mert ez azt jelenti, hogy van remény, tehát érdemes a módszert továbbgondolni. Csak az a baj, hogy a kutatás felénél még kiderülhet, hogy az egész addigi munka téves irányba halad. Egyelőre tehát még korai lenne pezsgőt bontani.

Amerikai hírek pedig úgy szólnak, hogy az önkénteseknek már be is adták az első vakcinát. Ez igaz?

Ez pontosan úgy igaz, hogy az embereknek beadták a hatóanyag nélküli védőoltást, hogy megnézhessék: van-e szövődménye a vivőanyagnak és a technológiának. Ezen kívül beoltották az embereket a védőoltással is, és azt vizsgálták, hogy a szervezetben az ellenanyag kialakul-e, vagy sem.

Viszont mindez nem történt meg, csak állatkíséretekben – erről is csak Kínában számoltak be – s ott is szerények az eredmények: hogy a védőoltást beadták, majd utána megfertőzték az állatot. Kínában egyébként embereken is elvégezték ezt a kísérletet, majd azt vizsgálták, hogy az oltás megfelelő védettséget biztosít-e, vagy sem.

Ezek rettentően kockázatos próbálkozások, ha ilyeneket valóban csinálnak. Sikerről mindenesetre még nem tudunk.  

Ön mit kezd Trump elnök hétvégi nyilatkozatával, amely szerint leghamarabb az amerikaiak érhetnek el sikert a gyógyításban? A verseny jót tesz-e a vakcina előállításáért folytatott küzdelemnek?

Nézze, Trump elnök eddig még semmi jót nem tett ebben a járványban, csak katasztrófát okozott. Illetve tragédiát tragédiára halmozott. Kezdve azzal a tanácsával, hogy az emberek adjanak be fertőtlenítőt maguknak.

A vakcina előállításának a leggyorsabb módja, hogy a lehető legtöbb állam támogatja a kutatásokat. Továbbá: ha a kutatók nem elsősorban a szabadalmi jogokkal foglalkoznak, hanem szoros együttműködésben dolgoznak, és nem titkolódznak egymás előtt. Ha az Egyesült Államok ebben az ügyben versenyezni akar Kínával, akkor abból lassabban lesz hatékony és megbízható oltóanyag, mintha együttműködne.

Vagyis egyelőre sajnos szó sincs szenzációs bejelentésről, legfeljebb a kutatók, vagy a gyártók nagy nemzetközi versenyfutásának vagyunk tanúi, esetleg a marketingesek győzködik a piacot.

Valószínű, de ezt az egészet a tömeg érthető vágya is motiválhatja, hogy belátható időn belül azért kikerülünk ebből a veszélyhelyzetből. Ez jogos vágy.

Akkor az is csak vágy, hogy a múlt heti hírek szerint, már Magyarországon, Debrecenben is elkezdődött a hazai koronavírus vakcina kutatása?

Ennek a hírnek nagyon örülök! Valamikor már januárban buzdítottam erre a hazai kutatókat, s felvetettem, hogy a vírust meg kellene szerezni. Illetve el kellene kezdeni a vizsgálódást, hogy a magyarországi gyártó technológiája alkalmas-e arra, hogy védőoltást lehessen előállatni. Örülök, hogy május végére sikerült, de az eredményességről semmit nem tudok. Mindenesetre a debreceni egyetemmel való együttműködés az reménykeltő.

Az orvosok némileg optimistább nyilatkozataiból azt a következtetést is levonhatjuk, hogy világszerte, de itthon is jobban tudják gyógyítani a járványos betegeket. Több gyógyszer tűnt fel, ami végül is segít.

Ez így van. Az a taktika: későbbre próbáljuk tolni, hogy átessünk a betegségen. Ez eredményesnek bizonyul. Egyre több a módszer, és egyre jobbak az eredmények. Többet tudunk a gyógyszerekről, azok kombinációjáról, emiatt súlyos állapotba került betegeket is meg lehet menteni. Tehát sokkal előbbre vagyunk a gyógykezelésben, mint a járvány elején. 

A hírek szerint, mától nálunk is elérhető a japán influenza elleni, törzskönyvezett készítmény, a Favipiravid, amit a kínai orvosok már sikerrel alkalmaznak. Ez ugyancsak gyorsíthatja a betegek gyógyulását?

Igen, ez egy reményteljes gyógyszer, a világon mindenhol használják már. Egyelőre azonban erről is keveset tudunk, tehát még ennél a készítménynél is komoly vizsgálatokra van szükség.

Van-e „kelet-európai” csoda ebben az ügyben? Vajon tényleg a BCG oltás miatt úsztuk meg eddig viszonylag kis áldozatokkal ezt a járványt?

Nézze, lehet ebben reménykedni, de amióta Oroszországban nagy járvány van, azóta ez a remény statisztikailag már nem állja meg a helyét. Ugyanis az oroszok átoltottsága magas, s régen is adták, most is adják a BCG oltást, ennek ellenére, nagyon sok a beteg.

A mi sikereinknek az az alapja, hogy az ország gyorsan és nagyon hatékonyan zárkózott be, s szerintem az óvatosság most sem árt.