Gosztonyi Gábor: a tanév íróasztalnál kitalált rendje nehezen illeszkedik a valósághoz

Az idén (is) elég későn, augusztusban jelent meg a tanév rendje, és az eddigiektől eltérően, külön jelent meg a szakképzési tanév rendje is. Miért baj, hogyha ezek a rendeletek ilyen későn jelennek meg?

Azért, mert az iskolák felkészülését nagyban befolyásolja a tanév rendje, hiszen a helyi időbeosztásokat későn tudják elkezdeni tervezni. Ugyan a köznevelésben most már az igazgatóé a feladat, és ő dönti el, milyen mélységben vonja be ebbe a tervezési folyamatba a nevelőtestületet, nyilván nem egy hét alatt kellene erre felkészülni. Bár arra valóban nincsen szabály, hogy a tanév rendjének mikor kell megjelennie, de korábban, „normális időben” április végén, május elején már ismert volt. Az utóbbi néhány évben van ilyen csúszás. De az a lényeg, hogy a minisztériumok nem izgulnak, mert ők nincsenek a terepen, ezért a probléma őket nem érinti.

A tanévkezdéshez nem lenne szükség a státusztörvény végrehajtási rendelettervezetének megjelenésére is? 

Dehogynem. De hová kapkodjanak, csak egy hét múlva kezdődik a tanév.  Ez a rendelet akármelyik este, vagy akár éjszaka is megjelenhet. 

A végrehajtási rendelettervezetből mire lenne máris szükség a tanév megkezdéséhez?

Például már kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy probléma van a heti fix kötelező 24 tanítási óra bevezetésének a dátumával. A tankerületi vezetők, az intézményvezetők valószínűleg vagy nem olvasnak elég szorgalmasan különböző jogszabály-módosításokat, vagy egész egyszerűen nem akarják tudomásul venni a változásokat. A státusztörvényben, illetve a végrehajtási rendelettervezetében az van, hogy a fix 24 óra bevezetése csak január 1-jétől lép életbe, ugyanakkor nyáron módosították már a nemzeti köznevelési törvényt is, amelyben viszont az szerepel, hogy ez már szeptember 1-jétől él. Hallottunk olyan híreket, hogy vannak olyan, zömében vidéki tankerületek, ahol közölték a kollégákkal: őket ez nem érdekli, egyelőre 26 órára osztják be őket. Egyébként a saját dolgukat nehezítik, mert ha ők ezt a változást tényleg január 1-jétől akarják bevezetni úgy, hogy nem is félévzárás van, hanem egyszerűen a naptári év változik, az akkor tényleg embert próbáló feladat lesz. 

Totyik Tamás, a PSZ elnöke azt nyilatkozta szerdán az ATV Egyenes Beszéd című adásában, hogy a tankerületi vezetőkkel állítólag dolgozatot írattak: mit tudnak a státusztörvényről…

Ezt a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.

Az idén egyébként külön jelent meg a tanév rendje az általános iskolák, a középiskolák, és külön a szakképző intézmények számára. Az elsőt a Belügyminisztérium, a másodikat a Kulturális és Innovációs Minisztérium adta ki. Miért volt szükség kétfélére?

Eddig a közoktatásban nem volt kétféle tanévrend, ez most teljesen új a magyar jogrendszerben is. Nyilván a kormány ezzel is demonstrálni akarja a hagyományos értelemben vett közoktatási rendszer leszalámizását. A szakképzési intézményekben valóban más a tanév rendje, mint az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Ráadásul a tankerületek is fenntartanak szakgimnáziumokat, szakiskolákat, és ott is vannak szakmai vizsgák, ám ilyen mélységben szerintem nem tudják megoldani ezt a problémát a minisztériumokban.

Ráadásul a kétféle tanrend dátumai még véletlenül sem fedik egymást, más a tanév hossza, más időpontra esnek a szünetek, és így tovább. Miért? 

Ez számomra is teljesen megdöbbentő. Adott esetben akár a miniszterelnöktől, akár a két minisztérium vezetőjétől, Pintér Sándortól és Csák Jánostól kell megkérdezni, miért gondolják úgy, hogy máshová teszik a hangsúlyt. Az első, ami szembetűnő különbség, hogy a szakképzésben 2024. június 14-ével ér véget a tanítás. Itt legalább a technikusi osztályokban a közismereti tárgyakból tett érettséginél nem lesz összecsúszás. És mivel ebben a rendeletben az van benne, hogy a vizsgarendre a köznevelésben meghatározott szabály vonatkozik, így mondjuk a szóbeli érettségi vizsgákra itt is kapnak plusz három napot. Ami teljesen érthetetlen, hogy a szakképzésben mind a téli, mind a tavaszi szünet sokkal rövidebb ideig tart a majd. A téli szünet például 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig) tart. A kérdés az, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium – ahová a szakképzés tartozik – olcsóbb gázt tud beszerezni, mint a Belügyminisztérium, ahová a köznevelési rendszer tankerületei tartoznak, vagy az energetikai szempont itt nem érvényes? Ezt nem tudjuk. Azt a pozitívumot egyébként a köznevelési tanévrendben mi is elismertük, hogy nem két nap szünetet kapnak a köznevelésben tavasszal a diákok és a pedagógusok, hanem március 28-tól április 7-ig a húsvét egész hetét megkapják pihenésre. A szakképzésben nem így lesz, a tavaszi szünet március 27-től április 3-ig tart. A rövidebb szünetek ellenére, a szakképzésben mégis 179 a tanítási napok száma, míg a köznevelésben 180 nap, a gimnáziumokban és a szakiskolákban 177, a szakgimnáziumokban 176. 

Mindezt miért kell így bonyolítani, vagy ez is csak a lázas semmitevést bizonyítja?

Azért ez több a lázas semmittevésnél, mert igazodni kell ezekhez a dátumokhoz. Ami számomra igazán érthetetlen, hogy éppen a szakképzésben rövidebb a téli szünet, ahol tulajdonképpen már nem nagyon kell a szülői felügyelet, míg a köznevelésben hosszabb, pedig ott bizonyos korosztályig még szükség van a szünetben a szülői felügyeletre. Azért sejtem, hogy mindennek mi az értelme. A szakképzésben dolgozók számára nem 50 nap a szabadság, míg a státusztörvény mindenkinek, aki az új foglalkoztatási jogviszony alá fog tartozni, egységesen 50 nap szabadságot rendel el. Egyéb észszerű okot nem tudok elképzelni. 

A köznevelési tanév rendjére visszatérve, az idén a megszokottnál hosszabb lesz a tanév az általános iskolákban és a középiskolákban, cserébe viszont az évközi szünetek is hosszabbak lesznek. Mennyire fog ez gondot okozni a szülőknek? 

Ha csak a téli szünetet nézzük, az energetikai szempontok fontosak lehetnek. Viszont, ha egy általános iskolában a szülő nem tudja a szünet ideje alatt hová tenni a gyerekét, akkor bizony be fogja küldeni az iskolába ügyeletre. Tehát az intézményt ugyanúgy fel kell fűteni, mintha tanítanának, és nem csak gyerekfelügyelet lenne benne. Ezzel sokat spórolni nem fognak. A normál tanév rendjénél azzal indokolták a hosszabb szüneteket, hogy ne kelljen a gyerekeknek hétköznap kezdeni az iskolát. Ez az érv csak azért nem érthető, mert akkor viszont miért kell szeptember 1-jén, pénteken kezdődnie a tanévnek, miért nem kezdődhet szeptember 4-én, hétfőn? Épeszű magyarázat nincs, úgy gondolták „odafönn”, hogy csak. Nemcsak a PSZ, hanem számtalan szervezet kérte, hogy a szeptember 1-jei kezdést tolják el, senkinek semmi baja nem származna abból, ha hétfőn kezdődne a tanév. De nem, ők mereven ragaszkodnak a szeptember 1-jéhez. 

A kormány még azt is vállalta, hogy az érettségi vizsgák időablakát „kinyitják” július 3-ig, és a beiratkozási határidőt is kitolják, csakhogy a saját szájuk íze szerinti tanév rendje valósulhasson meg?

Igen. Sokan mondták, hogy így gond lesz, de a kormány úgyis csak a saját korporatív testületére hallgat. Látszik, hogy az, aki ezeket a tanévrendeket készíti, nem látott belülről oktatási intézményt. Nagyon jó dolog, hogy nem hétfőn, 24-én, hanem majd szerdán, 26-án fog kezdődni a középiskolákban a beiratkozás, mert így nem a hétvégén, hanem majd hétfőn meg kedden fognak megszakadni a kollégák, hisz' legkésőbb kedden a nyolcadikosok kezébe kell adni a bizonyítványt, hogy szerdán el tudjanak menni beiratkozni. Sokan azt hiszik, hogy „csak meg kell írni a bizonyítványt”. De nemcsak a bizonyítványokat kell megírni, hanem van egy bizonyos törzslap, azt is ki kell tölteni, és a naplóval együtt ezt a három dokumentumot össze kell olvasni. Utána pedig az intézményvezetőknek alá kell írni ezeket a dokumentumokat. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a bizonyítványokat kézzel kell megírni, és a jegyeket ki kell írni betűvel is. Nem tudom, a KRÉTA-rendszer mikor lesz arra alkalmas, hogy egész egyszerűen csak lehúzzák a gyerekek bizonyítványát egy betétlapra, és azt évenként össze lehessen gyűjteni. Ez a digitalizáció jelentősen megkönnyítené a teljesen fölösleges adminisztratív terheket. 

Az érettséginél milyen gondot okoz majd a meghosszabbított tanév? 

Gimnázium legyen a talpán, amelyik meg tudja majd úgy szervezni a munkát, hogy az utolsó tanítási héten, vagyis június 17-21. között, hogyha a kollégának érettségiző osztálya van, akkor érettségiztetnie is kell, és ha van másik osztálya – márpedig van –, akkor be kéne mennie tanítani. Én nem lennék annak az igazgatónak a helyében, akinek ezt meg kell oldani, mert ez irdatlan nagy feszültséget okoz. Ha az érettségin valami borul, akkor az egész borul. A PSZ azt is javasolta, hogy a március-áprilisra meghirdetett projektheteket tegyék át május végére, június első hetére. Hiszen az időjárást figyelembe véve, sok programot a szabadban is meg lehetne tartani a diákoknak, ami kiszakítaná őket is, a pedagógusokat is a 45 perces mókuskerékből, és nem kéne a tanteremben ülniük. Nagy baj, hogy az íróasztalnál kitalált tanévrend nehezen illeszkedik a valósághoz.