Valami történt Dániában!
Dánia parlamentje 2025. május 22-én olyan törvényt fogadott el, amely szerint 2040-re 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, ezzel az ország Európa legmagasabb nyugdíjkorhatárával rendelkezik majd. A szabályozás minden 1970. december 31. után született személyre vonatkozik. Jelenleg a dán nyudíjkorhatár 67 év, 2030-ban 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre emelkedik, majd 2040-ben eléri a 70 évet. A május 22-i parlamenti szavazáson 81 igen és 21 nem szavazattal fogadták el az új törvényt, ami természetesen nem aratott osztatlan tetszést.
Szingapúr, Svájc és Dánia az első három ország a svájci IMD World Competitiveness Center által készített 2024. évi versenyképességi listán. Magyarország az 54. helyen végzett az átfogó felmérés szerint, nyolc helyet csúszott vissza az előző évhez (2023) képest. Ezzel a teljesítményével a 2019 óta eltelt időszakban a nemzetközi rangsorban hazánkat megelőzte Lengyelország, Horvátország és Románia.
Tehát Dánia rendkívül előkelő helyen áll a világ versenyképeségi listáján. A 6 milliós ország 2023-as évi bruttó hazai terméke (GDP) 407,1 milliárd amerikai dollár volt. A magyar produktum ugyanebben az évben 212,4 milliárd amerikai dollár volt, ez az érték a dán GDP 52,1 százaléka, tehát alig több mint a fele. Tegyük azt is hozzá, hogy ezt az 52,1 százaléknyi értéket nem hatmillió ember, hanem a 9,4 millió magyar „termelte meg”. Ezek a számok visszaigazolják a versenyképességi listán elért helyezéseket is.
Érdemes idézni a kormányzati hírharsonává züllött Világgazdaságnak a dán korhatár-emeléssel kapcsolatos hírének címét: „Újabb pofon az európai időseknek: egy országban már 7X kell a nyugdíjhoz” (Megjegyzés: Dániáról van szó). Na, ezt jól megkapták a szerencsétlen dánok. De mit mutatnak a tények:
– Az amerikai Mercer tanácsadó cég több mint 50 mutató alapján rangsorolta a világ 47 nyugdíjrendszerét. A vizsgált országokban a világ lakosságának mindegy 67 százaléka él. Az eredmények azt mutatják, hogy Hollandiában élvezhetik az állampolgárok a világ legjobb nyugdíjrendszerét. A hollandiai nyugdíjasok állami, foglalkoztatói nyugdíj, illetve önkéntes magánnyugdíjak kombinációjából élnek meg. A Mercer rangsora szerint 2023-ban a korábbi listavezető Izland tehető a második, Dánia pedig a harmadik helyre. (Forrás: economx.hu)
– 2024. novemberében kiadta új nyugdíjrangsorát a Natixis. (A Natixis Investment Managers és a CoreData Research kutatócég együttműködésével rangsorolta az országokat 18 mutató alapján, amelyek a nyugdíjas évek minőségét, biztonságát és stabilitását tükrözik.) A 44 ország adatain alapuló lista 9. helyezettje Dánia, Magyarország csak a 32. helyet „csípte meg”.
A versenyképes gazdasággal rendelkező és kiváló nyugdíjrendszert működtető Dánia most mégis lépett. Azt nem tudom, hogy helyes irányba, de annyi bizonyos, hogy tizenöt évre előre tekintve hozta meg döntését a dán parlament. Az sem biztos, hogy a határozat időtálló, és nem változtatják meg a későbbiekben. Dánia és Magyarország gazdasági és demokratikus fejlettsége között óriási a különbség, ebből eredően a nyugdíjrendszereik közötti differencia is az, így a „dán technológia” Magyarországon szinte alkalmazhatatlan.
De míg idén hazánkban 30 ezer forintos utalvánnyal házal a kormány és a nyugdíjrendszer 2030. utáni sorsáról csak találgatni lehet, addig a kis skandináv ország lakói már most tudhatják, hogy a jelenleg hatályos 67 (!) éves nyugdíjkorhatár mikor és milyen ütemben fog emelkedni.
Dániában – ismeretem szerint - koalíciós kormányzás van, szociáldemokrata miniszterelnökkel. Lehet, hogy nem is „pofonosztás” volt Dániában, hanem csak egyszerűen figyelemmel voltak az ország lakosságának hosszútávú érdekeire?!
