Kármán András szerint százmilliárdot spórolhat az állam az M6-oson
Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere azt állítja, hogy az M6-os autópálya egyik szakaszának üzemeltetésén nagyjából százmilliárd forintot takaríthat meg a magyar állam. A miniszter szerint az előző kormány egy 150 milliárd forintos megoldást fogadott volna el, miközben szerinte elérhető volt 50 milliárd forint körüli ajánlat is.
Kármán András közösségi oldalán írt az M6-os autópálya egyik szakaszának üzemeltetéséről szóló kormánydöntésről. A pénzügyminiszter – aki korábban a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, majd a második Orbán-kormány adóügyekért felelős államtitkára, később az Erste jelzálogbankjának vezetője volt – a posztban úgy fogalmazott, hogy szerinte újabb százmilliárd forintot sikerült megtakarítani a magyar államnak.
A bejegyzés szerint az előző kabinet az MKIF Zrt.-nek adta volna az érintett szakasz kezelését. Ez az a társaság, amely 2022 óta a magyar gyorsforgalmi hálózat túlnyomó részét működteti egy 35 évre szóló koncessziós szerződés alapján. A forrás felidézi: a koncesszió lényege, hogy az állam hosszú időre magáncégre bízza egy közszolgáltatás – ebben az esetben az autópályák üzemeltetése és fejlesztése – ellátását, és ezért rendszeres díjat fizet.
Kármán állítása szerint a szóban forgó megállapodás összértéke nagyjából 150 milliárd forint lett volna. Az érintett, mintegy 60 kilométeres szakaszt a 2000-es évek elején az M6 Duna Zrt. építette meg, a cég 22 éves szerződése pedig idén októberben jár le. A pénzügyminiszter szerint a Tisza-kormány ezért felülvizsgálta a helyzetet, és bekérte az elérhető alternatívák árait is.
A miniszter azt írta, hogy az eddigi üzemeltető és az állami útkezelő, a Magyar Közút is 50 milliárd forint körüli ajánlatot tett ugyanazon műszaki elvárások mellett. Kármán szerint ez azt jelentené, hogy ugyanazt a feladatot nagyjából harmadáron is el lehetne végezni. A poszt legsúlyosabb állítása szerint erről az előző kormány is tudott: „Lázár János saját kezűleg utasította vissza az 50, és fogadta el a 150 milliárdos ajánlatot.”
Kármán András hozzátette, hogy az új versenyeztetés jelenleg is zajlik, de szerinte már most egyértelmű, hogy akár 66 százalékkal olcsóbb megoldás is elérhető. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „Újabb csontváz, újabb 100 milliárd, amelyet sikerült megspórolni a magyar államnak.”
Az ügyről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón beszélt először részletesen, majd a hétvégén megismételte a számokat. Szerinte 2026 és 2037 között legfeljebb 51 milliárd forintba kerül majd a szakasz üzemeltetése a korábban tervezett 149 milliárd helyett. A kormány feljelentést is tett az eljárás miatt, de a forrás külön jelzi: ez önmagában nem jelenti azt, hogy bárki bűncselekményt követett volna el, erről kizárólag a nyomozó hatóság, illetve a bíróság dönthet.

Az MKIF Zrt. közleményben utasította vissza a vádakat. A társaság azt írta, hogy az M6-os érintett szakaszának üzemeltetését nyílt közbeszerzési eljárásban, a hatályos jogszabályoknak és az állammal kötött szerződésnek megfelelően nyerte el. A cég szerint a bemutatott összehasonlítás szakmailag nem állja meg a helyét, mert az ajánlatok eltérő műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért az árak egyszerű egymás mellé állítása félrevezető.
Az MKIF azt is közölte, hogy a döntésről egyelőre csak a sajtóból értesült, hivatalos értesítést a minisztériumtól nem kapott, ugyanakkor nyitott a szakmai egyeztetésre. A társaság korábban is vitatta a kormányzati számokat, és arra hivatkozott, hogy a hozzá befolyt koncessziós díjakat teljes egészében az általa kezelt, több mint 1300 kilométeres hálózatra fordította. Korábbi közleményében 700 kilométernyi burkolatcserét és 315 híd felújítását említette.
A teljes sztrádakoncesszió jelenlegi értéke a forrás szerint 24 ezer milliárd forint, a szerződés 35 évre szól, és gyakorlatilag a magyar gyorsforgalmi hálózat egészének működtetését és fejlesztését lefedi. A közlekedési tárca júliusban jelentette be a szerződés átvilágítását, arra hivatkozva, hogy a kifizetések nagysága nincs arányban a megvalósult fejlesztésekkel.
Az ügy hátterében uniós eljárás is fut: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a koncesszió miatt, elsősorban a szerződés hosszát és a működési kockázat átadásának hiányát kifogásolva. Vitézy Dávid korábban azt mondta, hogy a koncesszió egészének sorsáról ennek az eljárásnak a lezárása után döntenének.