Gyurcsány Ferenc: bosszúvágyra nem épülhet állami politika
Gyurcsány Ferenc vasárnapi bejegyzésében arról írt, hogy a bosszúvágy természetes emberi érzés lehet, de szerinte az állam nem teheti ezt a politika vezérelvévé. A volt miniszterelnök szerint a sérelmek elismerése, az igazság feltárása és a törvényes felelősségre vonás nem azonos a megtorlással.
Az Index beszámolója szerint Gyurcsány Ferenc, a 2004 és 2009 között hivatalban lévő egykori kormányfő, a Demokratikus Koalíció alapítója és korábbi elnöke – aki 2025-ben visszavonult az aktív politizálástól – vasárnapi írását azzal kezdte, hogy a bosszúvágy nem idegen az emberi természettől.
A bejegyzésben úgy fogalmazott: ha valakit hosszan és mélyen megbántanak, vagy igazságtalanság ér, magától értetődő lehet, hogy elégtételt akar. Gyurcsány szerint ezt az érzést nem kell szégyellni, és a politikai érzésvilágban is lehet legitim indulat.
A volt kormányfő érvelése azonban ott húz határt, ahol a személyes érzésből közhatalmi gyakorlat válna. Szerinte az egyén megélheti a bosszúvágyat, de az állam nem építhet rá politikát. A bejegyzésben azt írta: a bosszú természete személyes, és többnyire nincs benne külső mérték, mert a sértett dönti el, mi számít elégnek.
Gyurcsány szerint ez működhet egy megbántott ember fejében, de nem lehet kormányzati vezérelv. Egy ország irányításához szerinte olyan szabályokra van szükség, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak, arányosak, átláthatók és ellenőrizhetők. Az arányosságot úgy írta le, hogy a büntetés mértéke az elkövetett cselekmény súlyához igazodjon, ne a sértett indulatához.
Az Index kiemelte, hogy Gyurcsány bejegyzése nem nevez meg konkrét személyeket, ügyeket vagy intézményeket, hanem általános, elvi szinten fogalmaz. A lap ugyanakkor megjegyezte: a gondolatmenet olyan időszakban jelent meg, amikor az elszámoltatás kérdése napi politikai téma. A parlament tavasszal a Tisza Párt kezdeményezésére öt vizsgálóbizottság felállításáról döntött, és megszületett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény is.
A volt miniszterelnök szerint ha egy hatalom a bosszút teszi meg vezérelvnek, két irányba indulhat. Az egyik szerinte az, ha az indulatból törvényes felelősségre vonás, arányos büntetés és jóvátétel lesz. A másik út az, ha a hatalom folyamatosan új ellenségeket keres. Gyurcsány ezt azzal indokolta, hogy a megtorlás szerinte soha nem érhet célba.
A bejegyzés szerint annak, akit sérelem ért, jár, hogy elismerjék a sérelmét, feltárják az igazságot, és a felelősöket törvényesen vonják felelősségre. Gyurcsány azt is írta: ha ez az elégtétel elmarad, teret nyerhet a magánbosszú, illetve az a hatalom, amely ellenzékben épített a bosszúvágyra, kormányra kerülve hitelt veszíthet, ha nem ad elégtételt a meggyötörteknek.
Az Index szerint Gyurcsány az elmúlt hetekben több hasonló, elvi hangvételű esszét tett közzé; néhány nappal korábban arról írt, hogy a politikai eufória a csalódás szülőanyja.
