Mindig van lejjebb

2025. június 24-én a Magyar Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy az eredetileg 3,4 százalékos – az idei évre prognosztizált és hivatalosan is elfogadott – gazdasági növekedés nem teljesíthető, és 0,8 százalékra prognosztizálta a 2025. évi GDP-bővülést. Eltelt két hónap és a fent nevezett pénzintézet szakemberei „alámentek” az MNB előrejelzésének is, és mindössze 0,5 százalékra taksálták az éves gyarapodás lehetőségét. Ehhez még azt is hozzátették a bank elemzői, hogy nyolc kelet-közép-európai gazdaság (cseh, horvát, lengyel, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén) közül a magyar fog éves szinten a leggyengébben teljesíteni. Első helyen Lengyelország (3,2 százalék), a két sereghajtó Szlovákia (0,7 százalék) és Magyarország (0,5 százalék). A nyolcak átlaga: 2,2 százalék. A közölt adatsorok azt mutatják, hogy 2025-ben a magyar gazdaság gyakorlatilag növekedésképtelen, régiós összehasonlításban pedig csak az utolsó helyre futhatunk be. Az Orbán kabinet folyamatosan a kilábalás közelségéről hablatyol, de az sajnos csak nem akar megérkezni. Az ipar és az építőipar kudarcos első félévi teljesítményét a kormányzati tisztségviselők Brüsszel és Ukrajna viselkedésével próbálják magyarázni, holott teljesen nyilvánvaló, hogy az Orbán-Nagy tandem nevével fémjelzett gazdaságpolitika mondott csődöt. Ezt bizonyítja az is, hogy – ellentétben a magyarral – a cseh és lengyel gazdaság egyáltalán nem rendült meg és elfogadható módon teljesít.

És hogy az Erste Bank elemzői nem a levegőbe beszélnek, azt az augusztus 22-én közzétett beruházási adatok is alátámasztják. Csak röviden: a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nyers számok szerint 8,0, szezonálisan kiigazítva 8,2 százalékkal csökkent a beruházási volumen az idei második negyedévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel így már 11 negyedéve zuhan a beruházások volumene. Az első negyedévhez képest további 1,1 százalékos volt a csökkenés mértéke, az első félév egészét tekintve, a múlt év első félévéhez képest 9,9 százalékos a visszaesés. Ha nincsenek beruházások a gazdaság előbb-utóbb elsorvad. A fejlesztések és szakmai befektetések határozzák meg a gazdaság teljesítő képességét, hozzájárulnak a vállalkozások növekedéséhez, a társadalmi jólét javulásához. A korszerű technológiákba való befektetés a versenyképesség javulását is magával hozza. Az elmúlt két és fél év gazdasági kínlódását nagy mértékben az okozta, hogy az üzleti szféra beruházási aktivitása visszafejlődött, az állami nagyberuházások pedig nem bizonyultak hatékonynak.

A kormányzati hurráoptimizmus töretlen, a Nemzetgazdasági Minisztérium augusztus 15-i közleménye ezt tükrözi: „A 130 milliárd forintra emelt keretösszegű Demján Sándor 1+1 Program keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium eddig 1325 magyarországi vállalkozás támogatásáról hozott döntést, akik összesen 104,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra váltak jogosulttá. A program tempója folyamatosan gyorsul, a kifizetések összege elérte a 75 milliárd forintot, így a pozitív döntéssel rendelkező vállalkozások kétharmada, vagyis mintegy 900 hazai kkv már megkezdhette tervezett beruházásait. A program a hosszú távú növekedés támogatása mellett azonnali gazdaságélénkítő hatással is bír.” A gazdasági kormányzat szerint tehát a program gyorsul, a beruházási aktivitás nő és az azonnali pozitív hatás is regisztrálható. A Központi Statisztika Hivatal friss adatközlése ezt az értékelést egyáltalán nem támasztja alá.