Frölich Róbert főrabbi: „még az antiszemitizmusról is a zsidók tehetnek...?”

A Jewish Telegraphic Agency szerint Orbán Viktor és a Mazsihisz összecsapása azt jelzi, hogy az ellenzéki összefogás már veszélyes a kormánypártra nézve. Ezért a miniszterelnök megpróbálja mind inkább pártpolitikai célokra használni a magyarországi zsidóságot – idéztük a portál írását.

Ennek egyértelmű jele, hogy lapértesülés szerint, Orbán Heisler Andrást teszi felelőssé, hogy a szerencsi időközi választáson egy antiszemitának bélyegzett jobbikos politikust indított közös jelöltjeként az ellenzék – legalábbis így értesült a mandiner.hu a miniszterelnökhöz közeli forrásra hivatkozva. Ezt az információt kormányközeli források nem cáfolták, amint azt a hivatkozást sem, hogy az is elhangzott: „Heislerék az ügy súlyát relativizálva, határozatlanul nyilvánultak meg az ügyben” és ez vezetett a kritizált személy jelöléséhez. 

A fent idézett, New Yorkban működő Zsidó Hírügynökség érdeklődésére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége azt válaszolta, hogy már több hónappal korábban egyértelműen visszautasította Bíró László megnyilvánulásait és azóta is fenntartja álláspontját.

Miután egyre tematizáltabbnak tűnik a témával kapcsolatban a kormány politikai pragmatizmusa, amivel új propagandatémát találnak maguknak a Mazsihisz felhasználásával, a Dohány utcai zsinagóga főrabbiját kérdeztük, mi a véleménye az egyre nemtelenebb támadásról. Frölich Róbert válaszában kijelentette, hogy bár van véleménye, de „nem ért egyet vele”. Egyrészről fontosnak tartotta leszögezni, hogy aki ismeri eddigi pályafutását, az nagyon jól tudhatja, hogy mindig igyekezett távol tartani magát a politikától és a politikát úgyszintén távol tartotta hitbéli tevékenységétől.

Most viszont nem tehette meg, hogy szó nélkül elmenjen az általánosabb tanulságú eset mellett, még ha a politika frontvonaláról is érkezett a támadás – ezzel önmagával is vitába keveredett, de kötelességének érezte a közös nyilatkozat megfogalmazását.

– Ha kiszivárog egy információ, azt vagy cáfolják vagy nem – ezt nem cáfolták. Én megfogadtam magamnak, hogy politikai kérdésekben nem nyilvánulok meg, de most kivételt kellett tennem. Egészen addig, amíg a politika békén hagyja az egyházakat, addig nekem nincs miért megszólalnom. Azt viszont a magam részéről kifejezetten tarthatatlan álláspontnak gondolom, hogy a Mazsihisz elnöke személyében felelős lenne egy politikai jelölt indításárét vagy nem indításáért, hogy őt ezért vegzálni lehessen politikai körökből – ezt a magam részéről nemhogy nem tartom szerencsésnek, de kifejezetten elítélendőnek tartom, amint ezt meg is írtuk – nyilatkozta a történtekkel kapcsolatban a Hírklikknek.

A véleményét változatlanul fenntartja, hogy a Mazsihisz ne szóljon bele abba, amit a politika csinál, de a politika se szóljon bele abba, amint a Mazsihisz működik. Amint nem szólnak bele a kormány tevékenységébe, úgy elvárja, hogy a kormány se szóljon bele a Mazsihisz belügyeibe. Mint hozzátette:

– Ha jól emlékszem, valahol Párizsban, valami kis felfordulás alkalmából kihirdettek valami olyasmit, hogy Emberi jogok nyilatkozata, valahol az óceán túlpartján, bizonyos alapító atyák kihirdettek valami olyasmit, hogy állam, és egyház legyen szétválasztva, de ha jól emlékszem, a magyar demokráciának is az egyik sarokköve, hogy az állam és az egyház egymástól szétválasztva működik. Bármennyire is igyekeznek ezt összemosni, én komolyan veszem, mert egyház és állam az két külön dolog – közölte Frölich Róbert.  

Rögtön hozzátette – megelőzendő az olcsó támadásokat–, hogy ilyenkor szokták az ellenfelek cinikusan megjegyezni, hogy bezzeg az állami támogatást azért elfogadják. Ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy ha az állami támogatás minden egyháznak jár, akkor az jár a Mazsihisznek is. Az állami támogatást pedig nem azért kapják, mert olyan szépek vagy csúnyák, hanem azért, mert volt az országban egy olyan 40 esztendős időszak, amikor az egyházi tulajdonokat elvették, az egyházak anyagi önállóságát megszüntették. Az állami kárpótlás ennek értelmében jár az egyházaknak, amint a katolikusoknak, úgy a zsidóknak, az evangélikusoknak, az Iványi Gábor-féle egyháznak s mindegyiknek, amelyeket lehetetlenné tettek abban a bizonyos 40 esztendőben.

Annak ellenére, hogy nem direkt politikai reflexióként írták a közleményt Gábor Györggyel, felmerül a kérdés, hogy a Mazsihisz elleni támadást egyszerű, rideg politikai pragmatizmus motiválja-e vagy antiszemita beszédként értékelhető, amire a főrabbi kijelentette:

– Nem tudom, hogy ez antiszemita beszédként értékelhető-e vagy sem. Ez, azt gondolom, hogy szemantikai vagy nyelvészeti, esetleg filozófiai kérdés, én nem művelem egyiket sem. Azt viszont mindenképpen el kell mondanom, hogy ezt úgy értékelem, amint meg is írtuk, hogy van egy olyan olvasata, hogy még az antiszemitizmusról is a zsidók tehetnek. Mi tehetünk arról, jelesül Heisler András, hogy Bíró Lászlót, aki egy igen komoly antiszemita eszköztár birtokosa, őt jelölték szerencsi képviselőnek. Hogy ez antiszemita beszéd-e vagy sem, ismétlem, ezt nem tudom. De hogy mindenképpen egy igaztalan támadás a Mazsihisz elnöke ellen, az viszont egyértelmű. Én nem beszélek a magyarországi zsidóság vagy a Mazsihisz nevében, mert erre nem vagyok felhatalmazva. Viszont rabbiként, olyan emberként, aki az életét zsidóként éli le, ezt az egészet igaztalannak, méltánytalannak tartom és ilyen emberként utasítom vissza – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Frölich Róbert főrabbi.