Fel kell készülni a demokrácia védelmére
Ébresztőt kiáltott Ungváry Rudolf a Népszavában néhány napja megjelent cikkében (Amire fel kell készülni). Az író, publicista – és gépészmérnök – úgy véli, a jövő évi parlamenti választás után Orbán Viktor az utcára vihet mindenkit, akit csak képes, arra hivatkozva, hogy a kormány nyíltan a demokrácia megsemmisítésére tör. Úgy fogalmaz, „Orbán nemzetvezér az uszító demagógiájával gondoskodni fog arról, hogy az ő népe viszont rendszervisszaváltó hangulatba kerüljön az utcán, az biztos”. Szerinte az ellenzéknek erre kell felkészülnie, de ennek még jele sem látszik. Minderről megkérdeztük Ungváry Rudolfot.
– Nem látja túl sötéten a helyzetet?
– Egyáltalán nem. Még sokan emlékeznek rá, hogy 2006-ban Orbán Viktor ráuszította a felheccelt tömeget a Parlamentre. Úgy foglalták el a Magyar Televízió Szabadság téri székházát, hogy a teljesen felkészületlen rendőrség – amelynek semmilyen tapasztalata nem volt a tömegoszlatásban, de megfelelő instrukciókat sem kapott – lényegében semmit sem tett. Az „elfoglalt” Parlament épületében pedig órákig ott ténfergett tanácstalanul a politikailag tapasztalatlan, felheccelt tömeg – akárcsak a Capitoliumban 2021-ben. Jövőre Magyarországon ugyanez fenyeget. Már ha valóban jön egy új kormány, amely hozzányúl nemcsak olyan törvényekhez, amelyekhez elég az egyszerű többség, hanem az Alaptörvényhez meg kétharmadosokhoz is, és azokat ugyancsak megpróbálja valahogy visszacsinálni.
– Tehát ön szerint az sem véletlen, hogy most demonstratívan emlékeznek meg a 2006-os események 15. évfordulójáról?
– Ez a téma mindig is napirenden maradt a szemkilövetéstől a gyurcsányozásig. Most legfeljebb kicsit látványosabbá tették, különösen azután, hogy a Civil Összefogás Fórum még Civil Igazságtételi Bizottságot is alakított. Ettől várják, hogy erkölcsi elégtételt adjon a 2006-os „gyurcsányi terror elszenvedőinek". Én azonban nem is emiatt, hanem inkább az amerikai eseményeket látva írtam meg a cikkemet. Az elnökválasztás eredményének kihirdetése után történtek, a Capitolium ostroma nagyon világosan megmutatta, hogy a szélsőjobboldali politikai ágensek miképpen tudják -- következetes kommunikációs technikát alkalmazva – feltüzelni és mozgósítani saját táboruk szélsőségeseit.
– Csakhogy ami az Egyesült Államokban lehetséges, nem biztos, hogy itt is beválik. Hiszen gyakran mondjuk, ez egy következmények nélküli ország, az emberek nem vonulnak csak úgy az utcára. Miből gondolja, hogy Orbán Viktornak sikerül tömegeket mozgósítani, ha elveszíti a jövő évi választásokat?
– Miért ne tudná mozgósítani? 2006-ban is neki tudta indítani a tömeget a rendőröknek. A bukott amerikai elnök, Donald Trump esete bizonyítja, hogy sok embert lehet mozgósítani, ha nagyon sokszor és sokáig sulykolják a követendő magatartást. Ő sem mondta, hogy rohanják meg a Capitoliumot, csak egy éven keresztül hajtogatta, hogy elcsalják a választásokat, utána meg azt, hogy valóban ez történt. Ez a kommunikációs technika, amely Trumpnál tökéletesen bevált és egyre tökéletesedik. Amire most fel akartam hívni a figyelmet, az, hogy a jelenlegi magyar ellenzék a jelek szerint egy pillanatig sem számol azzal, hogy ez bekövetkezhet. Magyarországon az a veszély fenyeget, hogy ha az új kormány változtatni próbál az orbáni jogrenden, a „demokratikus” jogrend nevében és védelmében fog a Vezér mozgósítani. Erre kellene tehát már most, jó előre felkészülniük. Hogy mi lesz akkor, ha valóban tömegek jelennek meg az utcán, Orbán Viktor felszólítására.
– Mit kellene tennie az ellenzéknek?
– Állandóan azt kellene sulykolniuk, hogy amint kormányozni kezdenek, Orbán az utcára viszi a híveit és megismétli 2006-ot. Ez lesz az első válasza arra, ha a mostani ellenzék – akkor már többség – demokratikus kormányzásba kezd és változásokat jelent be. Nem szabad ezt a kommunikációs technikát kizárólag az ellenfélre hagyni, mert akkor jóvátehetetlenül lépéshátrányba kerül.
– Elég lenne csak kommunikálniuk, vagy már azt is elő kellene készíteniük, hogy ha a bukott kormánypártok az utcára vonulnak, akkor ők is ott legyenek?
– Itt ismét Trump esetét kell említenem, hiszen ő sem küldte rohamra a híveit, csak az ellenállásra biztatta őket a meghirdetett jogtiprással szemben. 2006-ban Orbán sem mondta, hogy rohanják meg a Parlamentet, vagy a tévészékházat, csak feltüzelte az embereit. Ilyen értelemben az ellenzéknek meg kellene előznie, vagy ellensúlyoznia kellene ezt a kommunikációt. Rá kell mutatniuk, hogy mire készül a jelenlegi hatalom. Annak idején visszautalhatnak majd arra, hogy erre már régen figyelmeztettek. Nem kell senkit az utcára küldeni, elég, ha emlékeztetnek rá, hogy Orbán fogja ezt tenni a saját embereivel.
– Biztos, hogy ez elég? Egyenlőtlen küzdelemnek látszik, ha Orbán hívei kimennek az utcára, az ellenzék meg közli, előre megjósolta, hogy ez lesz.
– Lehetséges, hogy ez így egyenlőtlen lesz, de akkor sem tudok jobbat, mint hogy előre figyelmeztetni kell mindenkit a veszélyre. És a külföldet is. Az Európai Unió intézményeit ugyancsak. Az ellenzéknek arra szintén fel kell készülnie, hogy ebben az esetben miképpen oldja meg ezt a helyzetet. Tudnia kell például, hogy egy olyan rendőrség áll majd szemben az utcára vonulókkal, amelyet teljesen elbizonytalanítottak, ezen kívül frusztrált, alulfizetett. Hogyan oldja meg akkor a tömegoszlatást? Hagyja, hogy elfoglalják a Parlamentet? Ezt le kellene játszani a nyilvánosság előtt. Az emberekkel kellene megbeszélniük, hogy mit tegyenek ilyen helyzetben. Ők is menjenek az utcára? Úgy gondolom, ha folyamatosan beszélnek róla, annak mozgósító hatása van.
– És érzékeli, hogy rájönnek, valóban erre van szükség?
– Én annyit tudtam tenni, hogy megírtam ezt a cikket. Ha az ellenzék erre nem reagál, akkor félő, hogy elveszít mindent, mert nem tud majd megbirkózni a kialakuló helyzettel. Hozzám egyelőre nem jutott el érdemi visszajelzés, talán azt hiszi mindenki, hogy ez nem lehetséges, csak az ördögöt festem a falra. Ez a fasizmus éveire emlékeztet engem, amikor a zsidó családokban nem nagyon akarták elhinni, hogy mindaz a szörnyűség megtörténhet, ami aztán valósággá vált
– Ön a cikkében is eljut odáig, hogy itt egyfajta fasizmus alakult ki.
– Erről már egy könyvet is írtam. Arról van szó, hogy a „klasszikus” fasizmus nem képes magát az eredeti formájában feltámasztani. Ezért új politikai formát talál, mintegy mutálódik, átalakul, és a demokrácia paravánja mögött fejti ki a hatását. Ezt nevezem fasisztoidnak. A nemzetközi irodalomban már rengeteg publikáció jelent meg erről. A maffiaállam koncepciója és az, hogy az orbáni rendszer csak ideológia-alkalmazó, teljesen félrevezető és olyan mértékben lefegyverző, mintha a fasizmus vagy a bolsevizmus ellen csak a gazdasági bűnözés miatt kellene harcolni. Pedig egy egész eszmevilág, ezúttal egy fasisztoid ellen kell harcolni.
– Végül is tehát ön azt mondja, semmiképpen sem szabad átengedni a kezdeményezés lehetőségét a jelenlegi kormánypártoknak?
– Pontosan. Ha az ellenzék valóban komolyan gondolja a kormányváltást és a rendszer átalakítását, akkor nem engedheti meg, hogy Orbán Viktor és köre diktáljon. Vagyis fel kell készülni arra, hogy az akkor már bukott mostani hatalom az utcára akarja vinni a tömeget és ezt mindig újra el is kell mondani az embereknek. Csak így vehetik át a kezdeményezést és akkor Orbán már csak követő választ adhat. Vagy nem mond – és nem tesz -- semmit, legfeljebb a gazdasági háttérhatalmát mozgósítja, ameddig ezt engedik neki, vagy csak az lehet a válasza, hogy tényleg az utcára viszi az embereket. De meglepetést már azzal sem okozhat.