Gosztonyi Gábor: a pedagógusok bérének emelése mellett, a pálya presztízsét is növelni kell

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) október 5-én jelentette be: tavaly tavasszal létrehozott közös sztrájkbizottságukat felélesztik az oktatás problémáinak megoldása érdekében, és négy pontos követelést tártak a kormány elé. A sztrájkbizottsági tárgyalások viszonylag hamar meg is kezdődtek, október 13-án már a tárgyalóasztal körül ültek. Igaz, azzal az „aprócska” hibával, hogy a minisztérium helyettes államtitkára, Kisfaludy László és munkatársai felhatalmazás nélkül érkeztek, ráadásul az egyeztetésen a megbízólevélben csak a PDSZ szerepelt tárgyalófélként, a PSZ-t meg sem említették.

Gosztonyi Gábor azt mondja, azóta, hogy 12 nappal ezelőtt eljöttek az első sztrájkbizottsági tárgyalásról, nem történt semmi. Az államtitkárságról nem küldték el sem az emlékeztetőt, sem a szakszervezetek által vitatott eredeti megbízólevelet, sem az új megbízólevelet. Azóta sem tudják, hogy a PSZ hogyan venne részt a tárgyaláson. Azokat a „házi feladatokat”, amelyeket az első „tárgyaláson” a szakszervezetek kaptak, a PSZ és a PDSZ már teljesítette, vagyis elküldtek egy levelet az államtitkárságra, amelyben jogszabályokra hivatkozva megírták, önmagukban az Emmi képviselői valószínűleg nem illetékesek. Illetve azt is kérték, Kisfaludy helyettes államtitkár mutassa be a megbízását, azt, hogy kinek a nevében dönthet. Ugyanis a sztrájkkövetelések béremelésről szóló része biztosan nem az Emmi hatásköre, mert költségvetési vonzata van. A sztrájkbizottságnak pedig az a lényege, hogy megállapodásra felhatalmazott felek tárgyaljanak egymással. Így volt ez korábban, amikor 2013. január 22-én megszületett a megállapodás, amelyet a kormány nevében Balog Zoltán akkori miniszter írt alá. 

Ezért a mostani sztrájkbizottsági tárgyaláson az a minimum, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium – amely a legújabb jogszabályok szerint a költségvetés előkészítésében is benne van –, szintén képviseltesse magát, de mivel az óvodákban dolgozók is érintettek, a Belügyminisztérium képviselőjének ugyancsak jelen kellene lennie. Ezt a levelet a múlt hét elején el is küldték az illetékesnek, azóta várják a választ. Ahogy a levelükre, arra sem kaptak választ, hogy a tárgyalásokat mikor folytatják. A szakszervezeti oldal ugyan már elvégezte a házi feladatát, de az államtitkárság – amelynek az volt a feladata, hogy valóban megfelelő felhatalmazást szerezzen be a helyettes államtitkár – még nem. Azt ugyan a szakszervezetek hangsúlyozták, nem Kisfaludy László személyével, beosztásával van bajuk, még mindig nem tudják, neki van-e, lesz-e olyan meghatalmazása, mint annak idején Balog Zoltánnak volt. Innentől kezdve pedig csak akkor van értelme a tárgyalásnak, ha ezek a dolgok tisztázódnak.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta, a pedagógusok legfeljebb tíz százalékos béremelést kaphatnak jövőre, majd 2023-tól többet, Gosztonyi Gábor csak annyit mond, ez elég érdekes. Ezt ugyan kijelentette a kormányfő, de a múlt hét óta a Facebookon, a kormányfelületen futó hirdetések már csak a szociális és egészségügyi szféra béremeléséről tájékoztatnak, a pedagógusokéról nem. És az alelnök azt is nagyon beszédesnek tartja, hogy a pedagógusbér emeléséről a szaktárca hallgat. Pedig az lenne a hiteles, ha a szaktárca vezetője vagy az államtitkár nyilatkozna róla, de eddig csak Orbán Viktor jelezte konkrétumként a tíz százalékot. Viszont nyilatkozott korábban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, aki először azt mondta, nincs napirenden béremelés, aztán azt, hogy mégis lesz róla szó, de életszerűtlen az életpálya, a vetítési alap megváltoztatása, majd beszélt róla Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón többször is, vagy épp Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség fejlesztésért felelős államtitkára, de a közoktatáshoz szorosan kapcsolható tisztségviselők mélyen hallgatnak.

A PSZ alelnöke azt mondja, az egész kormányzati hozzáállásnak hihetetlen látlelete az, hogy ha jövőre bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér, vagyis az a bér, amit mindenféle végzettség nélkül egy nyolcórás állásban lévőnek ki kell fizetni, egy diplomás, főiskolai végzettségű gyakornoknak az alapilletménye a 2014-es minimálbérhez kötötten 185 ezer forint. Beszédes, hogy egy pedagógus alapilletménye kevesebb lesz, mint egy minimálbéren dolgozónak. Épp ezért, ezt ki kell majd egészíteni a szakmunkás minimálbérre, a garantált bérminimumra, amely várhatóan jövőre 260-261 ezer forint lesz. Csak eddig legalább azt mondhatták, hogy a minimálbért – ami jelenleg 161 ezer forint – meghaladta a pályakezdők fizetése. 

Kérdésünkre a PSZ alelnöke jelezte: a 2020/21-es tanévben a pedagógusnak jelentkezők számában valóban volt egy mélyrepülés, alig 6 ezernél többen jelentkeztek, idén pedig 7 ezernél is többen, így a számuk valóban emelkedett. De ez még mindig sehol nincs ahhoz képest, hogy idén mintegy 2100 gyakornok tette le végül a Pedagógus I. kötelező minősítő vizsgát úgy, hogy előtte 15 ezer fölött volt a pedagógusszakokra jelentkezők száma. „Lehet itt a számokkal, meg a statisztikákkal játszani, de idézném Churchillt: csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam. Tehát ki lehet emelni egy adatsorból egy-egy elemet, és lehet azzal „roadshowzni”, hogy emelkedett a pedagógusszakokra jelentkezők száma, ez tény és való. De ez a 7 ezer valahányszáz ember se lesz sehol, mert mire végeznek, a jelenlegi számításaink szerint 1500-an maradnak a pályán, miközben 5-7 ezren mennek nyugdíjba. Azért jelentős különbség van a két szám között.” Az alelnök persze nem csodálkozik, hogy kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hiszen ki az, aki ma nyomorogni akar Magyarországon? A kezdők béréből ugyanis másra nem futja…

S hogy elég-e pusztán a pedagógusbérek emeléséért küzdeni? Gosztonyi Gábor szerint egy jelentős béremelés rövid távon jelentheti azt, hogy visszatérnek a pályaelhagyók. Hosszú távon jelentheti azt, hogy esetleg valóban többen jelentkeznek pedagógusszakokra, mert úgy látják, lehet perspektíva ebben az értelmiségi pályában, de pusztán a béremelés biztosan nem elég ehhez. Amin változtatni kell még, az az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentése, ideértve a diákokét is. Kormányzati feladat, és ebben a társadalomnak is van felelőssége, hogy emeljék a pedagóguspálya presztízsét. „Ebben már az is sokat számíthat, ha a kormány összekacsintva a pedagógusellenesekkel, nem uszítaná a pedagógusok ellen a társadalmat, hanem belátná, hogy ez a munka valóban a jövőbe való befektetés. Mert amíg csak ilyen haszonelvű plusz-mínusz oldalak vannak, az nagyon téves és felettébb káros megközelítése az oktatásnak” – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke.