Fokozódik a nyomás Orbánra a brüsszeli csúcs előtt
A magyar gazdaság „szabotálásáról” szóló, napvilágra került terv azt mutatja, hogy Brüsszelben fokozódik az Orbánnal szembeni düh a magyar „zsarolási politika” miatt, amellyel a tömb leginkább oroszbarát tagállamát vezető magyar politikus továbbra is akadályozni akarja az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot – mutatott rá a brit liberális The Guardian.
(Az Európai Tanács, valamint a magyar gazdaság „szabotálásáról” szóló „tervet” közreadó Financial Times már cáfolta, hogy tervről lenne szó, azzal, hogy ez mindössze egy munkadokumentum a magyar gazdaság helyzetéről. A kiszivárgott dokumentumot rendkívül széles körben ismertette a nemzetközi sajtó – a szerk.)
A The Guardian meg nem nevezett forrásokból hétfőn úgy értesült, hogy a tagállamok még mindig reménykednek a megállapodásban, és hogy a kiszivárogtatás igencsak veszélyes fegyver, amely visszafelé sülhet el.
A forint hétfőn 0,7 százalékot vesztett az értékéből. A magyar gazdaság erősen függ a belső piactól, oda irányul a magyar exportok 78 százaléka. Az jogállamisági problémák miatt pedig az unió már felfüggesztette mintegy 20 milliárd eurónyi támogatás folyósítását.
A cikk idézte Bóka János Európa-ügyi minisztert, aki azt mondta a lapnak: Magyarország nem enged a nyomásnak, és leszögezte, hogy Ukrajna és az uniós alapokhoz való hozzáférés között nincs összefüggés.
Egy uniós forrás arról beszélt a lapnak, hogy most sokkal nagyobb az Orbán Viktor miatti frusztráció, mint decemberben volt, egy másik forrás pedig arra mutatott rá: az Európai Unió egyre gyengébbnek tűnik azért, mert Magyarország folyton akadályozza, vagy megpróbálja akadályozni a döntéseket.
Az utóbbi közlések szerint a magyar gazdaság „szabotálásáról” kiszivárgott dokumentum csupán háttér-jegyzet, amelyet az Európai Tanács titkársága saját felelősségére dolgozott ki, és azért szivárgott ki, hogy fokozza az Orbánra nehezedő nyomást a csütörtöki csúcs előtt.
Végül a lap idézett egy diplomatát, aki úgy vélekedett: a 7. cikkely szerinti eljárást utolsó lehetőségnek kell tekinteni, és ezért a Magyarországgal szembeni düh ellenére nem kellene alkalmazni. Egy másik forrás viszont éppen azt hangsúlyozta, hogy valamit végre tenni kell, különös tekintettel arra, hogy a szabályok szerint idén a második félévben Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét.
