Fókuszban a miniszter!

Ez a két rövid mondat a „Fókuszban a növekedés” címmel tartott előadásában hangzott el, 2024. október 31-én. Egy nappal azután, hogy a magyar társadalom szembesült azzal a ténnyel, hogy Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 III. negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Röviden: a lejtőn ugyan nem sikerült megállni, ennek ellenére a csúcsminiszter növekedésről szónokolt és 10, 12 és 14 százalékos minimálbér-növeléssel kalkulált.

Nézzünk a bérekre, konkrétan a minimálbérre. Én maradok az eredeti, évi 12-12-12 százalékos növekedési tervnél, a későbbiekben látható, hogy milyen megfontolásból. 

2025-ben bruttó 298 800 forint       (nettó 198.700,--Ft)

2026-ban bruttó 334 600 forint      (nettó 222.500,--Ft)

2027-ben bruttó 374 700 forint    (nettó 249.200,--Ft)

Ahhoz, hogy 2028. január 1. napján a bruttó 400 ezer Ft/hó/fő legyen a legkisebb havi munkabér további 6,7 százalékos emelés szükséges. (374.700x1,067). Látva a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, szinte teljes mértékben kizárt, hogy a jövő évben (2025-ben) a legkisebb kötelező bértarifa két számjegyű értékkel, azaz 10 vagy a feletti százalékos mértékkel emelkedjen. Nem bonyolódom számháborúba – a béralku elsősorban a munkavállalók és vállalkozók képviselőinek a dolga –, ezért csak azt merem nagyon óvatosan prognosztizálni, hogy a megállapodás 6-9 százalékos sávban lehet majd. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének bértárgyaló alelnöke is arra utalt nyilatkozatában, hogy 2025-re nem igazán reális célkitűzés a két számjegyű minimálbér-emelés. 

Viszont akkor borul a képlet: ha például 8 százalékban állapodnak meg, ez esetben ugyanis 2025-ben a bruttó minimálbér csak 288.100,--Ft/hó/fő lesz. Akkor viszont 2026-ban és 2027-ben egyaránt 14,5-14,5 százalékkal kell emelni a legkisebb bértarifát, úgy 2027 végére (377.700,--Ft/hó/fő) a megálmodott 400 ezer forint közelében legyünk. Azzal most nem bonyolítom a helyzetet, hogy milyen forint/euro árfolyam lesz abban az időszakban. A nominális – kétszer 14,5 százalékos – emelés mellett még az is a feltételezésem, hogy maximum 4,0-4,5 százalékos lesz az éves infláció, így aztán 2026-ban és 2027-ban is 10 százalékos lehet/lesz a minimálbér reálpozíció javulása! Sose feledjük, a minimálbér – az erős szociális karakterén túl – azért mégiscsak munkapiaci kategória (teljesíteni kell érte, és adó-illetve járulékköteles jövedelem) és vállalati költségelem. Ha egy versenygazdaság csaknem fejlődésképtelen – márpedig a magyar rövid távon az –, akkor nehéz elképzelni, hogy ilyen sebességű bérvágta vállalható a legkisebb havi munkabér vonatkozásában.

Nagy Márton 2023-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, lett belőle mínusz 0,9. A miniszter az idei évre eredetileg 4,0 százalékos gyarapodással számolt, jó esetben talán meglesz az egynegyede, azaz +1 százalék. Két év találat nélkül, két év gyötrődés az országnak. Miért hinnék neki a jövőre vonatkozóan, mikor az eddigi előrejelzései és tervei közül semmi nem jött be. Egy dolgot tud: mutogatni másra, hiszen szerinte minden baj okozója Németország!

Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy 1.) ennyire nem lát a pályán és kizárólag fals intézkedésekre képes; vagy 2.) pontosan ismeri a helyzetet, de politikai küldöncként – félretéve minden szakmai megfontolást – rezzenéstelen arccal képes hirdetni a kormányfő valóságtól elrugaszkodott elképzeléseit? Bármelyik feltételezésem igaz, a következtetésem ugyanaz: Nagy Mártonnak kitelt az ideje, Nagy Mártonnak mennie kell és remélem, hogy Nagy Márton hamarosan menni is fog. Csak nehogy Parragh László kapja meg a megüresedett miniszteri bársonyszéket!