Férfi és nő az Alaptörvényben: új gumicsont
A közvélemény elé vetett politikai gumicsontnak nevezte Lázár Domokos jogász, szociológus kutató azt a javaslatot, hogy az Alaptörvénybe kellene foglalni, hogy csak két nem létezik. Az indítvány Kocsis Mátétól, a Fidesz frakcióvezetőjétől származik, miután szerinte az Egyesült Államokhoz hasonlóan, Magyarországon is erre van szükség. Előzőleg azonban az új amerikai elnök, Donald Trump állt elő azzal, hogy közölte: a hivatalos amerikai kormányzati politika értelmében mostantól csak két nem létezik, a férfi és a női. Néhány nappal később szokásos pénteki szózatában Orbán Viktor is kifejtette, „még hiányzik a magyar alkotmányból, miszerint két nem van, az ember vagy férfi, vagy nő”. Lázár Domokos szerint viszont Magyarországon ezzel a problémával vagy dilemmával a társadalom 99,99 százaléka nem is találkozik.
Valóban az Alaptörvénybe kívánkozó fontos társadalmi probléma megoldását sürgeti a Fidesz?
Szerintem most ugyanazt teszik, amit korábban a migránsokkal, Sorossal, Brüsszellel, a hajléktalanokkal, vagyis megint talált egy olyan ellenséget, „pária csoportot” a hazai politika irányítása, amelyiknek gyenge vagy egyáltalán nincs érdekérvényesítő képessége. A kipécézett személyek nem jelentenek veszélyt a hatalom számára, ugyanakkor egyfajta hangulatkeltésnek jó alanyai lehetnek. Van ennek egy másik megközelítése is, nevezetesen, amit az elmúlt másfél évben mindenki észrevehetett, aki egy kicsit érdeklődik a politikai folyamatok iránt: változott a belpolitikai helyzet, változóban vannak az erőviszonyok. A kormány elveszítette a közbeszéd tematizálásában a kezdeményezést. Tulajdonképpen leleplezi magát a Fidesz, mert akkor szokott egy politikai erő vagy egy uralkodó hatalmi gépezet ilyen típusú ideológiai maszlagokat az alkotmányba – a mi esetünkben az Alaptörvénybe –, vagy bármilyen más fontos alapvető jogi dokumentumba beszuszakolni, amikor képtelen a valós problémák kezelésére.
Ha bekerül az Alaptörvénybe ez a mondat, lehetnek jogi következményei?
Meglátásom szerint, ennek jogilag semmilyen relevanciája nincsen. Egyetlen olyan elemét látom csak, amin érdemes elgondolkodni: mit jelent, ha kimondják, hogy az ember csak férfi vagy nő lehet? Akkor a társadalomnak egy nagyon kicsi, de mégis létező szeletét, az úgynevezett interszexuális embereket, tulajdonképpen kizárják az „ember” fogalomköréből.
Ezt meg lehet tenni?
Jogilag ez teljesen értelmetlen. Persze nem tudjuk, hogy a Fidesz háttérintézményeiben milyen szöveget találnak majd ki, mert a módosító javaslatról még semmit sem lehet tudni. Az a kijelentés, hogy valaki csak férfi vagy nő lehet, tulajdonképpen egy joghézagnak teszi ki azokat a magyar állampolgárokat, akikre mindkét nem biológiai jellemzői igazak (őket nevezi a szakirodalom interszexuálisoknak).
Ezzel a jogrendszerünk valamiféle magyar specialitást teremt?
Abban az értelemben igen, hogy az uniós országokban ezt a problémát eddig sehol nem emelték be az alkotmányba. Jogilag azonban mégsem, mert szinte egész Európában eléggé rendezetlen a transzszexuálisok helyzete. Erre a beszélgetésre készülve, olvastam egy friss jelentést, miszerint az ilyen emberek jogi helyzete kizárólag Máltán és Görögországban rendezett, az ott érvényben lévő diszkriminációt tiltó törvényekben védett tulajdonságként ismerik el az ő interszexuális státuszukat. Ezért gondolom nagyon problémásnak, ha a kormány mégis úgy döntene, hogy pusztán ideológiai megfontolásból egy passzust beletesz az Alaptörvénybe, hiszen ezzel tudatosan teremt egy joghézagot.
Nem ez volna az egyetlen szürreális ötlet a hatalom jogalkotóitól…
Volt már erre példa. Az apa férfi, az anya nő. Ez a mostani is a társadalom 0,01 százalékát, vagy még talán annyi embert sem érintő ideológia rögtönzés, ami egy újabb adalék azokhoz a döntésekhez, amelyekkel az Orbán-rendszer a szexuális kisebbségek jogait csorbítja. Korábban eltörölték a biológiai nem megváltoztatásának a lehetőségét, amit szintén ide sorolnék. Belpolitikai értelemben gumicsontnak, egy piti figyelemelterelési kísérletnek tartom.
Többen inkább külpolitikai üzenetet látnak a javaslat mögött.
Nem is egészen alaptalanul. Számos olyan nyilatkozatot tettek a fideszes politikusok, amelyekkel Donald Trump kegyét próbálják keresni. Azt hiszem, ezt szimbolikus gesztusnak szánja a rezsim, de valójában egy nagyon rosszul hangzó üzenet. Amerikában nem fogják meghallani, de a belpolitikában tapasztalható földindulásról aligha tudja a Fidesz elterelni a figyelmet. A magyar emberek mindennapi problémáit nagyon kevéssé érinti ez, ettől semmi sem változik a szociális szférában, az egészségügyben, az oktatásban, azokban a rendszerekben, amelyek a szemünk láttára omlanak össze, válnak működésképtelenné.
Egyik oldalon joghézag keletkezik, de szociológiai értelemben lehet jelentősége a probléma felvetésének?
Az emberi jogokról való 21. századi gondolkodás filozófiai megközelítése adja a téma aktualitását. A férfi és a nő társadalmi determinációja szociológiai és jogfilozófiai szempontból mindig probléma volt, amiről sokan és sokféle módon gondolkodnak. Hol vannak a magánélethez, az önrendelkezéshez fűződő jog határai? Azt gondolom, szólnak érvek amellett, hogy az állam kötelessége volna megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei érvényesíthessék az önazonossághoz való jogukat. A kormányoknak kellene olyan intézkedéseket hozniuk, amelyek lehetőséget teremtenek mindenkinek szabadon megélni a saját identitását, garantálni, hogy egyformán részesülhessenek azokból a közjószágokból, amire egyébként az állam forrásokat biztosít. Csak egyetlen példa erre mondjuk az interszexuális kisebbség esetében az emberi méltósághoz fűződő illemhelyiség használatának a lehetősége. Ez az egész problémakör az úgynevezett egalitárius törekvésekről szól. Vannak olyan szervezetek, amelyek kifejezetten ezeknek a kisebbséghez tartozó embereknek a jogaiért küzdenek. Szerintem jogos és valós igényük, hogy segítsék az ő boldogulásukat, társadalmi elfogadásukat. Ebben a vitában két oldal van: a jobboldal, a konzervatívok wokizmusról beszélnek, a másik oldal, a liberálisok kisebbség-védelemi törekvéseknek nevezik a harcukat. Érdemes volna egyszer megkérdezni az érintetteket is, nekik valójában mi jelentene segítséget? Milyen igényeik vannak akár a meglévő infrastruktúrával kapcsolatban? Hogyan kellene újra szabályozni bizonyos tereket, hogy ott minél komfortosabban érezzék magukat? De ebben a vitában a világ az érintettek véleményére kíváncsi a legkevésbé.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 25.-i adása itt nézhető meg:
