Hazafi vagy hazaáruló?

Normális államban a volt vezérkari főnököt illetően ilyen kérdés nem kaphatna nyilvánosságot. Becsülete nem lehetne közbeszéd tárgya. Az ilyesmi nagyobb szégyen a kormányra, mint az érintettre. A kormány azt állítja, a volt vezérkari főnök hazaáruló. Én, egykori MDF vezető – aki az UDZ néven elhíresült hasonló karaktergyilkossági ügyben érintett volt – azt állítom, hazafi. Állítom, Ruszin-Szendi Romulusz tisztességes magyar ember. Vezérkari főnökként becsülettel tette a dolgát, a hazát nem árulta, hanem minden tudásával és erejével védte.

Nem tudhatjuk leváltása okait. Utólag derülnek ki ügyek, amelyekből sejthetjük a valós indokokat. A NATO vezérkari főnökeinek üléseiről készült jegyzőkönyvek alapján a szövetség vezetőinek ülésein – a kormány szerint – nem a kívánt békepárti álláspontot képviselte, hanem túlságosan ukránbarát volt.

Ha így tett, jót cselekedett. Vannak alapvető erkölcsi kérdések. Ilyen a megtámadott és a megtámadó közötti világos különbségtétel. A hadüzenettel kezdődő háború és a hadüzenet nélküli egyoldalú katonai agresszió közötti különbségtétel. Tisztességes magyar ember nem tehet – ahogy a jegyzőkönyvek szerint Ruszin-Szendi Romulusz sem tett – egyenlőségjelet a megtámadott áldozat és az agresszor közé. Az ilyen magatartás sem erkölcsi, sem politikai szempontok alapján nem fogadható el.

Ukrajna a szomszédunk és a barátunk. A Szovjetunió szétesése után az Antall-kormány 1991-ben elsőként ismerte el a független Ukrajna létezését. Erre legalább két oka volt. Az egyik ok, hogy a kárpátaljai magyarság iránt érzett felelőssége tudatában, kormányunk megadja a két ország közötti új viszonyrendszer kölcsönös bizalomra épülő alaphangját. Ma sincs másképp, magyar testvéreink ott élnek Kárpátalján. Övék az orosz agresszió borzalma, miénk az irántuk érzett felelősség.

A második ok prózaibb. Antall József a politikai vitában arról beszélt, hogy a Szovjetunió széthullásával az orosz medve nem halt meg, csak alszik. De az álom egyszer csak véget ér és az orosz medve felébred. Az orosz birodalmi törekvések rendszer-semlegesek, az orosz medve sosem fogja feladni világbirodalmi ábrándjait. Antallnak igaza lett! Ez történt 2014-ben a Krím lerohanásakor, és ez történt 2022 februárjában Ukrajna megtámadásakor. Az orosz medve felébredt. Magyarország biztonságának és függetlenségének garanciája, hogy hazánk és Oroszország közé beékelődjék egy pufferállam, nevezetesen Ukrajna. Antall József 1991-ben tett állítását az idő nem megcáfolta, hanem megerősítette.

Magyarország biztonsága szempontjából számunkra ma is létszükséglet a független, önálló és önrendelkező Ukrajna létezése. Sőt, a szomszédos államokkal való, kölcsönösségen alapuló jó kapcsolat is nemzeti érdek. Orbán miniszterelnök egy pénteki rádióinterjúban azt mondta, semmiféle garancia nincs arra, hogy Ukrajna nem támadja meg Magyarországot. Hogy erre mi oka lenne egy létezéséért hősiesen küzdő országnak, azt nem fejtette ki. Erre az állításra értelmes magyarázat nem létezik. De mi a garancia arra, hogy Oroszország Ukrajna lerohanása után nem támadja meg Magyarországot? Különös tekintettel az új orosz vezérkari főnök közelmúlt-béli nyilatkozatára, miszerint Ukrajna lerohanása csak a kezdet.

Magam továbbra is Antall álláspontját vallom. Tisztességtelen, embertelen, a magyar érdekekkel ellentétes a megtámadott Ukrajna elleni kormányzati gyűlöletkampány. A plakátok, a miniszteri nyilatkozatok sora. A magyar érdekekkel ellentétes, sőt az agresszor Oroszország érdekeit szolgálja Ukrajna EU és NATO tagságának akadályozása. Gusztustalan és erkölcstelen az a kormányzati fenyegetőzés, miszerint Ukrajna EU tagsága tönkre tenné a magyar mezőgazdaságot, elvenné a nyugdíjunkat, bűnözőket szabadítana hazánkra. Az EU egyik legkorruptabb kormányának vezetője azt állítja, emiatt megvonnák tőlünk azokat az EU forrásokat, amelyeket a magyar kormány uniós jogokat sértő magatartása miatt már jó ideje úgysem kapunk meg.

A béke jó dolog. De a tartós béke nem alapulhat arra, hogy az agresszor megszerezte, amit akart. Elfoglalta a független Ukrajna jelentős részét, akkor most kössünk békét, mert a béke jobb, mint a háború. Az így megkötött béke nem tisztességes béke. Az EU minden tagállama – Orbánt és Ficot kivéve – tisztességes békét akar. Mi, magyarok emlékezünk 1849-re, 1945-re és 1956 november 4.-re, és az ezeket követő békékre.

Ruszin-Szendi Romulusznak pedig köszönjük, hogy a NATO vezetői értekezletein megmutatta, hogy Magyarországnak van egy másik, tisztességes és becsületes, Európa- és békepárti arca.

U.i. Ez az egész kémhistória kísértetiesen kezd hasonlítani Bacsó Péter Tanú című örök érvényű filmjére. Bástya elvtárs már megvan, csak a békaemberek hiányoznak. Kitartás emberek, előbb-utóbb ők is felbukkannak.