Megvonták Szijjártótól a luxus magánrepülőket

„Elhiszem, hogy még vannak olyanok, akiknek izgalmas az, hogy az ember repülőre száll vagy más közlekedési eszközt választ, de higgyék el, hogy ez nekem már nem okoz semmilyen fajta izgalmat. Ez nekem egy munkavégzési, technikai kérdés”. Ezt válaszolta 2021 szeptemberében Szijjártó, amikor az RTL a repülős utazásairól kérdezte. 

Nem véletlenül tették fel neki a kérdést: a magyar külügyek irányítója minden bizonnyal a világ egyik legtöbbet repülő külügyminisztere. Tavaly decemberben a Hírklikk – a kormánytól független, több sajtótermékhez hasonlóan – arról írt, Szijjártó Péter csak 2023-ban 541 448 kilométert repült, amivel a legszerényebb számítások szerint is csaknem tizennégyszer kerülhette volna meg a Földet. Kálmán Olga, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésére – miért költ ennyit a külügy a miniszter utazásaira – Magyar Levente államtitkár a következőt válaszolta: „A külügyminiszter munkavégzése során a repülés technikai kérdés, ami annak van alárendelve, hogy a tárgyalásaira és diplomáciai eseményeire időben odaérjen, így a lehető leghatékonyabban tudja végezni a munkáját.” Egy másik alkalommal maga a külügyminiszter igyekezett magyarázatot adni a méregdrága utazások iránti vonzódására: „Nem kergettek gyerekkoromban az asztal körül, hogy üljek fel egy magángépre” – mondta Szijjártó, aki azt is megjegyezte, hogy ő nem szórakozni jár a repülőgépekkel, hanem dolgozni.

Nem mindegy persze, hogy az embernek milyenek a munkakörülményei. Előfordult ugyanis, hogy a külügyminiszter egy minden bizonnyal igen fontos és utóbb gyümölcsözőnek bizonyult kairói útjára 49 üzletembert vitt magával. A repülőn elköltött étkezésre öt és félmillió forintot számoltak el. A minden kákán csomót kereső – nem kormánypárti – újságírók persze erre is rákérdeztek. Szijjártó nem tagadta, hogy ez nagyon sok pénz, s azt is elismerte, hogy ő sem tudja, mi kerülhetett 5 és fél millió forintba. Főleg, hogy mint elárulta, útjain főként szalámis szendvicseket szoktak felszolgálni, igaz, van bennük némi paradicsom és paprika, ami – ezt már mi tesszük hozzá – ismerve a hazai árviszonyokat, némileg megdobja a költségeket.

Azért nem kell nagyon irigyelni Szijjártót a luxusrepülők miatt, amelyek egy hosszú úton távolról sem annyira kényelmesek, mint azt mi, akik még sohasem utaztunk ilyen gépeken, gondolnánk. Szijjártó, aki magas ember, elmondása szerint még kihúzni sem tudja magát utazás közben, ha feláll, görnyedve kell mozognia. Ráadásul azt sem ő választja meg, hogy mikor és mivel utazzon. Mint mondta, „neki megmondják, hol legyen, mire szálljon, ő ott lesz, felszáll és repül.” Vagyis, mint egy fegyelmezett, parancshoz szokott katona, nem kérdezi, hová lesz az út és miért, hanem időben megjelenik az indulásnál, felszáll és repül.

Mostantól azonban ennek is vége, maradnak Szijjártónak a honvédség gépei. Amelyek bizonyára egy nagyságrenddel komfortosabbak, mint a fapados, vagy más menetrend szerinti járatok, de a magángépeknél kevesebb kényelmet biztosítanak az utazónak. Az Átlátszó megvizsgálta a külügyminiszter közösségi oldalait, és arra lett figyelmes, hogy Szijjártó stábja korábban rendszeresen tett közzé valamelyik repülőtéren készült fotókat, ám azokon nem szerepelt az éppen használt repülőgép, míg a vesztes per óta a külügyminiszter reptéri fotóinak mindegyikén valamelyik honvédségi gép látható. Mindez nem csalás és nem ámítás: fentieket az ADS-B Exchange nevű forgalomfigyelő oldal adatai is megerősítik: a 2025. március 20-án hozott bírósági ítélet nyilvánosságra kerülése óta Szijjártó Péter hivatalos külföldi útjaihoz valóban nem használt magánrepülőt, és az azóta eltelt bő két hónapban, összesen 36 alkalommal, honvédségi repülőgépen utazott. 

Hogy az adófizetői pénzek szempontjából kedvező változásnak mi az oka, nem tudni. Elképzelhető, hogy a kormány megijedt a NER-kegyeltek luxusköltései miatti közfelháborodástól, de az sem kizárt, hogy kiürülőben a kassza és még a külügyminiszter is spórolásra kényszerül.