Gordon István: szó sincs arról, hogy a lengyelek ki akarnának lépni az unióból
Elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét a luxemburgi székhelyű Európai Uniós Bíróság. Az Orbán-kormány ezután azt próbálja elhitetni, hogy a gyermekvédelminek nevezett törvény miatti brüsszeli bosszúról lenne szó. Hogy az ítéletre miképpen reagáltak Lengyelországban, arról a lengyel politika egyik legjobb hazai szakértője, Gordon István újságíró beszélt a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában.
A történet előzményként említette a szakember, hogy 2020 decemberében jegyeztek egy dokumentumot, amelyet az EU országainak vezetői írtak alá. Ettől némileg húzódozott a lengyel vezetés, amelyen belül nem volt egyetértés a dokumentum aláírását illetően. „Azt tudni kell, hogy van egyrészt de facto az ország vezetője, Jarosław Kaczyński, úgy is, mint a kormánypárt vezetője. A de jure vezetők közül Andrzej Duda az államfő, Mateusz Morawiecki a kormányfő és aki negatív értelemben a legnagyobb szerepet játssza ebben a vezetői négyesben az Zbigniew Ziobro. Ő egyben a legfelsőbb ügyész is, valamint egy szélsőséges jobboldali nacionalista párt elnöke.”
Duda és Kaczyński nem is állnak szóba egymással, Ziobro pedig folyamatos harcban áll Kaczyńskivel a hatalom megszerzése érdekében – jellemezte a helyzetet Gordon István. „Hasonlóan feszült a helyzet Morawiecki és Duda közt, valamint Morawiecki és Kaczyński esetében. Mindenki mindenkivel rosszban van a vezetésben és ezek napi szinten meg is mutatkoznak.”
Gordon kiemelte, hogy jövőre ráadásul választások lesznek Lengyelországban, miközben a kormánypártnak már nincs többsége a parlamentben. „Egy hétvégén megrendezendő választáson a PIS-nek nemhogy többsége nem lenne, de maga a párt sem lenne a láthatáron.”
Visszatérve az alapkérdésre, hogy a lengyel vezetők mit hoznak fel magyarázatképpen a luxemburgi bíróság döntésével kapcsolatban, Kaczyńskit említette példaként, aki egyszerűen csalásnak nevezte az ítéletet, az uniós bíróságok visszaélését hangoztatva. „Hozzátette, hogy bár az unió bonyolult szerkezet, de általánosságban elmondható, hogy a lengyelek jelenlétére jelenleg nagy szükség van Lengyelország és az EU jövője szempontjából egyaránt. Tehát szó sincs arról, hogy a lengyelek ki akarnának lépni az unióból.” Már csak azért sem, mert hozzávetőleg 700 milliárd euró járna nekik például a helyreállítási alapból, amit most a jogállami kritériumok miatt visszatartanak.
„Ők is pénzből élnek és bár nem tudom, hogy milyen mértékű náluk a korrupció, de nem általános jellegű, ezt az ellenzék sem emeli ki.”
Az ítéletet kommentálva Morawiecki úgy nyilatkozott, hogy „a bíróság ítélete egy újabb lépés, amelyben az uniós intézmények kiterjesztik hatáskörüket. Természetesen ő is az ítélet ellen szól, de főként azt fájlalja, hogy az egyesült jobboldalon, a kormánykoalícióban nő a feszültség. S bár természetesen értesült arról, amit Ziobro mondott róla, hogy elárulta a nemzetet és történelmi hibát vétett a dokumentum aláírásával, de úgy tesz, mintha csak lágy permet lenne a szélsőjobbos ’köpködés’. A jobboldali egység érdekében megértően fogalmaz és mind Ziobrot, mind a pártját dicsérően említi. Egyszóval nem egyszerű a helyzet Lengyelországban” – jellemezte a lengyelországi belpolitikát Gordon István a Klikk FM adásában.
