Fodor Gábor szerint zsákutca az elődök munkájának eltörlésére építeni
Fodor Gábor az Indexen megjelent véleménycikkében az aszályról, az energiaválságról, Paksról és Magyar Péter politikai stílusáról írt. A volt miniszter szerint a természeti csapásokért nem lehet egyetlen kormányt sem felelőssé tenni, a válságkezelés felkészültsége viszont számonkérhető.
Fodor Gábor úgy fogalmazott, hogy a nyári hőség nem uborkaszezont, hanem tartós aszályt és energiaválságot hozott. Szerinte Magyarország kritikus helyzetbe került, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a kormány intézkedései alkalmasak-e a válság kezelésére.
A volt környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt írta, hogy a hőmérséklet tartós emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása és a csapadékhiány nem váratlan fejlemény. Példaként említette az új Vásárhelyi-tervet, amely szerinte egyszerre szólt az árvízvédelemről és a korszerűbb vízgazdálkodásról.
Fodor felidézte, hogy 2007–2008-ban miniszterként munkatársaival a terv felgyorsításán és pénzügyi megerősítésén dolgozott, és ekkor sikerült átadni a tiszaroffi víztározót. Értékelése szerint a 2008-as belpolitikai, gazdasági és nemzetközi pénzügyi válság háttérbe szorította a koncepciót, majd a 2010-es Fidesz-győzelem után a környezetvédelem és a korszerű vízgazdálkodás ügye még inkább visszaszorult.
Az energiakérdésről szólva Fodor az 1973-as olajválságot, az eocén programot, a bős-nagymarosi vízlépcsőt és a Paksi Atomerőmű felépítését idézte fel. Az eocén programot gazdasági és környezetvédelmi katasztrófának nevezte, Bős-Nagymarost pedig a rendszerváltás szimbolikus ügyeként írta le.
Paksról azt írta, hogy a hazai atomerőmű felépítése bizonyult az egyetlen bevált és jól működő próbálkozásnak, és a paksi létesítmény ma is a hazai energiaellátás gerincét adja. Ugyanakkor szerinte a tervezők nem számoltak a klímaváltozás gyorsulásával, illetve a német, osztrák és szlovák dunai erőművek és duzzasztók hordalék-visszatartásával, amely a magyarországi folyómeder mélyüléséhez vezetett.
Fodor szerint az Orbán-kormányok helyesen ismerték fel, hogy a növekvő gazdaság és életszínvonal nagyobb energiaigényt jelent, és szükség van új atomerőműre. Azt viszont erősen vitathatónak tartja, hogy Paks II.-t ismét az oroszokkal építtetnék meg, ráadásul szerinte a Roszatom nem versenyben, hanem államközi szerződésben kapta meg a beruházást. Azt is írta, hogy az építkezés 7–8 éves késésben van.
A napenergia fejlesztését a Fidesz-kormányok helyes irányának nevezte, és azt állította, hogy Magyarország világelső lett ennek a megújuló energiának a hasznosításában. Hozzátette: amikor süt a nap, az ország teljes energiaszükségletét képes ebből a forrásból ellátni, miközben a szélenergia és a geotermikus energia lehetőségeit korlátozottnak látja.
A hosszú távú döntések között Fodor az orosz olaj és gáz pótlását, Paks II. folytatásának kérdését, kisebb amerikai moduláris atomerőművek esetleges építését, valamint a szél- és geotermikus energia lehetőségeinek kihasználását említette. Emellett szerinte az elhalt Vásárhelyi-tervből kiindulva átfogó vízgazdálkodási tervet kellene elfogadni.

A Duna alacsony vízállása miatt Fodor szerint a bárkasüllyesztések és a fenékküszöb építése helyes megoldás lehet, mert kívánatos lenne elkerülni az erőmű lekapcsolását. Megjegyezte, hogy Paks I. blokkjait karbantartás és fűtőelemcsere miatt rendszeresen leállítják, de olyan még nem történt, hogy az összes blokk egyszerre fejezze be a működését.
Magyar Péterrel kapcsolatban Fodor azt írta, továbbra is tévesnek és károsnak tartja azt az irányt, ahogyan a miniszterelnök az ellenzékhez viszonyul. Példaként említette, hogy Magyar pénteken a Facebookon másnap délelőttre Paksra hívta a pártelnököket, hogy a sajtó jelenlétében tájékoztassa őket „a korábbi évek mulasztásairól”. Fodor szerint a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk elnöke helyesen utasította el ezt a javaslatot.
A cikk végén Fodor azt írta, zsákutca lenne Magyarország számára, ha elfogadott közéleti normává válna a gúnyolódás, a megalázás, az elődök munkájának megsemmisítése és az ellenfél kriminalizálása. Az Index a cikk végén jelezte, hogy a szerző a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, jogász, liberális politikus és volt miniszter, a véleménycikk pedig nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.