Fogy a levegő a szélsőjobb AfD körül
A szélsjobboldali AfD-t kizárták az Európai Parlament ID frakciójából a párt politikai választási vitái, valamint néhány vezetője magatartása miatt – jelentette be az ID frakció csütörtöki közleményében.
Előzőleg az AFD listavezetője az európai választáson lemondott a párt vezetésében elfoglalt helyéről, és beszüntette kampánytevékenységét azt követően, hogy a múlt hétvégén egyebek mellett kijelentette: a náci SS „nem kizárólag bűnözőkből állt".
Az ID frakció a Facebook-oldalán leszögezte: nem akarja, hogy a továbbiakban összefüggésbe hozzák Maximilian Krah, az AfD listavezetőjének incidenseivel.
A frakción belüli források a Guardiannek elmondták: a döntést az európai választás utánra tervezték, de előre hozták Krah élesen bírált kijelentése miatt. Csütörtökön, írásban szavaztak a frakció tagjai, és többségi döntés született.
Krah a La Repubblica című olasz lapnak nyilatkozott, és kijelentése arra indította Marina Le Pen pártját, hogy jelezze: a választás után nem hajlandó tovább helyet foglalni ugyanabban a frakcióban, amelyben az AfD is jelen van. Le Pen évek óta azon van, hogy normalizálja pártját a fősodorhoz tartozó szavazók megnyerése érdekében. Szerdán Le Pen leszögezte: az AfD-vel egyértelműen szakítani kell, és azzal vádolta a német pártot, hogy azt túszul ejtették a párton belüli legradikálisabb elemek.
Az ID az Európai Parlament két erősen Európa-szkeptikus jobboldali frakciója közül a radikálisabb, és többek között Matteo Salvini olasz Liga pártját, az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) Geert Wilders holland PVV pártja, és a belga Vlaams Belangot tömöríti. Úgy tűnt, hogy ez a frakció lesz a júniusi európai választás nagy nyertese, és az eddigi 59-ről 85-re növelheti a képviselői létszámát. Az AfD-nek prognosztizált 16 képviselő kizárása nyomán azonban a létszám várt jelentős növekedése bizonyára nem lesz olyan nagy, és feltehetően a parlamenten belüli kemény jobboldal tejes átszerveződését vonja majd maga után. A jelek szerint nem valószínű, hogy a mérsékeltebb ECR frakció, amelynek vezető ereje Giorgia Meloni pártja, tárt karokkal fogadná az AfD-t.
Az AfD a felmérések szerint idén Németország második legnépszerűbb pártja lett, de támogatottsága az utóbbi időben csökkent, feltehetően azért, mert egyre radikálisabb álláspontra helyezkedett. Egyebek mellett felvetette a bevándorló hátterű német állampolgárok deportálását, és az a vád érte, hogy orosz és kínai ügynököket fogad be, mi több a párt egyik EP-képviselője ellen nyomozás folyik az Oroszországhoz és Kínához való kapcsolatai miatt. Az illető továbbra is jelölt, bár lemondta kampányrendezvényeit.
Egy német bíróság a múlt héten úgy döntött, hogy a biztonsági szolgálatok továbbra is megfigyelés alatt tarthatják az AfD-t, mint potenciálisan szélsőséges pártot.
