Bod Péter Ákos: A piac Orbánék maradásától félt
Látványos javulást mutat a költségvetés, erősödött a forint, és már az euró bevezetésének lehetősége is napirendre került. De vajon valóban ennyire egyszerű lenne a képlet? Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint az 1000 milliárdos javulás fontos jelzés, ám önmagában még nem jelent tartós fordulatot.
„Megszüntettük a lopást és a pazarlást” – ezzel kommentálta Magyar Péter azt a friss adatot, amely szerint mintegy 1000 milliárd forinttal javult a költségvetési egyenleg. A Tisza vezetője ezt újabb bizonyítékként értelmezte arra, hogy az új kormányzás egyik legfontosabb eredménye a közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodás lehet.
Bod Péter Ákos azonban óvatosságra int. A közgazdász szerint az összeg valóban hatalmas, de nem arról van szó, hogy hirtelen előteremtettek volna 1000 milliárd forintot. A korábbi időszakban ugyanis jelentős összegeket költött el az állam, különösen a választás előtti hónapokban. Ha ezek a kiadások elmaradnak, az automatikusan javítja a költségvetési egyenleget.
A szakértő szerint különösen figyelemre méltó, hogy a költségvetési szervek kiadásai mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek, miközben az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál további, több mint 100 milliárdos mérséklődés látható. A részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért azt sem lehet pontosan tudni, mely tételek állnak a háttérben.
Bod ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a mostani megtakarítások egy része egyszeri hatás. Nem lehet minden hónapban újabb ezermilliárdokat megspórolni. A tartós javuláshoz az állam működését, az adórendszert és az önkormányzatok finanszírozását is át kell alakítani.
A beszélgetés egyik legfontosabb témája az euró bevezetése volt. A közgazdász szerint a Tisza-kormány európai irányváltása alapvető változást jelent a korábbi Fidesz-politikához képest. Magyarország azonban még nem teljesíti az euró bevezetésének valamennyi feltételét. Ehhez több évnyi következetes gazdaságpolitikai munka szükséges, és kulcsszerepe lehet az ERM II árfolyam-mechanizmusnak, amelyben legalább két évet kell stabil körülmények között eltölteni.
Bod szerint ezért fontos lenne, hogy a kormány már 2026 végéig konkrét céldátumot jelöljön meg az euró bevezetésére. A 2030-as dátum szerinte reális kiindulópont lehet, de ehhez komoly gazdasági teljesítményre lesz szükség.
Közben a magyar inflációs adatok is látványos változást mutatnak. Júliusban mindössze 1,2 százalékos éves inflációt mértek, miközben az uniós átlag 2,9 százalék volt. A közgazdász azonban óvott attól, hogy ezt önmagában gazdasági sikerként értelmezzük. Magyarország ugyanis már egy nagyon magas árszintről indult, miközben a magyar bérek továbbra is jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szinttől.
A forint erősödése viszont Botos szerint egyértelműen a piaci bizalom javulását tükrözi. A befektetők a kormányváltást és az új politikai irányt pozitívan árazták. Ez azonban nem tarthat a végtelenségig: előbb-utóbb a magyar gazdaság szerkezeti problémái is megmutatkoznak.
És ezekből nincs kevés. A Budapest–Belgrád vasút, az autópálya-koncessziók, a nagy kínai beruházások és a több százmilliárdos állami projektek hosszú évekre meghatározhatják az ország mozgásterét. A kérdés már nem pusztán az, hogy sikerül-e kevesebbet költeni, hanem az is, hogy mit kezd az új kormány az előző rendszer örökölt szerződéseivel és kötelezettségeivel.
A legnagyobb változás így nem feltétlenül az 1000 milliárdos egyszeri javulás lehet. Hanem az, hogy sikerül-e ebből tartós gazdasági fordulatot, kisebb államot, stabilabb forintot és végül eurózónához való csatlakozást létrehozni. A látványos első eredmények után most jön az igazán nehéz rész: a munkás hétköznapok.
