Gönczöl Katalin: gondoltam, hogy egyszer politikai felhangot kapnak a 2006-os események
Gyurcsány Ferenc 2006-ban teljesen megbízott abban, hogy a rendőrségnek megvan a szakértelme ahhoz, hogy egy felháborodott tömeget kezelni tudjon – mondta Gönczöl Katalin a KlikkTv-ben. Végül kiderült, nem volt sem tapasztalata, sem felkészültsége. Az egykori államtitkár, a 2006-os eseményeket feltáró bizottság vezetője sorolta azokat a hiányosságokat, amelyek elvezettek a többnapos randalírozáshoz, amelyről most, a választások előtti időszakban filmet készített a kormány.
Gönczöl Katalin leszögezte: „a szakbizottság azt vállalta, hogy szakmai alapon, objektíven tárja fel az eseményeket és javaslattal él arra tekintettel, hogy miként lehet a jövőben elkerülni a hasonló helyzeteket. Minden hatóság információját megkaptuk, de nem volt felhatalmazásunk arra, hogy bíróságosdit játszunk és tanúkat hallgassunk meg".
A bizottság elnöke szerint „nem biztos, hogy azt a célt érik el, amit szándékoznak vele, az emberi emlékezet ugyanis határos. Ha sokan hozzájárulnak ahhoz, hogy az események hű felidézését segítik, akkor az emberek emlékezete helyreáll.”
„Nekünk nem az volt a dolgunk, hogy a zavargások okait kiderítsük, hanem, hogy földerítsük azokat, a szakmailag megfogható okokat, amelyekkel megelőzhető, hogy többé ilyen nem fordul elő.”
„Ez volt a megbízás és ennek megpróbáltunk eleget tenni – 60 nap alatt.”
Mint mondta, dokumentumokból dolgoztak és rengeteg médiaanyagot használtak fel, jelentéseket kértek az ORFK-tól, az Egészségügyi Minisztériumtól, a mentőktől, a titkosszolgálattól, minden szervezettől, akinek lehetett adat a birtokában. Hozzátette, abba nem mentek bele, hogy tanúkat hallgassanak meg.
Vizsgálódásuk eredményeképpen létrejött a rendőrségi panaszbizottság. Megtiltották a továbbiakban a gumilövedék használatát, március 15-én pedig a rendőröknek már viselniük kellett az azonosító számot.
A legjelentősebb hiányosság azonban azóta sem orvosolt probléma.
Előkészítettek egy kétharmados törvényjavaslatot is a gyülekezési törvényre, „mert az rendkívül ódivatú, nagyon rugalmatlan, nagyon megengedő, ezt azonban nem sikerült elfogadtatni a parlamenttel.”
A rendészeti szükségállapot bevezetését is javasolták, ez viszont azóta is megvan – emlékeztetett Gönczöl Katalin. Ez az augusztus 20-i tűzijáték alatt kitört vihar tanulsága volt, hogy akkor nem volt ügyeletes koordinátora a rendőrségnek, a mentőknek, a tűzoltóknak, ezért tömegek sérültek meg.
A 2006-os eseményeket feltáró bizottság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés máig elérhető a YouTube-on.
„Ennek az első része egy történelmi, szakmai visszapillantás a rendszerváltás körüli állapotokra. Van benne egy rész, ami alkotmányos összefüggéseket tartalmaz a gyülekezési törvénnyel kapcsolatban, és vannak az események leírásával kapcsolatos kritikai észrevételek és ajánlások.”
„Nem éreztem ellenséges hangulatot sem a jelentéssel kapcsolatban, sem velem, sem a bizottság többi tagjával, 2010 után sem. Rendkívül sokat használtak abból a 29 oldalas táblázatból, amely percről percre követte a közpolitikai, utcai és média eseményeket valamint a harci cselekményeket.”
Azt megállapították, hogy a helyszíni események előtt, a TV székháznál már ott volt HírTv, aztán megjelentek a futballhuligánok, utána a bámészkodók, akiket fel lehetett hergelni és hátul az érdeklődők, akik eltávoztak, ahogy elfajult a helyzet.
Gönczöl Katalin szerint az is megállapítható volt, hogy az eseménysort valaki vezényelte a távolból.
A rendőrségnél pedig a REBISZ főnökének kellett volna irányítani a csapatokat, de nem volt megfelelő kapcsolat a budapesti rendőrfőkapitány és a Budapestre vezényelt baranyai rendőrök között. Közülük sokan súlyos testi és lelki sérüléseket szenvedtek és ma sem tudni, hogy miként keveredtek oda a felvezényelt egyenruhások.
Gönczöl Katalin úgy gondolta, hogy 15 évvel az események után, egyszer politikai felhangot kapnak a 2006-os események.
