Fény derülhetett a magyar Atlantisz titkára
Regék és legendák mellett a Balaton.hu szerint több hiteles történelmi forrás is említést tesz egy balatoni szigetről Tihany szomszédságában.
A feltételezett sziget egy római kori fürdő mellett, állítólag még egy komplett halászfalu otthonául is szolgálhatott. Az első feljegyzés a Tihany környéki szigetekről 1024-ből származik, amelyeket a Zalavári Apátságnak adományozott a király. A település nevét először 1211-ben említik. 1237-ben a tihanyiak a mongol birodalom terjeszkedésétől tartva, egy korabeli, primitív duzzasztógátat hoztak létre a Sió völgyében, ami elégnek bizonyult ahhoz, hogy a tó vízszintjét öt méterrel megemelje, ezáltal Lostát a jeges víz rejtette el a hódítók elől, és az apátság is megmenekült. Ugyanezt a mutatványt a 16. században is eljátszották a török ostrom alatt, szintén sikeresen.
A Balaton vizét 1730-ra eresztették le a normális szintjére, s ekkor az egykori falu maradványai ismét kiemelkedtek. A moszattal borított köveket vagy a hullámok, vagy az építkező kedvű emberek hordták szét, és végül a sziget is iszapos enyészetté lett. 1780-ig szerepel a térképeken.
Több búvárexpedíció indult már az elsüllyedt földrész nyomába, amelyek rejtélyes római kori romokról, illetve azoknál modernebb, középkori eszközökről számoltak be. Annyi biztos, hogy egy mítosznál több is rejlik a tó fenekén – írja a Balaton.hu cikkére hivatkozva a veol.hu
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. szeptember 30-i adása itt nézhető meg:
