Fleck Zoltán: nem kell HAT ÉV az elszámoltatáshoz
A Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetőjének megválasztása körüli vita fontos figyelmeztetés lehet a készülő alkotmányozási folyamat előtt. A Klikk TV műsorában jogszociológusok és alkotmányjogász arról beszéltek, hogy a jogállami helyreállítás nem pusztán jogalkotási feladat: társadalmi legitimációra, nyilvános vitára és új demokratikus működési kultúrára is szükség van.
A beszélgetés egyik központi állítása szerint az alkotmányozás során nem ismétlődhet meg az a gyakorlat, amikor a társadalom legfeljebb utólag értesül a fontos közjogi döntésekről. A szakértők szerint szükség lenne olyan valódi társadalmi részvételre, amelyben civilek, jogászok, szakértők és állampolgárok is bekapcsolódhatnak az új alkotmányról szóló vitába.
A Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetőjének kiválasztása éppen ezért szimbolikus ügyként is értelmezhető. A műsorban elhangzott: a pályázatra 96-an jelentkeztek, ám a nyilvánosság lényegében csak néhány jelölttel ismerkedhetett meg. A résztvevők szerint nem volt kellően átlátható, milyen szempontok alapján szűkítették a jelöltek körét, illetve milyen értékelési rendszer alapján született meg a döntés.
A szakértők szerint ez azért is fontos, mert a mostani átmeneti időszakban nem egyszerűen új intézményeket kell létrehozni. Az alkotmányos kultúra is újraépítésre szorul. A jogállami helyreállítás ezért egyszerre jogi és legitimációs projekt: az embereknek azt is látniuk kell, hogy az új rendszer milyen elvek alapján működik.
Különösen nehéz kérdés az idő. A társadalom egy része gyors eredményeket vár, például az elmúlt évek korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálását és az elszámoltatást. A jogászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a gyorsaság nem mehet a törvényesség rovására.
A műsorban a legfőbb ügyész személyének jelentőségét is kiemelték. Az ügyészség hierarchikus rendszer, ezért az új legfőbb ügyész szakmai felfogása és jogállami elkötelezettsége meghatározó lehet abban, hogy milyen ügyekben indulnak eljárások. Ugyanakkor a szakértők szerint az sem várható el, hogy néhány hónap alatt minden korábbi ügyet lezárjanak.
A vita egyik fontos tanulsága, hogy az átmeneti időszak nem lehet jog nélküli időszak. Még akkor is léteznek olyan alapvető alkotmányos értékek – hatalommegosztás, egyéni jogok, fékek és ellensúlyok –, amelyeket egyetlen politikai többség sem hagyhat figyelmen kívül.
A szakértők szerint éppen ezért újra kell gondolni a közjogi intézmények működését is. A jelenlegi rendszer több pontján a parlament választ olyan tisztségviselőket, akiket más európai parlamentáris demokráciákban jellemzően az államfő nevez ki. Az alkotmányozás egyik feladata lehet annak eldöntése, hogy ezek a megoldások valóban megfelelnek-e egy stabil jogállam működésének.
A legfontosabb kérdés végül az, hogy lehet-e új alkotmányt régi politikai reflexekkel létrehozni. A műsor résztvevői szerint nem. Ha valódi rendszerváltás és jogállami helyreállítás a cél, akkor nemcsak a jogszabályokat, hanem a döntéshozatal kultúráját, az átláthatóságot és a társadalom bevonásának módszereit is újra kell tervezni.
