Fideszes tanévnyitók a propaganda jegyében

Hogy mit hallhatott az ifjúság, arról álljon itt néhány példa.

A szakképzett munkaerő a vidék erejének egyik alapja, hiszen a korszerű képzettség jó megélhetést biztosítva elősegíti a vidéki lakosság helyben maradását és mérsékli a vidék elnéptelenedését – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Farkas Sándor. Az Agrárszakképzési Országos Tanévnyitón, Gyomaendrődön kiemelte: fontos, hogy minél több vidéken élő ember találja meg az agrárágazatban saját maga és családja boldogulását. 

Magyarország nyolcadik legnépesebb városa az első évesek közössége 

Versenyképességi fordulat valósul meg a magyar felsőoktatásban – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs a Milton Friedman Egyetem tanévnyitó ünnepségén. Úgy fogalmazott: „jó ma egyetemistának lenni Magyarországon”, hiszen akinek diplomája van, az szinte azonnal, 36 nap alatt kap munkát, és a diploma minimum másfélszeres bérszorzót jelent. Az államtitkár örömtelinek nevezte, hogy az idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret. „Magyarország nyolcadik legnépesebb városa az idén az első évesek közössége” – fogalmazott.

Egy vidéki iskola a térségi összefogás színtere is 

Az iskola nemzedékek közötti közösség – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Veszprém vármegyei Révfülöp általános iskolájának tanévnyitóján. Kiemelte, hogy az iskolában a szülők, a diákok, a tanárok, és más szakemberek különböző nemzedékekhez tartozva tapasztalatokat és ismereteket adnak át vagy fogadnak be. Ezek közül sok nincs leírva a tankönyvekben, elméleti úton nem megtanulhatók, csakis a közösségben élés révén. A miniszter az iskolát a jövő közösségének is nevezte, egy olyan közösségnek, amely a célját a jövőben éri el. Ez a cél pedig az, hogy a ma diákjai olyan polgárok legyenek, akik a hazájukat szolgálják, akik kiteljesíthetik tehetségüket és megtalálják boldogságukat az életben.

2030-ra a világ legjobb 100 egyeteme között legyen legalább egy magyar

A magyar felsőoktatásban jó helyen vannak a hallgatók – mondta Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitó ünnepségén. Ő is beszélt arról, hogy négy évvel ezelőtt hét magyar egyetem volt a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékában, mostanra 11-re nőtt a számuk, közben megnégyszereződött a szabadalmak száma is a magyar egyetemeken, valamint majdnem 80 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi tudományos lapokban megjelent publikációk száma. Mindezek alapján, jó esély van elérni azt a célt, hogy 2030-ra a világ legjobb 100 egyeteme között legyen legalább egy magyar, a legjobb 100 európai között pedig legalább három. 

Nem a sikeresség tesz értékessé, hanem az értékek tehetnek sikeressé; a jóakarat, a tehetség és a kemény munka mentén tudunk célba érni – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, Vitályos Eszter. A Gábor Dénes Egyetem tanévnyitó és diplomaátadó ünnepségén azt mondta, a KIM feladatai között első helyen szerepel az értékőrzés, ezért tudnak sikeresek lenni a családpolitikában, a felsőoktatásban vagy az innováció kihívásaival szemben.

Ma többen járnak szakképzésbe, mint hagyományos gimnáziumba

A tanárok kezében van a magyar jövő, övék a legfontosabb munka, a tudás átadása – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter az országos szakképzési tanévnyitón, Szekszárdon. A Tolna Vármegyei Szakképzési Centrum Hunyadi Mátyás Vendéglátó és Turisztikai Technikumában és Szakképző Iskolájában rendezett eseményen kiemelte: mesterségbeli tudás nélkül nincs az embernek önbecsülése. Hozzátette, ahhoz, hogy kibontakoztassuk tehetségünket munka, szerető és gondoskodó közeg, valamint remény kell. „Elértük tíz év alatt, hogy ma többen járnak szakképzésbe, mint hagyományos gimnáziumba”. 

Növekedjen az egyetemek szabadsága a tehetségek kiválasztásában

Hankó Balázsnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárának sűrű volt a szeptember eleje, részt vett a Semmelweis Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján is a budapesti MVM Dome sportcsarnokban Merkely Béla rektor és Orbán Gábor, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzési Alapítvány elnöke mellett. Itt arról beszélt, az új felsőoktatási felvételi eljárásnak kiemelt célja volt, hogy növekedjen az egyetemek döntési szabadsága, autonómiája a tehetségek és a hallgatók kiválasztásában. 

Jézus gyilkosainak eszmei utódai

A Pápai Református Gimnázium új internátusának átadásán Kövér László, az Országgyűlés elnöke kijelentette: az istenhit, a hazaszeretet és a tudományszolgálat az a három alázatos erény, amely több mint ezer éven keresztül megtartotta és felemelte a magyarságot a Kárpát-medencében, és mindezeket olyan fundamentumnak nevezte, amelyen „áldozatos munkával felépült a keresztény magyar állam”. Arról is beszélt, hogy „Jézus gyilkosainak eszmei utódai, akik a történelem során luciferistáknak, illuminátusoknak, jakobinusoknak, bolsevikoknak, globalistáknak vagy mint éppen napjainkban, »transzhumanistáknak« nevezik magukat, azonban ki akarják ölni az emberekből az Isten utáni vágyat, a hitet. 

Uniformizálási kísérlet zajlik

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Joghallgatók Önképző Szervezete nyári egyetemén arról beszélt, hogy egy szuperállam kialakításának kísérlete sejlik fel az Európai Unióban, amely minél kisebb hatalmat adna a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányoknak és sokkal többet a brüsszeli intézményeknek, és, hogy egy nagy uniformizálási kísérlet zajlik éppen az EU-ban, például migrációs, gender, családpolitikai vagy háborús ügyekben. 

Az agrárium nemzetbiztonsági szempontból is stratégiai ágazat

A kor kihívásaira a legmegfelelőbb válasz a tudásban van – jelentette ki az agrárminiszter, Nagy István a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén a Főnix arénában. Azt mondta, egyre népszerűbb a biztos megélhetést és karrierlehetőséget kínáló agrárágazat: az idén 28 százalékkal többen jelentkeztek agrárképzésre, mint egy évvel korábban. Hozzáfűzte: az agrárium nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is stratégiai ágazat, ezért is örömteli, hogy egyre népszerűbb a fiataloknál.

Reneszánszukat élik az őshonos nemzetiségi közösségek

Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiségi közösség él teljes nyugalomban, békében és biztonságban, tagjaik az elmúlt több mint egy évtizedben joggal érezhették, hogy „reneszánszukat élik” – hangoztatta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, Gyopáros Alpár a többségében horvát nemzetiséghez tartozók által lakott Vas vármegyei Szentpéterfán. 

Magyarország házi feladata

A jó iskola csak a tanár-szülő-gyermek harmonikus hármasával lehet teljes – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök Szigetszentmiklóson, a Temesvári Utcai Általános Iskola tanévnyitó és épületátadó ünnepségén. Az államfő azt mondta, hogy két házi feladata van Magyarországnak: az egyik a pedagógusok helyzetére, a másik az iskolákat bevenni akaró, és azokat eszközként használni szándékozó ideológiákra vonatkozik. A pedagógusok helyzetéről elmondta: Magyarországon meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyek a pedagógusokat a közösség elismert, nagyra becsült tagjaivá teszik, biztosítani kell számukra a polgári élet anyagi feltételeit. Az iskolákat kívülről fenyegető veszélyről azt mondta, hogy egyre többen eszközként tekintenek az iskolára és ellenségként a szülőkre. Felhívta a figyelmet arra a folyamatra, amely már kikezdte vallási identitásunkat, a nemzet és a család kereteinek bomlasztásán munkálkodik. Novák Katalin szerint az iskola nem lehet eszköze semmilyen ideológiának, meg kell védeni a szülői jogokat, hogy ők dönthessenek arról, hogyan nevelik gyermekeiket.

Egy polcon van a felsőoktatás és a családpolitika 

A kormány a felsőoktatást nem költségvetési tételnek tekinti, hanem stratégiai befektetésnek, ugyanazon a „polcon” van, mint a családpolitika – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter az országos felsőoktatási tanévnyitón a Gödöllői Királyi Kastélyban. 

*

Bár ellenőrt nem állíthattunk minden egyes tanévnyitó mellé, azért feltűnő volt, hogy miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok mintha ugyanabból a kottából énekeltek volna, mennyire szép és jó minden a felsőoktatásban (és az ismétléseket ki is vettük a szövegekből). A közoktatás nem sok szót érdemelt, legfeljebb annyit, hogy a cél az, a ma diákjai olyan polgárok legyenek, akik a hazájukat szolgálják. A szakképzésben elégedettségre ad okot, hogy ma többen járnak szakképzésbe, mint hagyományos gimnáziumba. 

Talán ellenpontként álljon itt két olyan esemény is, ami a valóságot tükrözte. Az egyik a Pedagógusok Szakszervezetének augusztus 31-i tanévnyitója volt, ahol elhangzott, kritikus mértékű a pedagógushiány a közoktatásban. Az intézményvezetők nyilatkozata szerint jelenleg csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – emlékeztetett Totyik Tamás, a PSZ elnöke. Az érdekképviselet vezetője rámutatott, a következő öt évben várhatóan mintegy 22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb. „Ez akkora tőrdöfés, amit egy rendszer sem tud túlélni. Bár „látszatra minden rendben van”, a PSZ megítélése szerint 12 ezerre tehető a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma, számos intézményben pedig képesítés nélküli alkalmazottakkal "fedik el a hiányt". Tóth Tünde, a PSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakemberhiány a természettudományos tárgyak esetében a legszembetűnőbb. „Sürgősen érdemi lépéseket kell tenni, s ha erre nem képes az oktatásirányítás, akkor be kell látni, hogy alkalmatlanok a feladatuk ellátására" – jelentette ki Tóth Tünde. Gosztonyi Gábor, a PSZ másik alelnöke felidézte, hogy a szakszervezet évek óta kongatja a vészharangot, ám a kormány „a füle botját se mozdítja”. Jelezte azt is, hogy a következő időszakban a PSZ részt vesz minden akcióban és megmozduláson, amelyek a közoktatás és a pedagógusok helyzetére hívják fel a figyelmet.

Volt is min, Országos tanévnyitó címmel tartottak demonstrációt a Kossuth Lajos téren civilek és szakszervezetek szeptember 1-jén. Az Országos Közös Akarat (OKA) alapítói a színpadon arról beszéltek, hogy az oktatásban egyre súlyosbodnak a problémák, ezért meg kell változtatni az oktatáspolitikát, amihez a civilek és szakszervezetek összefogására van szükség. Erről szóló cikkünket itt olvashatják.