Gosztonyi Gábor: a PSZ ismét aláírásgyűjtésbe kezd népszavazási kérdésekben
Rövidesen ismét aláírásgyűjtésbe kezdhet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azokban a népszavazási kérdésekben, amelyeket még márciusban nyújtott be Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a PSZ alelnökeként, és amelyeket az Alkotmánybíróság elutasított – tudtuk meg Gosztonyi Gábortól. A PSZ alelnöke elmondta, az okát ugyan nem tudják, de a Kúria ez ügyben felülvizsgálta az Alkotmánybíróság elutasító határozatát. Mindenesetre örülnek neki, hogy az a szakmai munka, amit március óta folytattak, mégis csak kompetens és releváns lesz. Ha a Kúria döntése jogerőre emelkedik, a PSZ újra neki ugrik, hogy aláírásokat gyűjtsön a népszavazási kérdésekhez.
Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét megvizsgálta a PSZ jelenlegi elnöke és alelnöke, Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor oktatási népszavazási kérdéseit. A héten hozott végzésében megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek. Ezúttal mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről.
De kezdjük az elején. A PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás 2023 márciusában az alkotmányos szabályoknak megfelelően népszavazást kezdeményezett öt olyan kérdésben, amely rávilágít az oktatás hibáira. A Nemzeti Választási Bizottság május elején arra hivatkozva utasította el a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy a választók képtelenek lennének átlátni pl. az óraszámcsökkentés következményeit.
A Kúria azonban június végén megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, mert álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására. (A Kúria az ötből két kérdést hagyott jóvá: az egyik arról szólt, hogy a diákok heti óraszáma hárommal csökkenjen, a másik pedig arról, hogy a tanórák 30 százalékában helyi tanterv legyen - a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai.)
Az Alkotmánybíróság júliusban néhány nap alatt döntött, és megsemmisítette a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő végzését. Az Alkotmánybíróság ugyanis ugyanúgy kiskorúnak tekintette a választópolgárokat, mint a Nemzeti Választási Bizottság. Vagyis nem tartotta elfogadhatónak, hogy a kérdések egyértelműségét „kompetens választópolgárokat” feltételezve vizsgálja a Kúria.
A Kúria novemberben az Alkotmánybíróság követelményei szerint azonban ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. Vagyis az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve hagyta jóvá a népszavazási kérdéseket. Sőt, kifejezetten hivatkozott arra, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazásai kapcsán alkalmazott egyértelműségi követelményeket vette figyelembe a mostani végzésénél is.
Gosztonyi Gábor szerint azt mindenképpen meg kell várni, hogy a mostani végzés jogerőre emelkedjen, miután a Kúria mostani döntése ismét megtámadható az Alkotmánybíróságon. A PSZ alelnöke azonban bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság remélhetőleg már nem tud újabb érveket hozni. Miután az Ab elmondta a véleményét, amit figyelembe vett a Kúria, és ehhez képest ugyan módosított az érvelésén, de a végkövetkeztetése ugyanaz lett, már csak nagyon erőltetett és mondvacsinált indokokkal lehetne megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését – vélte a PSZ alelnöke. Hozzátette: „de tudjuk, Magyarországon élünk, 13,5 éve a NER égisze alatt, itt bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is”.
A PSZ alelnökétől azt is megtudtuk, az aláírásgyűjtést nem a nulláról kell kezdeniük, ismét megkeresik, és összehívják azokat, akik azt már megkezdték. Emellett újra kampányolni fognak a népszavazási kérdéseik mellett. 60 napjuk van arra, hogy összegyűjtsék a 200 ezer aláírást ahhoz, hogy a kérdéseket népszavazásra lehessen bocsátani. Gosztonyi Gábor úgy véli, ha a diákoknak sikerült 8 nap alatt több mint 100 ezer aláírást begyűjteniük, talán ők is meg tudják ugrani ezt a magasságot.
Emlékeztetőül az öt népszavazási kérdés:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”
„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”
Totyik Tamás a PSZ jelenlegi elnöke - akkor még a PSZ alelnökeként - elmondta, ezeket a kérdéseket azért tették fel, mert el szeretnék érni azt, hogy a diákok munkaterhe radikálisan csökkenjen, és hogy egy új szemléletű tanterv tudjon megjelenni. Tantervi kérdésben, mivel azt kormányrendelet szabályozza, nem nyújthattak be népszavazási kezdeményezést.
