„Furcsa” kormánymatek: 16,7 százalék = nemzeti egyetértés
Az Orbán-kormányok alatt ugyan megszokhattuk volna, mégis máig meghökkenünk azon, hogy a hatalom emberei szemrebbenés nélkül hazudnak nekünk. Ezúttal a legutóbbi, sorrendben a 14., általuk nemzetinek és konzultációnak nevezett valami kapcsán vágták a képünkbe az „eredményeket”. A megboldogult szovjet kommunista bányász, Alekszej Grigorjevics Sztahanov is méltán büszke lehetne a kihozott eredményre. Ha hiszik, ha nem, a 11 kérdésben 95 és 99 százalékos szórásban a kormány álláspontját vallják az íveket kitöltők. Ez 2025-ben komikus – az viszont legfeljebb tragikomédiába illik, hogy a kormány kommunikációja szerint „a semlegességre alapuló, új gazdaságpolitika kapcsán nemzeti egyetértés van”, holott a szavazásra jogosult magyar felnőtteknek csak a 16,7 százaléka, volt hajlandó részt venni a kormány „játékában”.
Ahogy azt a Hírklikk is megírta, sajtótájékoztatón számolt be a kormány a legutóbbi „nemzeti konzultáció” állítólagos eredményeiről. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára sikernek nevezte az akciót, amelyre 1 350 690 válasz érkezett. A válaszadás határideje december 20. volt, eddig az időpontig postai válaszadással 1 188 067, az online felületen 162 623 válasz érkezett – tudatta. A 11 kérdésre elsöprő többségben, 95-99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait támogató válaszok születtek, amiből azt szűrte le, hogy „a konzultáció eredménye óriási megerősítés a kormánynak, amely a magyarok megerősített támogatásával vághat neki a 2025-ös évnek”.
Ami a 11 kérdésre adott válaszokat illeti. Ahogy alább láthatják, ez a boldogult „komenista” idők legeredményesebb választásait idézi fel (tudják, amikor az egyetlen indulni engedett jelölt legalább 99, de inkább 100 százalék érvényesnek mondott szavazatot kapott).
Gazdasági semlegesség – 99%
Új gazdaságpolitika – 99%
Kis- és közepes vállalkozások támogatása – 97%
Multicégek rendszabályozása – 97%
Béremelési program – 96%
Munkáshitel fiataloknak – 95%
Fiatalok lakhatásának támogatása – 97%
Tizenharmadik havi nyugdíj – 98%
Családi adókedvezmény – 99%
A migrációs büntetés elutasítása – 99%
Hidvéghi Balázs azt is mondta, hogy ez volt az egyik legsikeresebb nemzeti konzultáció a részvétel alapján, „ami jól mutatja, hogy a magyarok továbbra sem közömbösek az ország ügyeiben”. Ezúttal pedig csak azért nem hosszabbították meg a válaszadási határidőt (mint korábban számos alkalommal), „hogy a gazdaságpolitikai döntések során mielőbb felhasználhassák a konzultáció eredményeit” – állította, megfeledkezve arról, hogy az idei gazdaságpolitika alappillérét és -támaszát jelentő költségvetést annak a napnak (december 20.) a délelőttjén szavazták meg az Országgyűlésben, amely napon éjfélig még befogadták a válaszokat, amelyeket – elvben – még fel kellett volna dolgozni azelőtt, hogy alkalmazni tudják a költségvetésben magában.
Az államtitkár arra pedig valahogyan elfelejtett (?) kitérni, hogy miből szűrik le azt, hogy a részvétel és a válaszok értelmében „a semlegességre alapuló, új gazdaságpolitika kapcsán nemzeti egyetértés van”. Mert még ha igaz is lenne a 95-99 százalékos egyetértés a kormány terveivel (amire bizonyíték nincs, ellenőrizni nem lehet, a kormány mindig csak bemondja a számokat), ez akkor is azt jelenti, hogy a választásra jogosultaknak csak egy kis töredéke volt hajlandó kitölteni akár papíron, akár online az íveket. Jól hangzik ugyan a 1 188 067+162 623 kitöltött ív, de vajon milyen az olvasata annak fényében, hogy – a Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatai szerint – a szavazásra jogosult magyarok száma jelen állás szerint 8 097 333 fő. Hogy ne kelljen nagyon számolni: a szavazásra jogosultaknak csupán alig valamivel több, mint egyhatoda, másként kifejezve 16,7 százaléka volt hajlandó részt venni ebben a kutyakomédiában. Azaz: még a 2 milliósra (+/-) tett hithű Orbán-szavazók egyharmada sem vette a fáradtságot, hogy a vezér kérésének eleget téve, rászánjon egy kis időt erre a nemzeti konzultálgatósdira. Lehet persze, az is, hogy fogy a tábor, és csappan a lelkesedés, hiszen az eddigi konzultációk között voltak ennél sokkal jobb részvételi eredménnyel zárultak is.
Forrás: Hírklikk-gyűjtés
De végül mindegy is, hiszen a kormány mindig sikeresnek mondja a „nemzeti konzultációt” – ahogy tette ezt a korábbiakkal, még akkor is, amikor a választásra jogosultak csak elenyésző töredéke, nem egészen 7 százaléka vett részt azon.
Mondjuk, az ő szemüvegükön keresztül nézve a dolgot, az ő érdekeiket – és nem utolsósorban zsebeiket – szem előtt tartva, érthető is ez a hozzáállás. Hiszen a legfőbb cél természetesen nem az, hogy megtudják, „a zemberek” egyetértenek-e a kormány politikájával, a tervezett lépéseivel. A tábor egyben tartása, figyelmének az éberen tartása mellett, messze nem elhanyagolható szempont az, hogy pénz-kicsorgatást tesz lehetővé a neres „jóembereken” keresztül az államkasszából. Ez pedig mindig jól jön Orbánéknak, kiváltképpen ezekben az ínséges időkben, amikor az uniós pénzek elmaradása, a gazdaság mélyrepülése és forráshiányossága miatt nehezebben tudnak „kigazdálkodni” haveroknak osztogatható pénzeket, amelyek ezen a csatornán kiáramolva, „elveszítik közpénz jellegüket”. Nem véletlen, hogy nem nagyon lehet megtudni, mi, mennyibe került. Szerencsére idővel nagyjából azért ki szokott „nyomozódni” a forint-fillér is.
Megj.: Nyomda-, posta- és reklámköltségek együtt.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. okt. 31.-i adása itt nézhető meg:
