Farkas András: ha felmegy az átlagkereset egymillió forint fölé, akkor egy 200 ezer forintos nyugdíj drámaian kicsi lesz
Nem véletlenül érzik a nyugdíjasok, hogy elszegényednek, mert aki elmegy nyugdíjba, annak az ellátása csak az első évben igazodik nagyjából a nettó országos átlagkeresethez. Akkor ugyanis még az úgynevezett valorizáció, vagy értékkövetési eljárás ahhoz igazítja és követi az átlagkeresetek növekedését. Utána viszont az így megállapított nyugdíjakat a következő évtől már kizárólag a hivatalosan kimutatott inflációval emelik, miközben a keresetek tovább nőnek 3-4, akár ötször olyan tempóban, mint amekkora annak a bizonyos inflációs emelésnek a mértéke – foglalta össze a KlikkTV Tíz című műsorában Farkas András, a Nyugdíjguru.hu alapítója azt, hogy miért lesz egyre kevesebb a nyugdíj értéke.
A szakértő levezette, hogy az idén a nyugdíjasok kaptak 6 százalékos emelést januárban, csakhogy az év első tíz hónapjának adatai szerint 14-15 százalék körül nőtt a nettó átlagkereset, tehát az az olló, ami nyílik minden évben, és ami miatt úgy érzik a nyugdíjasok, hogy viszonylag elszegényednek a társadalom aktív tagjaihoz képest, ez minden évben fennáll. „Ha 2011-től nézzük a helyzetet, a nyugdíjaknak tényleg nőtt a reálértéke 26 és fél százalékkal, de közben a keresetek 76 százalékkal nőttek. Tehát a nyugdíjak vásárlóértéke nem csökken, de azt érzékelik a nyugdíjasok, hogy relatíve leszakadnak, és hiába mutatják ki, hogy az általános inflációval nőnek a nyugdíjak, mert az árakat nem a nyugdíjas társadalom vásárlóereje befolyásolja, hanem az aktív vásárlóerő, amely sokkal több pénzből gazdálkodik. Húzzák fel az árakat, a kereslet-kínálat törvénye érvényesül, és amikor a nyugdíjas bemegy a boltba nem azt érzékeli, hogy 6 százalékos az áremelkedés, hanem 10-15-25 százalékkal drágábban tudja csak megvásárolni a dolgait.”
Farkas András rámutatott, amikor a magyar kormány az úgynevezett ellenállóképességi és helyreállítási tervét leadta Brüsszelnek, akkor abban vállalta, hogy az óriási uniós pénzekért cserébe egy nyugdíjreformot is megvalósít 2025. március 31-ig. Ebből azonban nem lesz semmi. Mint mondta, elkészült az a nemzetközi tanulmány, amelyet a kormány felkérésére az OECD szakértői készítettek. „Írtak egy 80 oldalas tanulmányt, ami értelmes vitaalapot képezhetett volna, de nem fogadják el a tanulmányt se vitával, se vita nélkül és nem bocsátották társadalmi egyeztetésre, miközben azt halljuk, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntartható, nincs szükség reformra. Azt mondják, a mostani rendszer úgy, ahogy van jó.” Hozzátette, „bármilyen reform történik, valaki mindig rosszul jár.”
Vagy embertelen sok pénzre van szükség, és akkor mindenki jól jár, vagy a belső jövedelmi elosztást kellene megváltoztatni – mutatott rá Farkas András, aki szerint első lépésként a nyugdíjemelés rendszerét kell megreformálni és méltányossá tenni, hogy ne engedje leszakadni az aktív keresetektől a nyugdíjakat, és főleg ne ilyen gyorsan. „A legtöbb országban úgy hajtják végre a nyugdíjemeléseket, hogy az infláció mellett vagy a bruttó keresetet vagy a GDP-t, vagy valamilyen makrogazdasági mutatóból is tesznek oda, így a nyugdíjakat olyan tempóban emelik, hogy ez a bizonyos nyugdíjas olló ne tudjon nyílni, hanem inkább szűküljön.” A szakértő elmondta, ilyen az unió 17 tagállamában van, és ami a legfájóbb, hogy Romániában a velünk egyidejűleg vállalt nyugdíjreformot nemcsak, hogy végrehajtották, hanem újra számították a román nyugdíjakat, ezért a román nyugdíjasok az idén átlagosan 40 százalékos emelésben részesültek. „Ezzel választást lehet nyerni, nem véletlen időzítették ott is, hiszen most lesz választás. Ott 4,7 millió nyugdíjas van, jövőre a száz százalékos inflációt odaadják emelésként, és mellé hozzáveszik a román bruttó keresetek növekedésének az 50 százalékát.”
Magyarország most a 25. helyen van a nyugdíjkassza tekintetében, a 2 millió nyugdíjasra a GDP 7 százalékát költjük el, míg az uniós átlag 10,9 százalék – mondta Farkas András, aki emlékeztetett, hogy a kormány ezt elintézi azzal, hogy ott a 13. havi nyugdíj. „Ha az nem lenne, akkor villámgyors elszegényedésről beszélhetnénk, de annak semmilyen járulékfedezete nincs, ezt egyértelműen plusz költségvetési forrásból kell előteremteni, ez pedig közelíti az 500 milliárd forintot minden évben. Ennek a fedezetét biztosítani kell, de a járulékemelés öngyilkos húzás lenne.”
Ismét a románokat emelte ki, akik teljesítették az uniós feltételeket és a pénzcsapok nyitva vannak. 9 milliárd euróval beljebb vannak emiatt – mondta a szakértő, aki rámutatott, mivel ezt a pénzt nem lehet nyugdíjra fordítani, így az egyéb tartalékokat feltöltik belőle, és marad pénz a nyugdíjemelésre. „Ha tényleg felmegy az átlagkereset egymillió forint fölé, akkor ahhoz képest egy 200 ezer forintos nyugdíj drámaian kicsi lesz, a 20 százalékát fogja elérni az átlagkereseteknek, ami most 54 százalék.”
Korszerű európai nyugdíjemelési rendszerrel nagyon sokat lehetne azonnal javítani a nyugdíjasok helyzetén – tette hozzá Farkas András.
A KlikkTV műsortát itt nézhetik meg.
