Népszava: megtörtént a nyugati fordulat, de több kérdés nyitva maradt

Az elemzés az április 12-i választást nemcsak magyar, hanem európai jelentőségű fordulatként értékeli. A szerző szerint az Orbán-korszakban Magyarország ugyan az Európai Unió és a NATO tagja maradt, de külpolitikája fokozatosan eltávolodott saját szövetségi rendszerének fő irányától, miközben egyre erősebb oroszbarát vonások jelentek meg benne.

A Népszava szerint az első száz napban a kormány világossá tette, hogy a vétókra, különutakra és állandó konfrontációra épülő politika helyett együttműködésen és koalícióépítésen keresztül akarja képviselni az érdekeit. Ennek részeként említi a legfontosabb európai kapcsolatok helyreállítását, a visegrádi együttműködés újraindítását és az Európai Unióval kialakított új munkakapcsolatot.

A cikk konkrét eredményként ír az új magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyásáról, amely mintegy 10 milliárd eurónyi támogatás és hitel kifizetésének útját nyithatja meg, reformokhoz és feltételek teljesítéséhez kötve. Az elemzés szerint a pontos összegnél is fontosabb, hogy a jogállamisági reformok növelik Magyarország hitelességét Európában.

A jogállamisági fordulat intézményi elemei között szerepel, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, valamint visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről 2025-ben benyújtott értesítést. Mivel ez a kilépés még nem lépett hatályba, a cikk szerint Magyarország folyamatosan a római statútum részes állama maradt.

Az elemzés fontos külpolitikai eredményként kezeli az ukrajnai magyar kisebbség ügyét is. A forrás szerint a kormány rövid tárgyalási folyamatban széles körű ukrán vállalásokat ért el a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási és kulturális jogainak rendezésére, majd lehetővé tette Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának előrehaladását. A Népszava szerint ez azt mutatta meg, hogy magyar érdekeket tartós vétó nélkül is lehet érvényesíteni.

A külpolitikai intézményrendszer átalakítása is megkezdődött: a külügyi tárca a cikk szerint ismét elsősorban klasszikus külpolitikával foglalkozik, míg az európai ügyek általános koordinációja a Miniszterelnökséghez került. Az elemzés megemlíti a Külügyi Intézet visszavitelét a minisztérium alá, a misszióvezetői kar felülvizsgálatát, valamint az új rotációs és integritási elvek megfogalmazását.

A cikk ugyanakkor több hiányzó vagy még kidolgozatlan elemet is felsorol. Ilyennek nevezi a magyar külpolitikai doktrína tisztázását, a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok átfogó újraindítását, a migráció uniós összefüggéseinek kezelését, a Kína-politika stratégiai kereteit, valamint az Oroszországtól való politikai és energetikai függés csökkentésének ütemét.

A migráció ügyében az elemzés szerint az új kormány lényegében fenntartotta a szigorú magyar álláspontot, miközben az Európai Unió is erősebb külső határvédelem és gyorsabb eljárások felé mozdult el. A cikk viszont emlékeztet arra, hogy Magyarország továbbra is napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot fizet az Európai Unió Bíróságának korábbi menekültügyi ítélete miatt.

Oroszországgal kapcsolatban a Népszava azt írja, a korábbi automatikus uniós blokkolási gyakorlat véget ért, de nem látszik ugyanilyen világos stratégiai fordulat Oroszország megítélésében. A cikk szerint Anita Orbán külügyminiszter két nyilvános megszólalásában is „pragmatikus” magyar-orosz kapcsolatról beszélt, miközben az elemzés szerint a magyar külpolitikának abból kellene kiindulnia, hogy Oroszország agresszor, és háborúja az európai biztonsági rendet fenyegeti.

Az energetikai függésnél a forrás külön említi az orosz gáz és olaj kérdését, valamint Paks II jövőjét. Az elemzés szerint az Európai Unió már kötelező menetrendet fogadott el az orosz gázimport kivezetésére, amely 2027 őszéig írja elő az orosz vezetékes gáz teljes kivezetését; ez a cikk szerint már nem egyeztethető össze a TISZA programjában szereplő 2035-ös céldátummal.