Fejetlenség, kapkodás és káosz jellemzi a kormányzati oktatásirányítást

Levelet írt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének – tudtuk meg Nagy Erzsébettől, a PDSZ országos választmányának ügyvivőjétől. Levelükben a 2023/ 2024-es tanév rendjének késői megjelenésen túl, arra hívják fel a figyelmet, milyen jogbizonytalanságokat okoz a tantestületekben, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tartalma még nem ismert. Az intézményvezetők végrehajtási utasításokra várnak olyan kérdésekben is, amelyeket a jogszabály-módosítások egyáltalán nem érintenek.

A szakszervezethez érkezett visszajelzések szerint a pedagógusok olyan esetekről számolnak be, hogy „állítólag tankerületi központi utasításokra nem lehetséges az iskolákban csoportbontás keretében 14 fő alatti csoportokat létrehozni, ezáltal veszélybe kerül egyes nyelvek csoportbontásban történő oktatása, mi több, konkrétan egyes nyelvek oktatása is. Történik ez annak ellenére, hogy a nemzeti köznevelési törvény azon bekezdése, amely a létszámokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, 2023. szeptember 1-jétől nem módosul”.

Eszerint „Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni.” 

A PDSZ szerint egyértelművé kellene tenni minden igazgató számára – beleértve a tankerületi igazgatókat is –, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik az iskolai csoportbontásokra, és az így létrejövő tanulócsoportokra. Azokról az intézmény továbbra is a tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretén belül – létszámhatár nélkül – jogosult dönteni.

A másik gyakori problémát a PDSZ jogsegélyszolgálatának jelezték, és ez a tantárgyfelosztás szerint ellátandó tanítási órák, foglalkozások számát érinti. E kérdést a 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítások érintik. A PDSZ álláspontja szerint rendes munkaidőben nem állapítható meg az osztályfőnököknek, a munkaközösség-vezetőknek heti 22-nél több tanóra, ha mindkét megbízást betölti. Az előírt többlettanítás 2023. december 31-éig rendkívüli munkaidőnek minősül, 2024. január 1-jétől pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti többlettanításként állapítható meg. Amennyiben az érintett szakszervezeti tisztségviselő is, a taglétszám alapján járó munkaidő-kedvezménye, amennyiben azt igénybe veszi, a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény a fenti munkaidőrészt tovább csökkenti, a munkaidő-kedvezmény 80 százalékát a neveléssel, oktatással lekötött munkaidő terhére, 20 százalékát az efölötti kötött munkaidő terhére kell kiadni.

A napköziben dolgozó kollégáktól olyan visszajelzések érkeztek, hogy az igazgató a tantárgyfelosztásban további tanítási órák megtartását rendeli el, arra hivatkozva, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe csak a foglalkozások (másnapi tanórákra történő felkészülés, szabadidős foglalkozások) tartoznak, amelyek sok esetben nem tesznek ki napi két órát. 

Van olyan visszajelzés is, hogy igazgató, vagy tankerületi álláspont szerint „napköziben egy tanóra osztható ki pedagógusnak, a többi részt, ügyeletet, ebédeltetést, este 6-ig történő felügyeletet NOKS-os munkatárs is elláthatja”. A probléma akkor lép fel, ha az intézményben a tanulólétszám alapján csak egyetlen pedagógiai asszisztens jár vagy egy sem.  Ez esetben pedig a napköziben dolgozó kolléga kötött munkaidejébe nem fér bele, ha a foglalkozások mellett minden nap több óra felügyeletet, tanulócsoport-kíséretet is el kell látnia, mert a munkaidejének ebben a részében kell elvégeznie neki is a törvényben felsorolt további feladatokat. Mindezeket összevetve, abban az esetben, ha az intézményvezető a fentiek szerint jár el, a napköziben dolgozó pedagógus számára az intézményvezető által elrendelt, heti 32 órát meghaladó munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül, és a Munka törvénykönyve 143. §-a szerint fizetendő ki. Nem tudni azonban, hogy esetükben 2024. január 1-jétől milyen jogcímen történik a kötött munkaidőt, illetve a rendes munkaidőt meghaladó többlet kifizetése.

Több intézményből jelezték, hogy a tankerületi központ szóbeli utasítására a jövő héten minden nap 08.00-tól 16.00 óráig valamennyi pedagógusnak az intézményben kell tartózkodnia. Ez a munkáltatói, egyben fenntartói utasítás a PDSZ álláspontja szerint teljességgel jogellenes. Ellentétes a 2023 szeptember 1-jétől hatályos nemzeti köznevelési törvény vonatkozó paragrafusával, és a 326/2013-as kormányrendelet vonatkozó részével is. A PDSZ szerint az a munkáltatói magatartás a fenti rendelkezéseknek nem felel meg, amely alapján – feladatmeghatározás nélkül – a tankerületi igazgató vagy az intézmény igazgatója a kollégákat az intézményben tartózkodásra berendeli, az pedig különösen jogsértő, ha a benntartózkodást a teljes heti munkaidőre, tehát a kötetlen munkaidő terhére is elrendeli. 2023. december 31-éig nem a máig ismeretlen tartalmú végrehajtási rendelete alapján kell a munkaidő-beosztást elrendelni.

A jubileumi jutalom helyébe lépő közfoglalkoztatási jutalomnál is többen jelezték, hogy a jelenlegi törvényi szabályozással elesnek ettől a juttatástól. A PDSZ szerint egy végrehajtási rendeletben ezt a kérdést is rendezni kellene, ha már a törvény nem tér ki csak arra, hogy aki az azonos időre járó jubileumi jutalmat már megkapta, még egyszer nem szerez jogosultságot. 

A szakszervezet a levelében arról is ír, hogy a végrehajtási rendeletről szóló egyeztetések második alkalmával Madarász Hedvig főosztályvezető, aki nem rendelkezett felhatalmazással, hogy az addigi felvetésekre reagáljon, nem ismertette azokról a kormány álláspontját, arra hivatkozva, hogy még nem alakították ki. A végrehajtási rendelet tervezetét a szakszervezetek nem tudták végig megvitatni, de az volt az ígéret, hogy lesz következő egyeztetés. Egy héttel később, a 2023. augusztus 16-ai sztrájktárgyaláson a kormányoldal részéről az a javaslat hangzott el, hogy a végrehajtási rendelettervezetről több egyeztetés ne legyen, a szakszervezetek küldjék meg további esetleges javaslatukat és észrevételeiket. A PDSZ sem akkor, sem azóta nem kapott arra visszajelzést, hogy az eddigi felvetéseiket a kormányoldal befogadta-e, illetve melyeket fogadta el, és melyeket utasította vissza. 

Ezért a PDSZ annak érdekében, hogy tartalmi észrevételeket tehessen, kéri az államtitkárt, küldje meg a végrehajtási rendelet jelenlegi változatát, amelybe az eddigi esetleges változtatások bekerültek. Kérik továbbá, hogy felvetéseik alapján, készüljön világos tájékoztató az igazgatók és a nevelőtestületek számára annak érdekében, hogy a tantárgyfelosztások, a munkaterhelés, az intézményben tartózkodás rendje, összességében a foglalkoztatás minden intézményben jogszerű legyen.

Amúgy mindezeken túl, egészen elképesztő hírek is érkeznek az iskola világából. Olyanok például, hogy napközis pedagógusokat irányítanak át délelőtt órákat tartani más iskolákba, vagy tanítók tanítanak minden tárgyat felső tagozaton, tanár már alig van. A felső tagozatban összesen három fix ember maradt.

A PDSZ egyébként azon is joggal akadt ki, hogy augusztus 23-án újabb, – „A pedagógusok új életp. 2023. évi LII. tv hatály. kapcs. köznev. rendeletek mód” – címet viselő rendelettervezet jelent meg, amit augusztus 31-ig lehet véleményezni, de szeptember elsején már hatályba is lép. A rendelettervezet tartalmi összefoglalója szerint: „a miniszteri rendelet elfogadásával elérni kívánt cél a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2023. szeptember 1-jével hatályba lépő, módosított rendelkezéseivel való jogszabályi koherencia megteremtése. Ezen felül a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény elfogadása miatt indokolttá vált egyes miniszteri rendeletek módosítása. A miniszteri rendeletmódosítás legjelentősebb változása, hogy csökkenti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések körét és átalakítja a nevelési-oktatási intézményekben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályait.” Előzékenyen még azt is közzéteszik, hogy a társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2023. augusztus 31-ig.

A rendelettervezetben főleg az ellenőrzéseket szabályozó részek a lényegesek (de vannak benne olyan új elemek is, amelyek a „kitudjaki” ízlését mutatják be, például az „igazgató” szóhoz való hallatlan kötődését, mert most már az óvodavezetők is igazgatók lesznek: óvodaigazgatók). 

A PDSZ ügyvivőjének véleménye szerint megy itt minden, mint a karikacsapás, amint például ez a nem kicsit gyorsított eljárás is mutatja. Az előterjesztő és a miniszter augusztus 31-én nyilván nem fekszik le aludni, mert alig pár órája van a beérkezett vélemények összegzésére, átolvasására, megvitatására, és a rendelettervezet esetleges módosítására. Vagy pedig megint csak egy álegyeztetésről van szó? „Arról, hogy úgy gondolkodik erről a hatalomgyakorló, hogy tessék, kirakjuk a tervezetet az utolsó pillanatban, és ha olyan naiv vagy, vagy grafomán, hogy írsz véleményt, úgysem számolunk be a nyilvánosságnak arról, hogy mi érkezett be hozzánk. Közvetlenül a véleményezési határidő után kihirdetjük a rendeletet, és kész. Kit érdekel, hogy amint kezdődik a tanév, ez már azon frissibe’ hatályba is lép? Majd elolvassa ekkor az, aki annyira kíváncsi rá. Akit pedig ez alapján ellenőrzünk, hát úgy kell neki, akkor is így járna, ha előbb nyilvánosságra hoztuk volna a tervezetet. A lényeg, hogy magasról teszünk a véleményekre, az úgynevezett társadalmi párbeszédre”.