Fleck Zoltán: világtendencia, hogy a 16-17 évesek is szavazhassanak
Folyamatos tendencia, hogy a 16, 17 éveseket bevonják a választásokba, ők elég tudatos politikai erőt képviselnének ahhoz, hogy szavazhassanak – véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint azonban a politikai rendszerek általában tartanak attól, hogy innovatív, fiatal vélemények megjelenjenek. A kormányon levőknek éppen ezért nem is érdekük. Mivel a fiatalok hajlamosabbak a változtatásra, a változásra, valószínűleg a Fidesz nem járna jól vele, úgyhogy nálunk kevéssé lehet most ezt várni.
Ön szerint reális kezdeményezés, hogy a választás korhatára 16 év legyen?
Az egész világon nagy vita van arról, hogy a 16, 17 évesek már szavazhassanak-e, vagy sem. Erre igennel lehetne válaszolni, hiszen ez a korosztály már elég tudatos politikai erőt képvisel. A középiskolások politikai aktivitásán ma Magyarországon is látni, hogy határozott véleményük van. Én nem hiszem, hogy nagyot kockáztatna bármelyik nyugati társadalom, ahol az iskolázottság viszonylag magas, ha lejjebb vinné a passzív választójogi korhatárt, és a választásokba bevonná a középiskolásokat.
Annál is inkább, mert Magyarországon egy fiatal már 16 éves kortól dolgozhat, adót fizethet, családot alapíthat…
Mindenféléket csinálhat, ráadásul lejjebb vitték a kötelező iskoláztatás korhatárát, tehát már iskolába sem kell járniuk, de még nem szavazhatnak. Ez egy meglehetős anomália. De – őszintén szólva – a politikai rendszerek általában tartanak attól, hogy innovatív, fiatal vélemények megjelenjenek. Tulajdonképpen azért megy ez lassan mindenhol, mert az éppen kormányon levőknek nem érdekük. Az éppen ellenzékben levők meg azért szeretnék, mert a fiatalok hajlamosabbak a változtatásra, a változásra.
Az EU-ban már van négy olyan ország, ahol a tizenhat évesek most is szavazhatnak az EP választásokon: Ausztria, Belgium, Németország és Málta. Ott miért döntöttek így?
A négy közül három viszonylag kicsi ország, ahol innovatív, átfogó módon akarják megváltoztatni a törvényt. Az egyik ilyen a választójogi korhatár csökkentése. Egyszerűen csak arról van szó, hogy vannak bátrabb politikai családok, rendszerek, ahol ezt megkockáztatják. Én nem látok benne nagy kockázatot.
A Fidesz hogyan viszonyulna ehhez?
Valószínűleg a Fidesz nem járna jól vele, úgyhogy nálunk kevéssé lehet most ezt várni.
A Momentum azt szeretné, hogy az EP választásokon 16, 17 évesek is szavazhassanak, reális ez az elképzelés?
A Momentum ötlete azért jó, mert ha nem is most történik meg, de bevitte a közvéleménybe, hogy felnőttnek kell tekinteni a 16, 17 éveseket is. Már csak azért is, mert sok minden más szempontból felnőttnek kezelik őket. Megváltozott a társadalom, a szórakozási, fogyasztási, szexuális, társas szokásaik már régen felnőttek. Ha azon múlna a választójog, hogy kinek van önálló egzisztenciája, akkor nagyon sok 30 éves sem szavazhatna.
Az elképzelhetetlen, hogy az országgyűlési választásokon is bevezessék ezt a lehetőséget?
Nem elképzelhetetlen, de törvényeket kell módosítani hozzá. A mindenkori többség számára adott lehetőség, hogy átalakítsa azokat. Tulajdonképpen még átfogó választójogi reform sem kell hozzá, nem kell megváltoztatni se a szavazás menetét, se az eljárást, se a választói körzeteket. Egyszerűen egy szabály megváltoztatásával meg lehet ezt tenni, amihez természetesen parlamenti többség kell.
Az Egységes Diákfront és más civil szervezetek által kiírt alternatív népszavazáson végül 114 941-en mondták el a véleményüket, és a szavazók 1,44 százaléka volt 16 és 18 év közötti. Egyáltalán ez a korosztály elég érett egy szavazáshoz?
Azért mindenhol, ahol ilyet bevezetnek, ott azt egy elég erős felvilágosító kampány is kíséri. Nálunk is nyilván szükség lenne egy olyan tanulási folyamatra, amely bevonja a politikába a fiatalokat. Nálunk egy érv szól ez ellen, nem lehet azt mondani, hogy az iskolákban olyan magas szintű történelemtanítás folyik mindenhol, ahol a politikai tudatosságot lehet fejleszteni. Ez nem jellemző a magyar oktatásra. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol ezek a rendszerek működnek, ott léteznek a fiatalok számára készített politikai műsorok, számukra működtetett érdekérvényesítő csatornák. Azért ennek az igénye nálunk is benne van a levegőben, és pont a pedagógussztrájknál derült ki, hogy ezek a fiatalok mennyire aktívak egy ügyben. Azt is lehet tudni, hogy próbálkoznak azzal, hogy valamilyen mozgalommá alakuljanak, tehát létezik egy aktív, fiatal csapat. Elszoktatta őket a közoktatás attól, hogy lehet véleményük. Nem csak arról van szó, hogy politikailag divatosak, hanem arról, hogy a saját ügyeikben egyáltalán lehet-e saját véleményük, és az számít-e. Ezt tanulni kell, tehát nehezebb azokban az országokban, ahol a közoktatásban az intézményekben nem szokták meg a diákok, hogy lehessen véleményük, és ezt ki is fejthetik, meg, hogy össze kell fogni. De egy jó példa a politikai választás, kezdőpontnak nagyon jó lenne.
Mennyire lenne érdeke ez a magyar társadalomnak?
Mindenképpen érdeke lenne. Olyan kérdések merülnek fel ma, amiket a politikának hosszú távra el kell döntenie. Én egy 16, 17 évestől inkább remélem azt, hogy például az ökológiai jellegű feszültségekre jobban reagál, mert neki még sokat kell ezen a földön élnie, mint egy nyugdíjastól. Akkor miért a nyugdíjasokra bízzuk a 30 év múlva bekövetkező katasztrófát?
