Megvolt az első nap, csupa kellemes meglepetés, van iskola, és van tanár!

Már a szeptember 1-jére virradó nap is tüntetéssel kezdődött, a szabad oktatásért énekelt a Közép-Európa Egyetem (CEU) tetőteraszán a CEU, az Oltalom Karitatív Egyesület, az Egységes Diákfront, a Pedagógus Egység, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Független Zeneakadémisták és a Freeszfe szervezetének több tagja és meghatározó alakja, köztük Ascher Tamás, Németh Gábor, Földényi F. László és Törley Katalin. Az éneket pontban augusztus 31-én éjfélkor kezdték, ekként léptek be a tanévbe, erről a Népszava írt. Az eseményt a Freeszfe szervezte, céljuk az volt, hogy jelezzék, nincsenek egyedül, nem csak ők küzdenek az oktatás szabadságáért. Weöres Sándor A célról című verséből készült a kórusmű, amelyet Selmeczi György zenésített meg, azt adták elő. Ha a dallamát nem is, a verset leközöljük. „Mit bánom én, hogy érdemes, /vagy céltalan a dolgom? / Patak vagyok: kérdjem-e, hogy/ habomat hova hordom?/ Harcolok: nem tudom, kiért / és nem tudom, ki ellen./ Nem kell ismernem célomat,/ mert célom ismer engem.”

A Freeszfe számára augusztus 31. éjjele a legendás egyetemfoglaláshoz is kötődik. Három éve ezen a napon mondott le a 155 éves SZFE szenátusa, tiltakozásul az egyetemi autonómia felszámolása ellen, és éjfélkor a hallgatók elfoglalták az egyetemet. Hetvenegy napig álltak ellen a kormánypárti körökben névleg modellváltássá szelídített, ám valójában erőszakos átszervezésnek.

A budapesti, VIII. kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahonnan az előző tanévben több tüntető tanárt is elbocsátott a tankerület, az iskola tantestülete most azzal nyitotta a 2023/24-es tanévet, hogy kikiáltotta a „Vörösmarty Szellemi Köztársaságot”. A közösségi oldalukon is megosztott közleményük szerint ezzel azt akarják hangsúlyozni, hogy „minden külső kényszer ellenére” megőrzik iskolájukat olyannak, amilyennek megismerték és megszerették. Közleményükben még az is olvasható: „kinyilvánítjuk továbbá, hogy olyan utasításnak, szabálynak, bármelyik forrásból eredjen is, nem fogunk megfelelni, ha az erkölcseinkkel vagy szakmai hitvallásunkkal összeegyeztethetetlen”.

Voltak, akik a Facebook-on olvasható közleményért elismerésüket fejezték ki a tanároknak: „nem is tudjátok, micsoda erő van ezekben a szavakban! Minden tiszteletem a tantestületé! Kitartást és valódi szellemi, erkölcsi függetlenséget kívánok! A diákok biztosan hálásak lesznek! Így tovább!” Volt, aki azt írta alá: „a fiam még csak három éves, de örülnék, ha a Vörösmarty Gimnáziumba járhatna tizenegy év múlva. Így kell összefognunk és sokkal előrébb leszünk. Minden szépet!” Persze, nem mindenki fogadta kitörő örömmel a hírt, volt, aki azt írta alá: „remélem, ha megkapjátok a béremelést, tanítani is fogtok, nem csak politizálni. A tanár fontos, de nem a legfontosabb, mert tanár és tanár között is van különbség, a legfontosabb a gyerek, mert annak kell megtermelni azokat a javakat, amelyekből a tanár és mindenki más jól él. Persze meg lehet buktatni a rendszert, ehhez a tanárok jól értenek, csak az a kérdés, hogy az új rendszert meddig támogatják, elárulom az sem lesz jobb. Csicskáik leszünk az idegen hatalmaknak és a gender örületnek. Szép jövőt.” 

„Megvolt az első nap, megjöttek a gyerekek az iskolából, és csupa kellemes meglepetés, van iskola, és van tanár!” Így sóhajtott föl egy apuka, akivel szeptember 1-jén beszéltem. Egy budai gimnáziumról és egy budai általános iskoláról beszéltünk. Persze, volt olyan tanár, aki elment, és volt olyan, aki jött helyette. Sőt, olyan is volt, akiről azt mondták, hogy nem alkalmas, és majd el fogják küldeni, de mégsem küldték el. „De van tanár!”

Egy budapesti iskola alsós tanító nénijével is beszélgettünk, aki elmondta: „nálunk teljesen hagyományos évnyitó volt. Volt verses műsor, pár szót mondott is az igazgatónő. A változásokat egyébként nagyon kulturáltan közli a tantestülettel, azt mondja, nem kell félni a változástól, eddig is mindig mindent megoldottak, most is meg fognak oldani. Az iskolából az egyik fejlesztő pedagógus elment, a másiknak pedig nem hosszabbították meg a szerződését, régóta nyugdíjas volt már. Egy másik alsós tanító is elment nyugdíjba, helyére még nem tudtak felvenni senkit. Úgyhogy egy nyugdíjhoz közelálló tanítónővel, aki félállásban elvállata a munkát, a másik ott lévővel együtt fogják ellátni a feladatot. Egyébként ő is vállalt plusz feladatot, a saját osztályán kívül egy másik osztályban is hetente pluszban egy technika órát tart majd, igaz, azt ki fogják neki fizetni túlmunkaként.” 

Ami még szeptember elsején is kiverte a biztosítékot, az ugyan még csütörtökön, azaz augusztus 31-én történt, amikor átadták a 22 és fél milliárdos állami támogatásból felújított csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumot. Kiderült ugyanis, hogy az iskola falára felkerült „Magyarország hét törvényének”, is nevezett bölcsességcsokor, néhány idézet Orbán Viktor egy korábbi augusztus 20-i beszédéből. A falon tehát ez a hét pont olvasható: „Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse! / Minden magyar gyermek újabb őrhely!/Az igazság erő nélkül keveset ér!/Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni!/ Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük!/ Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs!/ Egyetlen magyar sincs egyedül!” Pénteken kiderült, az ombudsman vizsgálatot indít az ügyben, ám amíg az le nem zajlott, nem tud nyilatkozni róla.  

A Szeretlek Magyarország  című lapnak a csepeli gimnázium igazgatója, Bese Benő elárulta, ő is aggályosnak tartja az iskola falán az Orbán-idézeteket. Azt mondta: nem tudja, kinek az ötlete volt az Orbán Viktor idézetek falra helyezése, a táblával ő is csak akkor szembesült, amikor már felszerelték. Hozzátette: „én jeleztem is, amikor ezzel szembesültem, hogy aggályos egy ilyen tartalmú tábla, és várjuk az állásfoglalását a Belügyminisztériumnak. Ennél többet nem tudok önnek mondani, az imént beszéltem az illetékesekkel, és azt mondták, hogy irányítsam a Dél-pesti Tankerületi Központhoz azokat a kérdéseket, amik ezzel kapcsolatosak, úgyhogy ezt tudom mondani.”

A tábla persze nem mindenkinél verte ki a biztosítékot, Ábel Attila, a csepeli önkormányzat Fideszből kizárt alpolgármestere szerint például, ha Kossuth-idézetek lehetnek az iskolában, akkor Orbánéi is lehetnek. A kormány szerint ők nem döntenek a köznevelési intézmények belső dekorációjáról. Természetesen erre is reagált a Facebook népe, két idézet tőlük: „nincs határa az elhülyülésnek.” „Az igazgató mennyi prémiumot kap?”

A Kossuth téren közben négy órától zajlott az Országos Tanévnyitó, amelyet főszervezői, az Egységes Diákfront, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Bázis – az Oktatási Közös Akarat – a szeptember 15-ei demokrácia napi tüntetés főpróbájának szánt. A kisebb csoportokba összegyűlt diákok transzparenseket gyártottak, a felnőttek beszélgetéseket és „osztálytalálkozókat” tartottak. Természetesen elhangzottak beszédek is, az Egységes Diákfront egyik tagja arról beszélt, esélyteremtő Nemzeti alaptantervre van szükség. Jó is lenne, hiszen egy másik diáklány elárulta, bár az ő gimnáziumából is ment el tanár, de jött helyette új. Neki nem is ez a baja, hanem az, hogy „rettenetes órarendje lesz”. Ugyan szerdán csak a harmadik órára kell majd bemennie, csütörtökön viszont nyolc tanórája lesz, amiből kettő testnevelés. Így mire hazaér az iskolából lesz vagy öt óra, és még majd akkor kell nekilátnia a másnapi fölkészülésnek. 

Természetesen volt szakszervezeti blokk is. Ezen felszólalt a PSZ, a PDSZ, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), az Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) képviselője is. A PSZ részéről Tóth Tünde, a szakszervezet alelnöke, és Kiss Gábor a szervezet ifjúsági tagozatának a vezetője vett részt a demonstráción.

Tóth Tünde beszédében a pedagógushiányt emelte ki a problémák közül, és arról beszélt, lehet arról számháborút folytatni, hogy az idén 5, vagy 72 leendő kémiatanárt vettek-e fel a felsőoktatásba, a statisztikák szerint azonban csak minden ötödik felvételt nyert pedagógushallgató marad hosszú távon a pályán. A felvettek közül a valóságban legfeljebb egy tucat ténylegesen pályára lépő, új munkatárs lesz, és jó, ha végül öten-hatan maradnak is tanítani. A problémák orvoslása érdekében az oktatásirányítástól azonnali lépésekre és érdemi döntésekre lenne szükség. Ha erre nem képesek, akkor be kell látniuk, hogy nem alkalmasak arra a feladatra, amit rájuk bíztak. Kiss Gábor felszólalásában főleg a pályakezdők problémáira hívta fel a figyelmet, többek között kiemelte a lakhatási gondokat is. 

A civil szervezetek hozzászólásai is nagyon sokfélék voltak, hiszen minden szervezet mást és mást emelt ki. Ott voltak az oktatással foglalkozó civil szervezetek, közönségszervezéssel foglalkozók, de környezetvédők is. A Göd-ÉRT Egyesület például az akkumulátorgyárak ellen szólalt fel. Boross Péterné, az MKKSZ elnöke arról beszélt, a civil egyesületeknek és szakszervezeteknek erősíteniük kell egymást közös céljaik elérésében, Nahalka István, a Civil Közoktatási Platform képviseletében kifejtette, hogy a mai oktatáspolitika egy hátraarc eredménye, ezért az egészet meg kellene változtatni, de erre nem látja az akaratot. Szerinte rendszerváltásra van szükség. Mint mondta, „Ha a diákokat nem tudjuk demokratikus részvételre nevelni, akkor meg fog maradni ez a hatalom.”

Miskolcon az ADOM Diákmozgalom és Helyi Civilek Szövetsége a Hősök terén tanévnyitó virrasztást tartott szeptember 1-jén 18 órától szeptember 2. reggel 6 óráig. Pilz Olivért, a Herman Ottó Gimnázium tanárát, és a Tanítanék Mozgalom társalapítóját a virrasztáson értük utol. Elmondta, hogy még egy kicsit kitart, de neki úgy 11 óra felé azért „lejár a szavatossága”. Egy maroknyi ember virraszt vele. Elmondta, ő már volt ma iskolában, de tanévnyitón nem. Olyan ugyanis náluk nem szokott lenni, ehelyett szeptember 1-jén reggel az igazgató hangosbemondón keresztül üdvözli a diákokat, leginkább a kezdőket, bemutatja az új tanárokat, és egy-két mondatot még hozzátesz bátorításként. A formaság helyett ők inkább a bensőségesebb megoldást választják, hiszen az új diákok ott ülnek az osztályokban az osztályfőnökükkel, aki elmondja, kik lesznek az új tanárok. Szeptember 1-jén a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban csak osztályfőnöki órák vannak, és így marad idő egymás megismerésére.