„Ez pont olyan, mint a háború kezdete volt" – egy kárpátaljai magyar az orosz rakétacsapásról

„Hajnalban, olyan negyed négy körül arra ébredtem, hogy kivágódott a szobában az ajtó, úgy, mint amikor huzat van. Ez fura volt, mert nem volt nyitva ablak, ami ezt okozhatta volna. Akkor eszembe jutott, hogy anno menekültek meséltek nekem arról, hogy ha rakétatámadás van, akkor az így ki szokta csapni az ajtókat. És néhány másodperccel később már hallottam a nagy robbanást.”

Ezekkel a szavakkal emlékezett vissza a Munkácsot ért orosz rakétacsapásra az a kárpátaljai magyar, aki röviden elmesélte az Euronewsnak, hogyan élte meg az elmúlt huszonnégy óra történéseit. Név nélkül mondta el nekik a gondolatait, mert nem akarta, hogy bármilyen kellemetlensége származzon a nyilatkozatból. Ő maga egyébként nem Munkácson lakik, hanem az egyik közeli faluban, de az amerikai Flex vállalat elektronikai üzemét ért találat akkora erejű volt, hogy kilométerekkel arrébb is kivágta a lakása ajtaját.

Még hasonló sem történt Kárpátalján az orosz invázió kezdete óta

Nyilatkozónk azt is elmesélte, hogy már lefekvés előtt látta, hogy Oroszország komoly légitámadást indított Ukrajna ellen. Az ilyen hírekre azonban Kárpátalján már kevesen kapják fel a fejüket, az elmúlt három és fél évben ugyanis néhány, sérültekkel nem járó kivételtől eltekintve, egyáltalán nem érték csapások a térséget.

„Vannak olyan Telegram-oldalak, ahol lehet követni a rakéták és a Sahed drónok mozgását. Éjszaka voltak arról hírek, hogy az Oroszország területén felszállt repülőgépekről indított rakéták hajnal kettőkor-háromkor ide is érhetnek. Nem azt mondom, hogy ezeket az ember nem veszi komolyan, de azért úgy vagyunk vele, hogy az ország nyugati részéig ritkán érnek el ezek a rakéták. Ma már láttam, hogy Kárpátalján keresztül Lembergbe is repültek, és ott sajnos sokkal nagyobb kárt csináltak, házakat lőttek szét” – mondta a forrásuk, aki egyébként kénytelen volt lemondani csütörtökre tervezett programját, miután a környéken lakókat felszólították, hogy maradjanak otthon és zárják be az ablakaikat.

A karanténra azért volt szükség, mert a tűz miatt megnövekedett egyes, egészségre káros anyagok koncentrációja a levegőben Munkácson. A Flex gyárában mintegy hétezer négyzetméteren keletkezett tűz és sűrű füst, a lángok eloltására majdnem száz embert vetett be az ukrán katasztrófavédelem. A támadásban a legfrissebb információk szerint tizenkilencen sebesültek meg, ketten súlyosan. A sérültek közül tízen szorultak kórházi kezelésre és hatan fekvőbeteg-ellátásra, de a hírek szerint ők stabil állapotban vannak.

Kárpátalján még hasonló sem történt azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én átfogó inváziót indított Ukrajna ellen. A nyilatkozónak a mostani orosz rakétatámadás kapcsán épp a három és fél évvel ezelőtti események jutottak eszébe:

Ez pont olyan, mint a háború kezdete volt. 2022-ben benne volt a levegőben, hogy kitör a háború, de valahogy a józan ész nem akarja elhinni, hogy ez tényleg megtörténhet. Aztán mégis bekövetkezett, ahogy ez a mostani eset is. De nekem akkor is fura, hogy vannak tárgyalások, Oroszország valamiféle békét emleget, és közben meg ezt csinálja.

„Visszaüthet a magyar kormány provokatív kommunikációja"

A béke fontosságát a magyar kormány is rendre emlegeti. A Munkácsot ért támadás kapcsán is ez az első számú kormányzati üzenet: békére van szükség, hogy ne történhessenek többé hasonló dolgok. De hogy pontosan mi történt Kárpátalja második legnagyobb városában, annak közlését sokáig elkerülték a kormánypárti politikusok: Szijjártó Péter külügyminiszter csak Kárpátaljáról érkező hírekről írt, Menczer Tamás államtitkár az elmúlt éjszaka eseményeiként hivatkozott a történtekre, Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig bár elsőre leírta, hogy orosz rakétatámadás történt, később az orosz szót eltávolította a bejegyzéséből.

Orbán Viktor reakciójára délután fél hatig kellett várni. A miniszterelnök ugyan végül leírta, hogy orosz rakétatámadás érte Munkácsot, de semmilyen elítélő üzenetet nem fogalmazott meg Oroszország felé – szemben azzal a közelmúltbeli esettel, amikor magyarellenes feliratot graffitiztek egy kárpátaljai templom falára, illetve felgyújtották a sekrestye ajtaját, akkor ugyanis hevesen kritizálta Ukrajnát a történtekért. Orbán nyomán aztán már Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár is orosz rakétatámadásról írt az X-en.

„Nem tudom az okát annak, hogy miért ilyen óvatosak. Csak találgatni lehet, én nem értem, hogy miért űzik ezt a játékot. De ez így provokatív, és még visszaüthet. Nem hiányzik, hogy itt valami helyi konfliktus legyen. Az emberek eddig béketűrők voltak, igyekeztek nem komolyan venni ezeket az összeugrasztásokat, de nincs garancia arra, hogy mindent lenyelnek” – fejtegette a portál forrása, aki szerint aggasztó következtetéseket is le lehet vonni a hajnali csapásból:

Az is durva ebben, hogy ez elég közel történt a határhoz. Ki tudja, meddig merészkednek? Habár ez a szó nem jó, mert náluk nincs olyan, hogy merészkedés. Ők egyszerűen csinálják.

Nincs 100 százalékos biztonság Kárpátalján

A közösségi médiában számos olyan kommentet lehet olvasni, melyek nem Oroszország, hanem Ukrajna felelősségét firtatják a rakétacsapással kapcsolatban. Egyesek „gyanúsnak" nevezik például azt, hogy a rakéták átrepültek Ukrajna jó része felett úgy, hogy nem hatástalanította őket a légvédelem.

A nyilatkozó szerint azonban ezek az emberek nem értik teljesen, hogy mi történik körülöttük. Azzal például nem számolnak, hogy amikor egy éjszaka alatt több száz támadó fegyvert lőnek ki az oroszok, azokból nem lehet mindegyiket hatástalanítani. Azokat a kommenteket sem szereti, amelyek megpróbálják kicsinyíteni a légicsapás jelentőségét: szerinte fontos reálisan beszélni a történtekről, tudomásul kell venni, hogy Ukrajna háborúban áll, és Kárpátalja is.

Forrásukat arról is megkérdezték, hogy mennyiben fogja megváltoztatni az életét az, hogy immár Kárpátaljára is hullottak orosz rakéták. Válaszában azt mondta, hogy vigyázni fog, de azért nem ringatja magát abba a hitbe, hogy teljes egészében a saját kezében van a sorsa:

„Ha éjszaka történik, akkor nem biztos, hogy hallom a légiriadót. És igazából itt nincs is olyan sok jó minőségű óvóhely, ami furán hangzik a háború negyedik évében. Azért odafigyelek ezekre a dolgokra, de közben úgy vagyok vele, hogy aminek meg kell történnie, az megtörténik. Ezt a hozzáállást látom az olyan menekülteken is, akik már négyszer-ötször költöztek tovább: vannak dolgok, amik ellen nem tudod magadat száz százalékosan bebiztosítani, akárhányszor költözöl el.”