Friss kutatás: hiába cserél sakkfigurákat Orbán, a Fidesz zuhanórepülésben van
Bár a Fidesz kommunikációja erősödő támogatottságról beszél, a közvélemény-kutatások ezt egyelőre nem igazolják. A Republikon Intézet szerint a párt támogatottsága lényegében stagnál, miközben a Tisza továbbra is jelentős előnnyel vezet. Schlanger Márton, a Republikon vezető elemzője a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy a Fidesz táborában már a vereség utáni „gyászmunka” jelei látszanak, Orbán Viktor pedig egyelőre nem talált új politikai ajánlatot saját szavazói számára.
Megállt a mozgás, a Tisza őrzi előnyét
A közvélemény-kutatások alapján az elmúlt hónapban érdemi elmozdulás nem történt a pártok támogatottságában. Schlanger Márton szerint a Republikon mérései is azt mutatják, hogy a Fidesz legfeljebb hibahatáron belül gyengült, miközben a Tisza stabilan őrzi jelentős előnyét. A választások utáni első hónapokban még érzékelhető volt a Tisza erősödése és a Fidesz visszaesése, most azonban egy új egyensúlyi állapot alakult ki.
A vezető elemző emlékeztetett arra, hogy a választások után rendszerint megfigyelhető az úgynevezett „győzteshez húzás”, vagyis a frissen győztes politikai erő támogatottsága átmenetileg emelkedik. Ez korábban a Fidesznél is így történt, most azonban ennek nyomai sem látszanak. A politikai botrányok, kommunikációs hibák vagy viták sem okoznak jelentős elmozdulást a választói preferenciákban. Úgy fogalmazott: akármilyen konfliktus vagy balhé alakul ki, a választók többsége egyelőre nem reagál rá látványosan.
Schlanger szerint a jelenlegi helyzet több szempontból is szokatlan. A Fidesz támogatottsága a teljes népességben már húsz százalék körül mozog, miközben a Tisza stabil fölényben van. Nem látszik olyan folyamat, amely rövid távon megfordíthatná ezt a trendet.
A Fidesznél is elkezdődött a „gyászmunka”
A politológus szerint a 2022-es ellenzéki vereség után látott hangulat most a Fidesz táborában is megjelent. Akkor az ellenzéki szavazók hónapokig kilátástalanságot éreztek, sokan úgy gondolták, hogy választáson lehetetlen leváltani a Fideszt. Most hasonló lelki folyamat zajlik a kormánypárt környezetében.
Úgy látja, a leglátványosabban a Fideszhez kötődő médiában érzékelhető ez az állapot. Több kormánypárti szereplő nyilvános megszólalásain is érződik a csalódottság, miközben a párt szimpatizánsai között is megjelent a motivációvesztés. A Fidesz szavazói továbbra is fontosnak tartják Orbán Viktor megszólalásait, de már nem érzékelhető az a feltétlen lelkesedés, amely korábban jellemezte őket.
Schlanger szerint a párt identitásválságban is van. A Fidesz egyszerre próbálja megszólítani a polgári jobboldalt és a radikálisabb választókat, de maga sem találja az új irányt. Eddig mindig Orbán Viktor mutatta az utat saját táborának, most azonban a miniszterelnök nem kínál olyan új politikai ajánlatot, amely képes lenne megállítani a lemorzsolódást.
A szakértő szerint az október 23-i ünnepi beszéd ebből a szempontból kulcsfontosságú lehetne, de kérdéses, hogy Orbán Viktor tud-e újat mondani. Tusványosi beszédéről is úgy vélte, hogy inkább a korábbi üzenetek ismétlése volt, mintsem új stratégia felvázolása.
Kétharmad, új alkotmány és a Tisza dilemmái
A műsorban szóba került a Tiszán belül kibontakozott vita is arról, szükség van-e olyan választási rendszerre, amely megakadályozza a kétharmados többségek kialakulását. Schlanger úgy látja, a jelenlegi választási rendszer szinte automatikusan kétharmados parlamenti többséget termel, függetlenül attól, hogy éppen melyik politikai erő nyeri meg a választást. Szerinte a győzteskompenzáció önmagában nem dönti el a választások sorsát, sokkal inkább maga a rendszer logikája.
Úgy véli, hosszabb távon érdemes lenne igazságosabb, plurálisabb választási rendszert kialakítani, ahol a kétharmados törvények valóban széles politikai konszenzust tükröznek, nem pedig az aktuális kormányzó párt akaratát.
Az új alkotmány szükségességéről is határozott véleményt fogalmazott meg. Szerinte az Alaptörvény nem pusztán jogi dokumentum, hanem a Fidesz politikai filozófiájának lenyomata, amely az elmúlt másfél évtizedben tizenhatszor módosult. Példaként említette a szociális biztonságról szóló rendelkezések átírását, amely szerinte jól mutatja a Fidesz szemléletváltását: az állam felelőssége helyett egyre inkább az egyént és a családot helyezi előtérbe. Egy új alkotmány szerinte egyszerre lenne szimbolikus és gyakorlati kezdete egy új politikai korszaknak.
A beszélgetés kitért Polgár Judit lehetséges köztársasági elnöki jelölésére is. Schlanger úgy véli, nem maga a személy okozta a problémát, hanem az, ahogyan a jelölés kommunikációja történt. Szerinte a kettős állampolgárság körül kialakult vita inkább egy hangos kisebbség témája volt, a politikai kárt elsősorban az okozta, hogy a Tisza nem tudta hitelesen bemutatni a döntés folyamatát.
Az elemző szerint ugyanakkor a köztársasági elnök személyéről kibontakozott társadalmi vita pozitív fejlemény. Úgy fogalmazott, demokratikus reflex működik a magyar társadalomban: ha az embereket valóban bevonják egy közéleti kérdésbe, szívesen részt vesznek benne, még akkor is, ha a jelenlegi jogi keretek között nincs valódi döntési joguk.
Schlanger Márton szerint a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az elszámoltatás lesz. A választók továbbra is várják a vagyon-visszaszerzési ügyek előrehaladását és a nagy horderejű büntetőeljárásokat. Úgy látja, folyamatosan érkeznek új fejlemények, ezért azok a szavazók, akik ezt a folyamatot várták a kormányváltástól, egyelőre elégedettek lehetnek. Ugyanakkor úgy véli, a Fidesz jövője végső soron azon múlik, hogy Orbán Viktor képes-e új politikai ajánlatot adni megmaradt híveinek, mert pusztán a múlt magyarázata már nem lesz elegendő.
