Fenyegetnek az oroszok, a kínaiak – rohamosan fegyverkezik a világ
Az Egyesült Államok változatlanul a világ legnagyobb fegyver-exportőre, az országra a kereskedelem 40 százaléka esik. Ugyanakkor a második helyezett Oroszország fegyverkivitele az ukrajnai háború következtében több mint a felére csökkent, így helyette került – első ízben – a lista második helyére Franciaország. Utánuk Kína, majd Németország következik. Erre az öt nagy országra jut a világ fegyverkereskedelmének háromnegyede.
Az adatokat a világ egyre gyorsuló ütemű fegyverkezéséről a SIPRI, a stockholmi székhelyű, független béke-kutató intézet hozta nyilvánosságra. A SIPRI ötéves időszakokban vizsgálja a fegyverkereskedelem helyzetét, mivel hosszú évek telnek el a fegyverek megrendelése, gyártása, majd leszállítása között. Így az adatok a januárban véget ért ötéves időszakra vonatkoznak. Ezekben az években Magyarország (a korábbi öt évhez képest) csaknem nyolcszorosára növelte fegyverbeszerzési kiadásait.
Az Egyesült Államok fegyverkivitele változatlanul fontos tényezője külpolitikájának, miközben gazdasági és geopolitikai fölényét „felemelkedő erők” megkérdőjelezik, mutatott rá a SIPRI programigazgatója. Az ország fegyverexportja az elmúlt öt évben 17 százalékkal nőtt és 107 állam tartozott vevőik közé. Amint korábban is, a kivitel legnagyobb része, 38 százaléka, a közel-keleti országokba irányult, míg Európára 28 százalék jutott. A legnagyobb fegyvervásárlók India, Szaúd-Arábia és Katar voltak. Negyedszázad után először Amerika lett Ázsia és Óceánia legnagyobb fegyverszállítója is, tükrözve a térség országainak növekvő aggodalmát Kínának Tajvannal és általában a régióval kapcsolatos terveit illetően. Japán 155, Dél-Korea pedig 6.5 százalékkal növelte fegyverbehozatalát.
Az európai országok az elmúlt öt éves időszakban a fegyverzet 55 százalékát vásárolták az Egyesült Államoktól. Ebben fontos szerepet játszik, hogy a NATO-országok fontosnak tartják a transzatlanti viszony megszilárdítását, így kevésbé veszik figyelembe a beszerzések költségét. Amennyiben viszont a következő években a transzatlanti kapcsolatok változnak, ezzel megváltozhat az európaiak fegyvervásárlási politikája is, mutatott rá a jelentés.
Az európai országok a jelzett időszakban csaknem 800 harci gépet és helikoptert vásároltak, ami mutatja, hogy az oroszok Ukrajna elleni háborúja miatt növekvő ütemben fejlesztik a légvédelmet. Franciaország, amely először került a második helyre a fegyverexportban, legnagyobb részt Ázsiába és Óceániába szállított, míg kivitelének harmadát közép-keleti országok vásárolták. Köztük a legnagyobb vevő India, a világ legnagyobb fegyvervásárlója volt. A növekedés fő tényezője, hogy India, Katar és Egyiptom is francia harci gépeket vásárolt.
Oroszország fegyverkivitelét Ukrajna elleni háborúja lényegesen lecsökkentette. 2019-ben az oroszok még 31 országba szállítottak, ezekből az elmúlt évre csak 12 maradt, mivel Moszkvának megtermelt fegyverzetére saját csapatainál van szüksége. Kína fegyverkivitele 44 százalékkal csökkent és mérséklődött a behozatal is. Az utóbbi jelzi, hogy kevesebb orosz hadianyaghoz jutnak és Peking kénytelen azokat hazai termelésből pótolni. Nem meglepően, az elmúlt két évben Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb fegyverimportőre, több mint 30 országtól kapott vagy vásárolt hadianyagot.
A kérdéshez tartozik, hogy az orosz hadsereg fegyverzetére vonatkozó adatok félrevezetőek, mutatott rá a Wall Street Journal. A világ ugyan meglepődött azon, milyen mértékben tudták az oroszok háborújukban növelni harckocsik, rakéták és lőszerek előállítását, de kérdés az, mi lesz a folytatás. Az ilyen méretű termelés-fejlesztés nem fenntartható, mivel elszívja az erőforrásokat a gazdaság más ágazataiból és ha nem tudnak több fegyvert gyártani, még jobban ki lesznek téve olyan szövetségeseik szállításainak, mint Kína, Irán és Észak-Korea. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nemrég azt állította, hogy országa több, mint 17-szer annyi lőszert, 17-szer annyi drónt és 5,6-szer annyi harckocsit állít elő, mint a háború előtt. Oroszország valószínűleg fenn tudja tartani ezt a hadianyag-termelést a következő 2-5 évben a jelenlegi ütemben, de a katonai kiadásoknak ilyen szinten tartása nem lesz fenntartható.
Amint a Finn Nemzeti Bank elemzése rámutatott, az orosz hadianyag-termelés elsősorban alacsony technológiájú termékekben sikeres, mint az acél, de jóval kevésbé például a félvezetőknél, ahol Moszkva külföldi szállítókra van utalva és azoknál az ilyen termékek elérése – tekintettel az Oroszország ellen hozott rendszabályokra – egyre nehezebb. Tavaly az orosz költségvetés 21 százaléka ment katonai célokra, szemben az előző évi 14 százalékkal. Az idei költségvetésnek már csaknem harmada, 29 százaléka szolgálja a hadsereget, illetve a hadianyag-termelést.
