Georgiából aligha lehetne második Ukrajna
A magyar kormányfő tbiliszi látogatásán Orbán Viktor, majd Szijjártó Péter külügyminiszter is megemlítette, mennyire jó, hogy Georgia nem válhat „második Ukrajnává”. A Hírklikknek nyilatkozó szakértő szerint a mostani választás után ugyan kialakulhatna a 2013-14-es ukrajnai polgárháborús helyzethez hasonló szituáció, de ez kevéssé valószínű. Egy másik ország – történetesen Moldova – helyzetével szorosabb párhuzamot lehet vonni – mondta Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főmunkatársa.
Hangos kiabálás, fütyülés fogadta Orbán Viktort Tbiliszi belvárosában kedden. A miniszterelnök helyben gratulált az oroszbarát Georgiai Álom pártnak az újabb választási győzelemhez, és azt mondta, örül, hogy a kormányfő, Irakli Kobakhidze nem engedi az országot „második Ukrajnává” válni. Hozzátette, úgy látja, az ország az évtized végére készen áll majd, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Grúziának ugyan decemberben tagjelölti státuszt adott az Európai Tanács, a tárgyalásokat azóta sem kezdték meg. (Ukrajna az idén már tárgyalt az Európai Tanáccsal a lehetséges csatlakozásról, de a feltételek teljesítésétől egyelőre az ukrán kormány is messze áll.)
A szombati georgiai parlamenti választást a közvélemény külpolitikai állásfoglalásként is értékelte: az ellenzék nyitottabb az Európai Unió felé, míg a Georgiai Álom párt Oroszország felé húz. A kormánypárt kampánya hasonlított a Fideszéhez, a „béke pártjaként” hivatkoztak magukra, az ellenzéki pártokat pedig „háborúpártiként” mutatták be. A hivatalos eredmény szerint 54,08 százalékkal nyerték a választást, míg az ellenzék legnagyobb pártja a szavazatok 37,58 százalékát gyűjtötte be.
Elsőként az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinjan és az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev gratulált a győztesnek, az első, a térségen kívülről érkező gesztust Orbán Viktortól kapták. Az ellenzéki kötődésű elnök, Szalome Zurabisvili viszont választási csalásról beszélt, és arról beszélt, a választás egy „orosz különleges művelet” volt a Georgiai Álom részéről. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala szintén szavazatvásárlást tapasztalt, az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői pedig átfogó vizsgálatot kértek a georgiai kormánytól. Hétfő óta több ezer tüntető követeli a szavazatok újraszámlálását.
„A vitatott választásokat feszültség, tüntetések követték, ami akár fegyveres, polgárháborús helyzetet is előidézhet, hasonlóan, mint korábban Ukrajnában. A belpolitikai patthelyzet hasonló. A polgárháborúhoz azonban az kellene, hogy a grúz ellenzék elszántan kitartson az utcákon, ezt nem látom elkerülhetetlennek” – mondta Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főmunkatársa. A szakértő szerint a különbséget az jelenti, hogy Ukrajnában 2013-ban nagy szerepet játszott, hogy Oroszország és az Egyesült Államok sem akart belenyugodni az ország helyzetébe. Georgia esetében nem lát hasonló tétet egyik fél számára sem.
„Ukrajnához inkább a moldávok helyzete hasonló. Egy nem csak területileg megosztott ország belpolitikai helyzetébe behozták az orientáció témáját. Ez az Oroszországnak és az Európai Uniónak is fontos. Ha valahol megismétlődhet az, ami Ukrajnában történt, az Moldova” – mondta.
Az ukrán vezetés második frontot akart
Oroszország 2008 augusztusában indított háborút a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált Georgiával szemben. A háborúban irányításuk alá vonták Abháziát és Dél-Oszétiát, amelyek azóta is szeparatista köztársaságokként működnek. A két terület függetlenségét Oroszországon kívül mindössze négy ország ismeri el. Ebben tehát lehetne párhuzam Georgia és Ukrajna között, de a szakértő szerint nem valószínű újabb háború.
„A NATO megígérte Grúziának a csatlakozás lehetőségét a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón, ezt pedig az orosz, az ukrán és a grúz elit komolyan vette. Miheil Szaakasvili elnök emiatt kezdte el reguláris csapatokkal a háborút abban a hitben, hogy a Nyugat ebben segíteni fogja. A területi vitát azonban a 2008-as orosz-grúz háború lezárta. A területeket katonai úton lehetne visszaszerezni, hiszen Oroszország elismerte Abháziát és Dél-Oszétiát független államként. De Grúzia nincs olyan állapotban, hogy akár egy lefoglalt orosz hadsereg ellen sikereket érjenek el, ezért egy katonai konfliktus jelenleg nem reális” – mondta Deák.
Oroszország a területen élők többségének állampolgárságot is adott, ennek köszönhető, hogy dél-oszétiai katonák az orosz hadsereg támogatóiként vesznek részt az ukrajnai háborúban. Abházia Ocsamcsirai járásában – 33 kilométerre Grúzia mai határaitól – pedig jelenleg katonai kikötőbázist épít az orosz hadsereg. A kikötő egyelőre túl sekély a nagyobb hadihajóknak, de így is jelzésértékű.
Röviddel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, 2022 tavaszán az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára, Olekszij Danilov arra kérte Georgiát, nyisson egy második frontot Oroszországgal szemben. Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója, Ojekszij Aresztovics is azt mondta, történelmi lehetőség lett volna az országnak, hogy visszaszerezze az irányítást Abházia és Dél-Oszétia felett. Kobakhidze szerint azonban az orosz hadsereg elpusztította volna Grúziát, ezért végül nem kezdtek bele a háborúba.
