Félmillió forint alatt név nélkül lehet támogatni a pártokat
„Ne féljen senki a pártok támogatásától... Aki félmilliónál kisebb összeggel támogat egy pártot, joggal tarthat igényt a névtelenségre. Sőt, ha ezt valaki megszegi, bűncselekményt követ el” – nyugtatgatja a kedélyeket Magyar György, aki annak kapcsán tette közzé legfrissebb blogbejegyzését, hogy megindult a „tarhálás” a pártok részéről. Orbántól Márki-Zayig pénzbeli támogatást kérnek a politikusok a választási kampányhoz. A téma egy olyan országban fontos, ahol az emberek egy része még attól is fél, hogy őszintén válaszoljon egy közvélemény-kutató kérdéseire.
Az ugyan más kérdés, hogyan van képe Orbán Viktornak adományt kérni a választási kampányához, miközben közpénzekből tízmilliárdokat költöttek a NER népszerűsítésére, de a dolog jogilag rendben van – írja legfrissebb blogbejegyzésében Magyar György. Ugyanis a párt azon támogatóinak, akik ehhez korábban hozzájárulásukat adták, küldhetnek mindenféle kampánylevelet, és akár sárga csekket is. Bár a csekken a befizető neve és lakcíme is szerepel, ezzel nem közöl olyan személyes adatokat, amelyek kezelésére korábban ne adott volna felhatalmazást – tisztázta az ügyvéd.
A blogbejegyzés emlékeztet arra, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) Márki-Zay Péter nevében küldött ki anyagi támogatást kérő leveleket, majd rátér a párttámogatások jogszabályi feltételeire.
A első, amit megvizsgál, az, hogy milyen adatokat, információkat kérhetnek a kampányuk támogatásához a pártok? Személyes adat „akkor kezelhető, ha azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. Ennek hiányában az adatkezelés folytatható az adatkezelő törvényben meghatározott feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges mértékben, és az érintett a személyes adatok kezeléséhez kifejezetten hozzájárult” – írja Magyar. Ha elfogadjuk, hogy minden párt törvényes célja a választás megnyerése, és ehhez szükség van a támogatók személyes adatainak kezelésére, amelyhez az érintettek kifejezetten a hozzájárulásukat adták, ebbe nem nagyon lehet belekötni – fejtegeti, példaként hozva fel a Kubatov-listát, ami azonban nem feltétlenül az adatkezeléshez való hozzájáruláson alapul.
A politikai meggyőződés különleges adatnak minősül, és az azzal kapcsolatos visszaélést a Btk. két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, szóval ezzel nem érdemes próbálkozni, mert ha az adatkezelő nyilvánosságra hozná a támogatók listáját, megütheti a bokáját.
Magyar György a posztban emlékeztet arra, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos kérdések a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában is felmerültek. Vannak, akik attól félnek, hogy ha valamely politikai szervezetet támogatnak, ezzel „leleplezik” magukat, s emiatt tartanak a banki utalástól. Számukra lehet megnyugtató, hogy létezik a banktitok: minden olyan, az ügyfélről a pénzügyi intézménynél lévő adat annak minősül, amely annak személyére, adataira, vagyoni helyzetére vonatkozik. Önmagában azért, mert valaki egy párt számlájára pénzt utalt át, nem lehet a banktitkot megsérteni. Az ilyen információ kiadásához büntetőeljárás kell. Az illetékes hatóságok az efféle utalásokról hivatalból egyébként nem is szerezhetnek tudomást – szögezte le az ügyvéd.
Az írás ezután rátér a párttörvény rendelkezéseire. E szerint a „párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által (...) ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a párt (...) meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik”.
Másik fontos tétel: a „párt névtelen adományt nem fogadhat el”. Magyar szerint azonban ebből nem következik az, hogy a támogatók személyes adatait ki kellene adni. Sőt, személyes adattal visszaélést követnének el, ha ezt tennék. Van azonban kivétel: a pártok „pénzügyi kimutatásában az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – külön kell feltüntetni”.
Szóval, aki félmilliónál kisebb összeggel támogat egy pártot, joggal tarthat igényt a névtelenségre. Sőt, ha ezt valamelyik szervezet nem tartja tiszteletben, bűncselekményt követ el. Tehát ne féljen senki a pártok támogatásától. Azt persze az olvasóra bízzuk, hogy melyik politikai szervezet áll a szívéhez közelebb – zárja legfrissebb blogbejegyzését Magyar György.
