Fazekas Tamás: a társadalomra nem veszélyes, ha valaki a véleményét írja egy jogsértő plakátra

Egy évvel ezelőtt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a kormánypárt politikai kampányát olyan óriásplakáttal is segítette, amelyen ellenzéki politikusok voltak láthatók „Háborúpártiak – A baloldal belesodorna minket a háborúba” felirattal. 

Heindl Péter jogász, közéleti aktivista szerint tiltott tevékenységet valósítottak meg azzal. hogy a plakáttal közpénzen kampányoltak a kormánypárt mellett, az ellenzék ellen, miután a CÖF többszáz milliós támogatást kapott állami cégektől. Ráadásul az egyik ilyen plakátot egy jó nevű pécsi gimnázium udvarára helyezték ki. Márpedig oktatási és gyermekfelügyeleti időszakban tilos bármiféle politikai kampánytevékenység az oktatási intézmények területén.

Emiatt Heindl Péter úgy döntött, hogy „kijavítja” a kétszeresen is jogsértő plakátot, és „A pártpolitika tilos iskola területén és egyoldalú állami támogatásból” feliratot fújta rá és odafestette a már védjegyének számító paprikajancsifejet is. Minderről videofelvétel is készült, amelyet eljuttatott a Szabad Pécsnek, és bejelentette akcióját a rendőrségen is. Ahogy azt várni lehetett, rövid időn belül büntetőeljárás indult ellene. 

Falfirkával elkövetett rongálás volt a vád. Ehhez azt is tudni kell, hogy a rongálás akkor válik bűncselekménnyé, ha a kár meghaladja az 50 ezer forintot, ha nem, akkor szabálysértésnek minősül. Viszont a falfirkával elkövetett rongálás akkor is bűncselekmény, ha nem okoz 50 ezer forintnál nagyobb kárt. Ennek a jogszabálynak az alapvető célja, hogy a graffiktiktől védje az épületek falait. Csakhogy az óriásplakát az nem fal. Viszont a Kúria hozott egy olyan jogegységi döntést két éve, amely minden esetben „falfirkálásnak” tekinti a plakátok átírását, leragasztását és összefirkálását is. Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje – aki az aktivistát képviseli – szerint ezzel olyan mértékben tágították ki a jogszabályt, ami már ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, a falfelületek megóvásával. Hiszen ez azt jelenti, ha valaki ráír egy molinóra, de akár a szomszéd gyerek füzetére is és így akár egy fillér kárt okoz, már bűncselekményt követ el. „Úgy gondolom, hogy ez már alkotmányellenes, irracionális és károkat okoz. Úgy tudom, hogy már van képviselők által benyújtott alkotmánybírósági indítvány ennek a jogegységi döntésnek a megsemmisítésére” – jegyezte meg Fazekas Tamás. 

A napokban az első fokon eljáró Pécsi Járásbíróság bűncselekmény hiányában felmentette a közéleti aktivistát. Az ítéletet azzal indokolta, hogy nem lehetett megállapítani kárt, mert amikor Heindl „kijavította” a plakátot, annak már lejárt a hirdetési időszaka, csak kint maradt, vagyis értéktelen papírdarabnak számított. Tehát sem a hirdetési cégnek, sem a szolgáltatást megrendelő CÖF-cégnek nem keletkezett egyetlen fillér kára sem. A bíróság szerint ezért aztán szükségtelen volt megvizsgálni, hogy mennyiben lett volna indokolt Heindl Péter ilyen formában kifejezett politikai véleményének büntetőjogi korlátozása.   

„Az ítélet indoklásában a bírónő sokszor kimondta, hogy érthetőnek tartja a felháborodásomat és azt, hogy az iskola területén lévő politikai üzenet ellen felléptem. Azt is hangsúlyozta, hogy az ember véleményét nem lehet bűncselekménnyel kifejezni” – mondta Heindl Péter a tárgyalás utáni videóüzenetben. Azzal viszont nem értett egyet, hogy a véleményt ne lehetne akár szabálysértés elkövetése közben is kifejezni. Erre példaként említette: ha egy tüntetésen valaki kikiabálja a gondolatait, azzal akár csendháborítást, azaz szabálysértést követhet el, miközben csak a politikai véleményének ad hangot. 

Fazekas Tamás kérdésünkre kifejtette: ha valakinek nincs más eszköze, mint például ezen a jogsértő hirdetési felületen elhelyezni a véleményét, az nem bűncselekmény. Tehát a bírónőnek az a megállapítása, hogy bűncselekménnyel nem fejezhetjük ki a véleménynyilvánítás határain belül a saját álláspontunkat, az nem ellentétes azzal, hogy az állami finanszírozású, ilyen típusú plakát, politikai üzenetet közvetít egy iskola területén. 

Az értelmezés keretein belül mondhatjuk, hogy formálisan bűncselekmény a plakát felületének megváltoztatása, de hiányzik a „társadalomra veszélyessége”. Úgy néz ki, mintha bűncselekmény lenne, mert rongálásnak tűnhet kívülről, de nem lesz az, mert hiányzik a cselekményből, hogy a társadalomra veszélyes legyen.  Ez a köztes állapot a határozott igen vagy nem helyett – tette hozzá az ügyvéd.

A bíróság ítélete nem jogerős, mindkét fél fellebbezett. Heindl Péter azért, mert szeretné, ha az indoklásban szerepelne, hogy nem veszélyes a társadalomra a plakát „javítása”. Szerinte ez nagyon fontos, mert jelenleg a felmentő ítélet csak a kár hiánya miatt mondta ki, hogy nem történt bűncselekmény. Az ügyészség viszont a bűnösség megállapítását akarja elérni. Ezért próbált tárgyalás nélkül is már végzést kérni pénzbüntetésről a bíróságtól, amit, ha nem fizet meg Péter, akkor az szabadságvesztésre is átváltoztatható – mutatott rá Fazekas Tamás, aki szerint másodfokon – szélsőséges esetben – akár szabadságvesztés is lehet a büntetés. Ebben az esetben már jöhet is a harmadfok, hiszen az a következő lépés, ha az első- és a másodfokú eljárás ellentétes eredményt hoz. 

Amiről még nem beszéltünk, az maga a jogsértő plakát. A Pécsi Tudományegyetem gyakorló iskolájának területén van az az óriásplakát hely, amire az a bizonyos plakát felkerült. A plakáthely viszont bérbe van adva. A Helsinki Bizottság ügyvédje úgy tudja az egyetem megtette jogi lépéseit, mert nem volt tudomása arról, hogy politikai hirdetésre fogják használni az iskola területén az óriásplakát helyét. „Alapvetően eszköze az egyetemnek, az iskola üzemeltetőjének van, mert ő diszponálhat azzal a hirdetési felülettel. De azt még nem tudom, hogy hol tart az ügy azóta, hogy az egyetem a bíróságnak nyilatkozott arról, hogy jogi eljárást indítottak” – mondta Fazekas Tamás.