Felfoghatatlan méretű vagyont rejtett magántőkealapokba a NER
Átfogó vizsgálat és szigorítás jöhet a magántőkealapok piacán, miután felmerült, hogy jelentős állami források áramoltak nehezen átlátható konstrukciókba, amelyek mögött nem mindig azonosíthatók a valódi tulajdonosok.
A Népszava beszámolója szerint egy esetleges Tisza-kormány jelentősen átalakítaná a magántőkealapok szabályozását annak érdekében, hogy átláthatóvá váljon: kik állnak valójában e konstrukciók mögött. Kármán András az RTL Híradónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg nem azonosíthatók a végső kedvezményezett tulajdonosok, ami komoly korrupciós kockázatot jelent, különösen annak fényében, hogy jelentős állami források áramlottak ezekbe az alapokba. A leendő kormány ezért minden korábbi tranzakciót felülvizsgálna, és szabálytalanság esetén intézkedéseket ígér.
A cikkben megszólaló Transparency International Magyarország régóta sürgeti a szabályozás szigorítását. A szervezet szerint az állami befektetők az elmúlt években tudatosan igyekeztek eltitkolni a magántőkealapokba irányuló közpénzek részleteit, amelyekhez gyakran csak peres úton lehetett hozzáférni. Zeisler Judit kiemelte: ez a gyakorlat nemcsak az uniós pénzmosás elleni irányelvekkel, hanem a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes.
A TI kutatásai szerint 2024 végén mintegy 4500 milliárd forint volt kockázati és magántőkealapokban, amelyből legalább 1311 milliárd forint származott állami forrásból. A kedvezményezettek jelentős része a Orbán Viktor környezetéhez köthető üzleti körökhöz kapcsolódik. Az egyik legnagyobb állami finanszírozó a Magyar Fejlesztési Bank volt, amely több száz milliárd forintot helyezett ki különböző alapokba. A legnagyobb nyertesek között szerepel Tiborcz István érdekeltsége, valamint Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel céghálózata.
A lap szerint a magántőkealapok nemzetközi szinten bevett befektetési formák, a magyar szabályozás azonban lehetővé tette a tulajdonosi háttér elrejtését és adóelőnyök biztosítását. A tervezett reform célja ezért a teljes nyilvánosság megteremtése, beleértve azt is, hogy mely alapok milyen állami forrásokhoz jutottak.
A cikk kitér arra is, hogy több stratégiai ágazatban – például autópálya-koncessziók vagy hadiipari privatizációk esetében – szintén felmerül a kérdés: kik a végső tulajdonosok, és milyen állami támogatások segítették ezen befektetések létrejöttét. Utóbbi területen a 4iG Nyrt. szerepe is szóba kerül.
A Transparency International Magyarország szerint kulcsfontosságú, hogy a jövőben a befektetések kiválasztása, kockázatai és megtérülései is nyilvánosak legyenek. Bár 2026 júliusától kötelezővé válik a tényleges tulajdonosok feltüntetése a hatósági nyilvántartásban, egyelőre kérdéses, hogy ezekhez az adatokhoz a civil szervezetek és a sajtó teljes körű hozzáférést kap-e – emeli ki a Népszava.
