Fellép a voksturizmus ellen a Nemzeti Választási Iroda is

2021 végén az Országgyűlés olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyek lehetővé tették a voksturizmust. Vagyis amikor valaki azért jelentkezik be egy címre, hogy az adott választókerületben szavazhasson, miközben nem él ott. A módosítások széles körű felháborodást váltottak ki, mivel a voksturizmus alááshatja a választások tisztaságát. Ezért az akkori független országgyűlési képviselők kérésére az NVI a törvényi kötelezettségeit megelőző időponttól kezdve, már 2021 decemberétől, heti rendszerességgel elkezdte közzétenni a választópolgárok számát települések szerinti bontásban jelző adatokat. Ezzel sikerült elérni, hogy adatokra és tényekre alapuló diskurzus uralja ebben az időszakban a választásra jogosultakkal kapcsolatos vitákat, a választásokhoz kapcsolódó közbizalmat is romboló találgatások helyett – emlékeztetett közös közleményében a TASZ és a PC. 

A 444 cikke szerint a 2022-es választás előtt két hónappal Kapitány Balázs demográfus elemzésében 32 olyan határ közeli településre hívta fel a figyelmet, amelyekben reális veszély volt a voksturizmus: 25 Szabolcs-Szatmár, 5 Hajdú-Bihar, 1 Borsod, 1 pedig Békés vármegyében volt. A 32 településen összesen nagyjából 21 ezer választópolgárt regisztráltak, közülük 4000-4500 lehetett voksturista.

A 2022-es példát követve, 2023 októberében a TASZ és a PC közérdekű bejelentéssel fordult az NVI-hez, kérve, hogy lehetőség szerint már szeptemberre visszamenőlegesen tegyék közzé heti frissítéssel, településenkénti bontásban a választópolgárok számát. „Azért tartjuk ezt fontosnak, mert az önkormányzati választásokon, ahol szó szerint akár egyetlen szavazaton is múlhat egy polgármesteri vagy egy képviselői mandátum sorsa, különösen fontos az átláthatóság és az esetleges kiugró, a természetes népmozgalommal nem indokolható népességváltozások nyomon követése” – írták a szervezetek. 

Az NVI pozitívan reagált megkeresésükre, és folytatva a 2022-es választás előtti jó gyakorlatot, a jövő évi választások előtt is – a törvény által előírt kötelezettségét meghaladóan – rendszeresen közzé fogja tenni a választópolgárok számára vonatkozó adatokat. A választások 2024. június 9-én lesznek és kitűzése – elvileg – 70-90 nappal a szavazás napja előtt történik, így leghamarabb március közepétől lenne köteles az NVI a választópolgárok számára vonatkozó, részletes adatokat rendszeresen közzétenni. Ez az időpont most jelentősen, több mint egy negyedévvel előbbre kerül, ugyanis december elején már közzétették a 2023. december 1-jei adatokat, 2024. január 2-ától kezdve pedig heti rendszerességgel, minden kedden frissülni fognak a választópolgárok számára vonatkozó, települési szintű adatok. 

Emellett az NVI már október közepén közzétette a szeptember 1-jei lakosságszám-adatokat, települési bontásban – ezek a számok az adott településen élők összesített számát mutatják, tehát a választójog nélküli lakosokat is –, a számokat pedig már össze is lehet hasonlítani a decemberi adatokkal. 

Megnéztük az előző választásokkor nevet szerzett Nyéstát, ahol a szeptemberi adatok szerint 40-en élnek, közülük 25-en szavazhatnak majd az EP és az önkormányzati választáson. A Szabolcs vármegyei Kispaládra is felfigyeltek tavaly, ott 639-en laktak szeptemberben, 470-en szavazhatnak az EP és 472-en az önkormányzatin, Magyon – ahol fantomházakban éltek az akkori valódi szavazók – pedig 877 lakosból 693-an az EP-re és 697-en voksolhatnak az önkormányzati választáson. Utóbbiról a Szabad Európa cikkezett. 

A Hírklikk megkérdezte az NVI-t, miért van az, hogy egy-egy településen az önkormányzati választásokon többen szavazhatnak, mint az európai parlamentin? 

„Az európai parlamenti és az önkormányzati választáson szavazásra jogosult választópolgárok köre eltér egymástól: az önkormányzati választáson szavazhatnak, de az EP-választáson nem a menekültek, bevándoroltak, letelepedettek, valamint azok a Magyarországon élő uniós választópolgárok, akik nem kérték felvételüket az EP-választás névjegyzékébe” – válaszolta az NVI.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha észrevehető lesz néhány település esetében a voksturizmus, a Választási Iroda mit tehet?

„A voksturizmussal kapcsolatos bűncselekmények felderítése a bűnüldöző szervek, szankcionálása a bíróságok feladata, a Nemzeti Választási Iroda e tekintetben nem rendelkezik hatáskörrel. Ugyanakkor az NVI tevékenységének egyik alappillére a választások tisztaságának szolgálata, ennek keretében pedig magunk is fontosnak tartjuk, hogy a lakosságszámra vonatkozó adatok közzétételével segítsük a törvényesség érvényesülését” – olvasható a hivatalos válasz.

A Nemzeti Választási Iroda azt is közölte, az adatszolgáltatás célja, hogy a települési bontásban megjelenített adatok révén nyomon követhető legyen az egyes településeken a választópolgárok számának változása, ezzel is növelve az átláthatóságot és összehasonlíthatóságot.

A TASZ és a PC üdvözölte az NVI döntését, amit a választások tisztaságának megőrzése iránti példás lépésnek tart.